A civil szférának mozgalmas időszak volt az elmúlt évtized, változásokkal, támadásokkal, de együttműködésekkel is teli. Ötrészes beszélgetéssorozatban tekintettünk vissza az elmúlt évek legfontosabb folyamataira, és ezek alapján értékeltük a jelenlegi helyzetet, a NIOK Alapítvány podcastsorozata így a ‘Visszapillantó’ címet kapta. A podcastokat a Gyökerek és Szárnyak Alapítvánnyal és a Civil Rádióval együttműködésben 2021 decembere és 2022 márciusa között készítettük. A civil szervezetek képviselőivel, kutatókkal, szakértőkkel folytatott beszélgetések tartalmát most írásban is bemutatjuk, egy-egy fontosabb tanulságot, tippet emeltünk itt ki: 

 

Civilekről számokban, és arról, ami a számok mögött van

Ha szeretnénk teljes képet kapni, akkor nem maradhatnak ki a számok: a KSH adatait és a Political Capital friss kutatását vettük alapul, hogy megértsük a civil szektor helyzetét.  A kutatók segítségével a számok mögött rejlő okokat is megismerhetjük, valamint arról is tájékozódhatunk, hogy milyen kép él az emberekben a civilekről, mennyire támogató a közeg itthon, illetve, hogy erre milyen hatása van az elmúlt évek negatív kormányzati kommunikációjának.

A magántámogatások jellemzői

  • A lakossági pénzbeli támogatás aránya alacsonynak számít (10%), ugyanakkor az időadományként felfogható önkéntes munka tetemes, 80 milliárd forintnyi értékű évente. 
  • Az adófizetők 50-60%-a él az adó 1% felajánlás lehetőségével, ami megfelel a nemzetközi átlagnak. 
  • Aki nem támogat civil szervezeteket, az főleg pénz- és/vagy ismerethiányra hivatkozik, de a elmúlt 5-10 év negatív hangjai, civilellenes kampányai, a civil szervezetekről alkotott kép átpolitizáltsága sem segítik a támogatói hangulatot. 
  • A PC kutatásában megkérdezettek 55%-a nem tudott egy civil szervezetet sem megnevezni, jellemző, hogy nincs kiforrott kép az emberek fejében a civilekről, sokan nem tudják, kik ők, mit is csinálnak pontosan.

 

Civil törvények - a propaganda fogságában?

Ha az elmúlt évek legfontosabb eseményeit keressük, legtöbbünknek egyből beugranak a civileket célzó törvények és az azokhoz kapcsolódó kormányzati támadások, nehézségek. A már visszavont törvény tanulságai mellett tágabban is megvizsgáltuk civil jogi szakértővel, milyen jogi és szabályozási változások történtek. A beszélgetésben igyekeztünk reflektálni arra, hogy civilként miképp éltük meg ezeket másik vendégünk a gödöllői Diverzitás Alapítvány segítségével.

Mi az a 4K modell?

A 4K modellt Kövér-Van Til Ágnes és szerzőtársai alkalmazták azon folyamat leírására, amelyet vizsgáltak 2010 óta. Ez a modell a kormányzat és a civilek közötti kapcsolat alakulását írja le, azt, ahogy a kormány egyoldalúan alakítja kapcsolatát a civil szervezetekkel. A négy lépéssel felvázolt elméleti modell segít megérteni, milyen stratégiákat alkalmaztak a civil szervezetek ellen a szerzők szerint:

  1. kooptálás - A kooptáció legjobb példája a civil szolgáltatások egyházi keretek közé való terelése.
  2. kényszerítés - A kényszerítés leggyakrabban az érdekvédelmi vagy jogvédő (watchdog) szervezetek esetében fordul elő, amelyeket a kormány hevesen támad.
  3. kiszorítás - Az elmúlt időszakban két fő kiszorítási stratégiát alkalmazott a kormány: a közfinanszírozás megvonását és a nyilvános lejáratást. 
  4. kreálás - A kreálási stratégia kétirányú, egyrészt a kormányzat egy új, lojális civil társadalom létrehozására tesz erőfeszítéseket, amit a GONGO-k és álcivilek létrehozásával és támogatásával érhet el.

Mi az a GONGO?

A következő adásban szóba került Kapitány Balázs tanulmánya is, melyben  a következő csoportosítást javasolja a ma működő magyar civil szervezetek leírására:

  • mikroszervezetek - 1 millió forintot nem éri el az éves bevételük, nagyban támaszkodnak az önkéntes tevékenységre
  • gongo-k - kormányzat közeli civil szervezetek 
  • külföldi finanszírozástól függő szervezetek - ¾-e bevételeknek külföldről jön
  • hagyományos civil szervezetek

A kutatás eredményei alapján látszik, hogy a statisztikában kimutathatóan az állami források ugyan nőttek, de azt nem a ténylegesen korábban is aktív civil szervezetek, hanem az újonnan alakult, vagy frissen aktivizálódott gongo-k kapták - a vizsgált időszakban megnyolcszorozódott a támogatásuk. Ez magyarázhatja tehát a forrásokat illetően a statisztikai adatok és a civil szervezetek megélése közti jelentős különbséget, amely a számokat vizsgáló adásban is szóba került.

 

Civilek és álcivilek: kinek jutott és hogyan az állami forrásokból? 

Az elmúlt 4-8 évben a kormányzati finanszírozás teljes átalakításon ment keresztül, ami a civil szférát is megrengette. A pénzügyeken túl változtak a szakmai kapcsolatok is az állami és önkormányzati szereplőkkel, így erről is látleletet adtunk. A NIOK és a Magosfa Alapítvány több évtizedes tapasztalatait a Válasz Online újságírója egészítette ki a közelmúlt egy jelentős ügye, a Városi Civil Alap körüli botrány részleteivel.

