Nincs lehetetlen - ezt a címet adta az eseménynek otthont adó Brit Nagykövetség a hazai nonprofit szféra számára elérhető támogatási lehetőségekről és stratégiaalkotási technikákról szóló tanácskozásnak. A négy budapesti nagykövetség - a briten kívül a francia, a német és a holland - és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által szervezett eseményen a nagykövetek megnyitóit követően panelbeszélgetés keretében vitatták meg haza civilek és a kormányzati képviselő, milyen is idehaza a nonprofit szektor és a kabinet együttműködése, kapcsolata.
Idegen érdekek?
Keveházi Katalin a Magyar Civilszervezetek (MACI) részéről e kezdeményezésről szólt. A ma már 300 tagú szerveződés tavaly a Norvég Civil Alap vizsgálatára válaszul jött létre, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a nonprofit szektor szerepére és az azt ért méltatlan támadásra. Mint mondja, a civil szervezetek szolgáltató szerepéről kevés szó esik, holott számos olyan téren működnek, amelyen sem az állam, sem piaci szolgáltatások nincsenek jelen. Első kampányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy 5 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet az állampolgárok a kétszer egy százalékos felajánlás formájában nem ajánlanak fel a civileknek.
A Transparency International Magyarország (TI) igazgatója, Martin József Péter a nonprofit szféra és az állam közötti élénkebb, hatékonyabb párbeszédet sürgette. Mint mondta, ehhez a jelenlegi helyzetnek - amikor is nem érzik magukat biztonságban a civil szervezetek - érdemben változnia kellene. Márpedig addig, amíg elhangzanak olyan vádak, hogy e szektor képviselői idegen érdekeket, ellenzéki pártokat szolgálnak, addig erre csekély az esély. Gond, hogy a kormány „nem feltétlenül" nyitott a kritikákra, sok esetben előfordul, hogy azok hallatára ellentámadásba lendülnek. Miközben például a TI már 2008-ban megállapította, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon - hangsúlyozta Martin József Péter.
Kettős mérce?
Reakciójában Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: véleménye szerint 2010-ben, a kapcsolódó joganyag átalakításakor a kormányt a civil szektor fenntarthatóságának megteremtése vezette; annak kapcsán 100 érintett szervezet mondhatta el véleményét. A vonatkozó törvény egyébként megérett az értékelésre, felülvizsgálatra - tette hozzá, és ezt röviden meg is kísérelte. Ami a nonprofit szektor és az állam közti együttműködést illeti, ott még vannak hiányosságok -ismerte el -, ami ellenben a működési keretek biztosítását illeti, e téren érdemes lenne megnézni, hogy mennyire működik rugalmasan a civil szféra, például az újonnan bevezetett forma, a civil társaság mennyire bizonyult vonzónak, népszerűnek, hány ilyet alapítottak az elmúlt években.
Az együttműködésre utalva Keveházi Katalin kifejtette: a pályázatokkal kapcsolatos egyeztetésekre kevés idő jut, és nincs mód érdemi hozzászólásra. Márpedig a civil szolgáltató szektor elhanyagolása hiba, hiszen ott sok még a teendő. Tapasztalata szerint léteznek szívesen és kevésbé szívesen látott szervezetek az állam számára.
Az államtitkár ezzel szemben a civilek összefogását, egységes fellépését hiányolta: szükség lenne csomóponti szervezetek, hálózatosodásra, arra, hogy ne a versengés, hanem az együttműködés domináljon - vélte. Egyetértett azzal, hogy a kormány hibát követ el, ha válogatni kezd a szektor szereplői között.
Visszalépés
Martin József Péter az érdemi együttműködés hiányosságai kapcsán egy konkrét esetet említett: januárban kapták meg a korrupcióellenes kormányzati stratégia tervezetét, amelynek alapos véleményezését meg is küldték az illetékeseknek. Abban kritizálták a korrupcióhoz kötődő kormányzati felelősség említésének hiányát, méltatták ugyanakkor például a közérdekű bejelentőkről szóló szabályozás terén tervezett előremutató lépéseket. A stratégiát pár napja fogadták el, a végleges változatból azonban kikerültek a támogatott részek, így már nincs szó benne a közérdekű bejelentők védelméről, a párt- és kampányfinanszírozás problémáiról és hiányzik az a rész is, amely az állam és a társadalom közti párbeszéd szükségességéről szólt. A TI igazgatója hozzátette még: aggasztó, hogy a tervezetben egyáltalán felmerült annak lehetősége, hogy a civil szervezeteket vagyonnyilatkozat tételére kötelezzék - e lépés Oroszországot idézné, állíja Martin József Péter. Latocai Csaba szerint nincs ok félelemre, az azonban jogos elvárás a kormány részéről, hogy a külföldről érkező források esetén is megkövetelje az átláthatóságot.
forrás: figyelo.hu