A civil szektor rezilienciáját alaposan próbára tette az elmúlt két év. Tevékenységek ideiglenes felfüggesztése, programok halasztása, törlése, befagyott finanszírozási források, csökkentett munkaidő vagy elbocsátás jellemezte sokak életét.

Az egymást követő „COVID hullámok” ellenére sok nonprofit szervezet alkalmazkodni tudott a gyorsan változó körülményekhez, sőt olyan szervezetek is vannak, akik jelentős növekedést is tapasztaltak. (A pontos számadatokról a nonprofit.hu-n megjelenő előző két cikkünkben olvashatsz!)

Mi segítette a „túlélésüket”?

Vannak adottságok, amelyeken nehéz változtatni: a dzsungel közepén rekedve átlagemberként kisebb esélyed van a túlélésre és a civilizációba visszajutásra, mint egy tengerészgyalogosnak. Hasonlóképpen a nonprofit szervezetek esetében is a „fokozottan” COVID érintett területeken működő szervezeteket (pl. sport, közösségépítés, vendéglátás, illetve személyes jelenlétet igénylő tevékenységek) jobban megbénította a válság.

Szerencsére vannak olyan tényezők is, amelyeket kisebb-nagyobb mértékben befolyásolni tudunk. Íme néhány - COVID és nem COVID jellegű - jövőbeli nehézségek túlélését segítő javaslat, amelyeket a SIMPACT 2020 és 2021-ben végzett kutatási eredményei alapján állítottunk össze:

  1. MENNI, MENNI, MENNI: az egyik túlélési alapszabály az, hogy ne ess pánikba. A kezdeti sokkhatás után gondold át a helyzetet, indulj el, és folyamatosan keresd a kiutat, a megoldási lehetőségeket. Azok a szervezetek, akik hamar tudtak reagálni, stratégiát váltani, rugalmasan alkalmazkodni a napról napra változó körülményekhez, gyorsabban tudtak felállni a kezdeti sokk után. Ezt segíti, ha a szervezet eleve rugalmas, agilis és gyors a döntéshozás (szervezetfejlesztés, szervezeti kultúra, változásmenedzsment).
  1. JÓ FELSZERELÉS: a kézikönyvek szerint nincs esély a túlélésre megfelelő ruházat és egy jó bicska nélkül. Megfigyelhettük, hogy azok a szervezetek, akik már a válság előtt is nyitottak voltak az online eszközök használatára, sokkal gyorsabban tudtak adaptálódni: online felületen tudták elérni a célcsoportot, az önkénteseket, adományt gyűjteni, kommunikálni (online eszközök, IT képzések).
  1. LÁTHATÓVÁ VÁLNI: ha elvesztünk a dzsungelben, a menekülés egyik kulcsa, hogy megtaláljanak minket. Ezért nagyon fontos, hogy láthatóak legyünk pl. egy keresésünkre indult helikopter számára. A COVID válság sok új lehetőséget is teremtett: egyes területeken ugrásszerűen megnőtt a magánadományozók száma, megjelentek új vállalati felajánlások (pl. tablet, számítógép), új központi pályázati lehetőségek nyíltak meg. Azok a szervezetek, amelyek „láthatóak voltak”, aktívan kommunikáltak, kapcsolatokat építettek, sokszor élni tudtak az új lehetőségekkel (kommunikációs és fundraising képzések).
  1. TÖBB LÁBON ÁLLNI: hasznos, ha van nálunk egy fegyver a vadállatok ellen. A fegyver hasztalan, ha nem jól célzunk, ezért előnyt jelent, ha gyorsan tudunk futni vagy jól tudunk fára mászni. Azok a nonprofit szervezetek, akiknek több forrásból származott a bevétele, jellemzően kevésbé érintette negatívan a válság, akár anyagi szempontból, akár mert pl. munkatársakat tudtak átcsoportosítani a vállalkozási tevékenységből az alapítványi tevékenységre (fundraising képzések, társadalmi vállalkozás fejlesztés).
  1. KELL EGY CSAPAT: a túlélés statisztikai esélyét jelentősen növeli, ha nem egyedül vesztünk el a dzsungelben. Sok nonprofit szervezet számolt be arról, hogy a sikeres „túlélést” nagyban segítette az, hogy volt egy stabil támogatói háló (adományozók, kuratórium, önkéntesek) vagy tartoztak egy megtartó hálózathoz, szakmai szövetséghez (networking, partnerségek), ahonnan tanácsokat és bátorítást kaphattak.
  1. NYITOTTSÁG AZ ÚJ MEGOLDÁSOKRA: a dzsungelben kreatívan, nyitottan kell viszonyulni a problémákhoz, pl. ha nem akarunk éhen halni, meg kell enni tücsköt, bogarat. Hasonlóan: azok a nonprofit szervezetek, akikre egyébként is jellemző volt az innovatív, kísérletező szellem, sokkal gyorsabban tudtak reagálni a célcsoport megváltozott igényeire, akár új tevékenységek elindításával (pl. adományosztás, maszkvarrás) (design thinking, stratégia újragondolás).
  1. A CÉLT MINDIG SZEM ELŐTT TARTANI: a dzsungelben folyamatosan tájékozódni kell, látni, hol járunk éppen, a cél felé haladunk-e. A kutatásunk alapján azt látjuk, hogy a nonprofit szervezeteknél a társadalmi cél végig fókuszban maradt, viszont voltak olyanok is, akik felismerték, hogy nagyobb társadalmi hatást érhetnek el, ha bekapcsolódnak az új problémák enyhítésébe, például a célcsoport kitágításával (stratégia újragondolás, társadalmi hatásmérés).

A „dzsungelkalandokra” „békeidőkben” kell felkészülni: a szervezeti fejlődésre szánt idő (képzéseken részvétel, mások jó gyakorlatainak megismerése, szakmai, működési és finanszírozási stratégia fejlesztése) később bőségesen megtérülhet.

Érdekelnek a további részletek? Olvasd el teljes kutatási jelentésünket itt, illetve a nonprofit.hu-n megjelent másik két összefoglaló cikkünket is. A társadalmi hatás és finanszírozás tekintetében látható fő trendekről az első cikkünk (link), a finanszírozási és pénzügyi helyzet kihívásairól részletesebben a második cikkünk (link) szól.

Köszönjük a Holland Királyság Nagykövetsége és ERSTE Bank pénzügyi támogatását! Köszönjük a NIOK és további partnereink segítségét a tapasztalatok megosztásában és a kutatási felhívásunk terjesztésében!

A SIMPACT közhasznú nonprofit szervezet, küldetése nonprofit és egyházi szervezetek, társadalmi vállalkozások és támogatóik eredményesebbé tétele, hatásmérés, szervezetfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, kutatások és szakmai önkéntes programok keretében, közgazdász munkatársakkal, nemzetközileg is. www.simpact.hu | www.facebook.com/simpacteurope