A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság jogászai közösen készítették azt az alkotmányjogi panaszt, amit 23 civilszervezet közösen nyújt be az Alkotmánybíróságra a civiltörvény miatt.
„Az első lépésben megpróbáltuk megakadályozni a törvény elfogadását, most a jogi fórumokon harcolunk tovább”
– mondta Peták Péter, a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) közösségszervezője a Zoom.hu-nak. A CKA tagja annak a 23 szervezetnek, amely benyújtott az alkotmányjogi panaszt, és részt vett a Civilizáció kampány tüntetésén is, amikor tavasszal több százan kivonultak a törvény elfogadása miatt a Hősök terére.
„A civiltörvény véleményünk szerint az alaptörvénybe is ütközik, de ha kell végig járjuk az összes jogi lehetőséget” – nyilatkozta Szabó Máté Dániel. A TASZ szakmai igazgatója hogy a törvény miatt szintén az Alkotmánybírósághoz fordult az LMP-s kezdeményezésre ötven országgyűlési képviselő, illetve az érintettek azt tervezik, hogy Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulnak majd.
A TASZ szakmai igazgatója hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság nincs időkorláthoz kötve, úgyhogy a döntésének a meghozatala szinte bármeddig elhúzódhat.
„Jelenleg is zajlik az Emberi Jogok Európai Bíróságánál az orosz civiltörvény miatti eljárás.
Ha ott kimondja a bíróság, hogy az orosz törvény emberi jogokat sért, akkor még nagyobb eséllyel léphetünk fel a magyar törvénnyel szemben” – magyarázta Szabó. Azt is elmondta, hogy az orosz civiltörvény kapcsán több magyar civil szervezet – a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, a Transparency International és az Átlátszó.hu – is beavatkozott harmadik félként az orosz civilek álláspontját erősítő érvekkel, amely szerint az orosz törvény is sérti az emberi jogi követelményeket.
A magyar civiltörvény nagyon hasonlít az izraeli szabályozásra, de merít az oroszországi törvényből is. A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény szerint minden civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásába, és ezt a címkét honlapján és kiadványain is fel kell tüntetni. Ezen felül az ilyen szervezeteknek az 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkező adományok esetén a támogatók személyes adatait is közölniük kell az állammal.
Nem terveznek még utcára mennni
Peták a CKA nevű szervezet nevében azt is elmondta, hogy a 23 szervezet nevében megfogalmazott panasz benyújtásán kívül jelenleg nem terveznek utcai demonstrációkat. A CKA fontosnak tartja, hogy a vidéki civil szervetekkel erősítsék a kapcsolatot és közösen tartsanak felszólalásokat, fórumokat.
„A civiltörvény ellen országos szinten körülbelül 250 civilszervezet emelte fel a hangját”
– mondta Peták, aki hozzátette, hogy a Civilizáció kampányban nincs állandó szervezeti létszám. Emlékeztetett, a civil szervezetek jelentős részét nem érinti az újonnan elfogadott törvény, azonban fontos számukra, hogy szolidaritásukat kifejezzék, és változó jelleggel kivegyék a részüket a civiltörvénnyel szembeni tiltakozásból.
Az indítványozók: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, Az emberség erejével – CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Az Autonómia Alapítvány, a BAGázs Közhasznú Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Cordelia Alapítvány, a Szervezett Erőszak Áldozataiért, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület, a Háttér Társaság, az Igazgyöngy Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Közélet Iskolája, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyarországi Terre des hommes Alapítvány “Lausanne”, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Partners for Democratic Change Hungary Partners Hungary Alapítvány, a PILnet Alapítvány és a Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete.
forrás: zoom.hu