Mi is az a Városi Civil Alap?

Úgy tűnik se nem városi, se nem civil, se nem alap. A Válasz Online által végzett oknyomozás tárta fel az elvileg civil forrás hátterét és működését, és így a szerző szerint bebizonyosodott, hogy az alapot a kormányzat kampánypénzek osztására hozták létre:

  • Kiderült, hogy nem szakmailag követhető  keretrendszer alapján döntöttek a nyertesekről, hanem a választási körzetek szerint találtak törvényszerűségeket. A legtöbb körzetben nem nyerhettek mások is nagyobb összeget csak a Fidesz közeli szervezetek, de volt egy-két választókörzet, ahol megjelenhetett a szakmaiság a pénzek szétosztásában.
  • Valódi civil munkát felmutatni tudó civil szervezetként az remélhetett forrást innen, aki tudta támogatni tevékenységével a kormányzat kampánycéljait.
  • 2021-ben a nyertesek 80%-90%-a teljesen ismeretlen szervezet volt, a legnagyobb pénzeket pártemberekhez köthető szervezetek vitték el.

 

Civilek és önkormányzatok: hogyan működtünk együtt az elmúlt 4 évben?

A civilek és önkormányzatok számára sok szempontból fontos kapcsolatot építeni egymással, bevonni, partnerként kezelni egymást. A forrásteremtés, a célok hatékonyabb megvalósítása, a társadalmi bázis elérése és megszólítása is ütős érvek az önkormányzati kapcsolatok keresésére. A Dialóg Egyesület és a Magyar Kerékpárosklub képviselőivel beszélgettünk, a sikertörténetek és a kudarcos együttműködések okait is számba vettük. 

Melyek egy sikeres önkormányzati együttműködés kialakításának előfeltételei Sélley Andrea és Halász Áron tapasztalatai alapján?

  • Bizalom és önbizalom - Fontos hinni a partnerségben, pozitívan hozzáállni. A személyes találkozások, a folyamatos kommunikáció mind építik ezt a bizalmat, hitet.
  • Konkrét cél és üzenet - Az is fontos a hatékony kapcsolatteremtéshez, hogy a civil szervezet egyértelmű és konkrét üzenettel, céllal forduljon az önkormányzathoz, tudja, mit akar elérni.
  • Maga a folyamat gondozása is kulcsfontosságú. Kell a rendszeresség, átláthatóság, tudatosság az önkormányzattal való kapcsolat felépítésében, kialakításában.
  • A külső és belső kommunikáció “ápolása”, a folyamatos tájékoztatás és a nyilvánosság bevonása is elengedhetetlen.
  • Meg kell találni az egyensúlyt a “vagányság” és a szakszerűség között. Legyen közös hang a civil támogatókkal és az önkormányzattal is, a belső és külső támogatók megnyeréséhez.

Sok érdekes tapasztalatról számoltak be még a civil szakértőink. Ha önkormányzati együttműködés szóba kerül, érdemes előtte az egész adást meghallgatni

 

A sikeres civil akciók titka - helyi ügyek, mozgalmak az elmúlt évekből 

A negyedik részben civil mozgalmakról és az aktivizmusról beszélgettünk. Helyi ügyeket sikerre vivő aktivistákat, civileket hívtunk Gyálról és Pilisvörösvárról. Az ő tapasztalataikat és a helyi eredményeket a meghívott kutató segített általánosítani, országos szinten is értelmezni.

Mik egy sikeres helyi kezdeményezés kulcsai McMenemy Márk és Homoki Andrea szerint?

  • Pozitív megfogalmazás - konstruktív legyen az ügy megfogalmazása, ne támadó, így a helyi önkormányzattal és egyéb partnerekkel is könnyebb együttműködni. A politikai megosztottság helyi ügyekben kevésbé merül fel, egy előremutató üggyel magunk mellé állíthatjuk a közösséget.
  • Tudatos partnerkeresés, szakértők bevonása - a szakértő partnerek erősítik az ügy hitelességét és segítenek az adott problémák szakszerű megoldási lehetőségeinek felvázolásában, megvalósításában. 
  • Elhivatott ember(ek) kitartó szervező munkája - mindig kell 1-2 ember, aki összefogja a programot, aki elköteleződésével és kitartásával meg tud mozgatni más embereket. 
  • Helyi erőforrásokra való támaszkodás - fontos felmérni, hogy milyen erőforrások, készségek, képességek állnak rendelkezésre, amelyekre támaszkodni lehet az ügy szervezése során.
  • Humor a kommunikációban, kampányokban - ne féljünk a vidám, humoros kommunikációtól. Az irónia viszont már ingoványosabb terep, könnyen félreértik.
  • Hit a sikerben: van esélyünk, higgyünk magunkban! 

Mire van szükség ahhoz, hogy helyi ügyből országossá tudjon válni a kezdeményezés Gerő Márton összefoglalása alapján?

  • Olyan szervezőkre, akik sok időt beletesznek az ügybe;
  • a kommunikáció megteremtésére a különböző intézmények és szervezetek között;
  • bizalomépítésre a különböző intézmények és szervezetek között;
  • elég emberre, erőforrásra, tudásra, utánpótlásra és erős bázisra;
  • és hosszú távon a pénz is elengedhetetlen a fenntartható folyamat biztosítása érdekében.

Amennyiben a további részletekre is kíváncsi vagy és inkább elolvasnád, mint meghallgatnád őket, a részek teljes összefoglalóját ITT olvashatod.