Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

ez derül ki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) felméréséből, amely az egyházi szervezeteknek felajánlható 1 százalékkal kapcsolatos lakossági attitűdöt vizsgálta.

- Az adózók harmada nem tud arról, hogy egyházaknak is lehet 1 százalékot fel-ajánlani.

- Az adózok fele szerint nem eléggé átlátható a jelenlegi rendszer.

- Minden tízedik felajánló véletlenszerűen dönt arról, melyik egyházat támogatja.

- A vallásukat aktívan gyakorlók negyede túl alacsonynak találja az összeget, ezért nem ajánlja fel.

- Ugyanennyien gondolják azt, hogy az egyházakhoz el sem jut el a támogatás.

- A megkérdezettek 51%-a szerint a hozzájuk legközelebb álló egyház esetében nem elég aktív a közösségi- és a hitélet.

Az EMIH által készíttetett 1200 fős reprezentatív kutatás alapján a 18-59 korosztály 80%-a adott be legalább egy alkalommal adóbevallást az elmúlt öt év során. Közülük 34% tudta úgy, hogy csak a civil szervezetek számára lehet felajánlani, ők lényegében nem is tudtak az egyházaknak felajánlható „második” 1%-ról. Ezzel szemben az adózók 43%-a legalább egy alkalommal rendelkezett az elmúlt öt év során az SZJA egyházaknak adha-tó 1%-kával. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az adózók 52%-a szerint nem teljesen vagy egyáltalán nem átlátható a jelenlegi felajánlási rendszer.

A kifejezetten egyházi felajánlásokra irányuló kérdések is számos érdekes eredményt mutattak. A felajánlók 18%-át például nem a személyes kötődés, csupán az adott egyház pozitív tevékenysége győzi meg, de 12% volt azok aránya, akik gyakorlatilag véletlen-szerűen döntenek arról, melyik egyházat választják. A legtöbben természetesen annak az egyháznak a javára döntenek, melynek tagjai, főképp a vallásukat aktívan gyakorlók-ra igaz mindez. Az ő esetükben 93% adja az egyházaknak felajánlható 1%-ot a saját egyházának.

Meglepő eredményeket mutatott a kutatás azon része is, melyben arra kérdeztek rá, miért nem ajánlják fel az adózók az egyházak részére az 1%-ot. A legnagyobb arányban (48%) azok voltak, akik számára nincs olyan egyház, amellyel szimpatizálnának, míg 21%-uk nem bízik abban, hogy valóban megkapja a kiválasztott egyház a felajánlást. Azok körében, akik vallásukat aktívan gyakorolják 26% azzal indokolta passzivitását, hogy túl alacsony összegről van szó, de ennek a csoportnak is igen magas hányada (26%) nem bízik abban, hogy valóban a kiválasztott egyház kapná meg a felajánlott ösz-szeget.

A kutatásban rákérdeztek arra is, melyek a leginkább zavaró folyamatok, tendenciák az egyházakkal kapcsolatban, melyek nyilvánvalóan csökkentik az adózók felajánlási ked-vét. A válaszok alapján 51% a nem eléggé aktív közösségi- és hitéletet jelölte meg, 47% a nem átlátható gazdálkodást és a korrupciós ügyeket, míg 45% a hitéleti vezetők egy részének felkészületlenségét emelte ki.

forrás: atv.hu