Koltai Tünde szerint a betegszervezetek helyzete azért is nehezebb lesz, mert a közhasznú minősítés elnyeréséhez kötelezővé teszi a kettős könyvelést, s ez növeli az adminisztrációs terheket.
„A civileknek, akár kicsik, akár nagyok, a gazdasági szervezetekkel közel azonos tartalmú és szemléletű könyvviteli feladataik lesznek, működésük viszont a bizonytalanná váló források miatt igen könnyen veszteségessé válhat” – hívta fel a figyelmet az elnök.
Különösen érzékenynek tartja a betegszervezetek jövőjét. Mint mondta, taglétszámukat tekintve nagy a szórás ezek között. Míg például a lisztérzékenyek egyesületének ötezer regisztrált tagja van, léteznek és hasznosan működnek néhány tucat beteget összefogó szerveződések is.
A betegszervezetekre – tette hozzá Koltai Tünde – általában a viszonylag alacsony taglétszám a jellemző, a jövőben azonban kérdéses lesz, hogy a kevés páciens érdekében hogyan tudnak betegeket segítő, támogató, önkéntesek munkáján alapuló civilszervezetek alakulni és működni. Nem tudja az elnök értelmezni azt sem, egy betegszervezetnek miért kell folyamatosan attól rettegnie, hogy nem tud megfelelni a közhasznúság feltételeinek. Szerinte ugyanis a betegekért tett minden erőfeszítés, a többi között az információszolgáltatás is közfeladat átvállalását jelenti, tehát értelemszerűen közhaszonnal jár.
Emellett mindig felmerül a gyanú, hogy több olyan betegszervezet is létezik, amelynek működését cég támogatja. Felvetődik a kérdés, nem a cég kreálta-e magának a szerveződést, terméke promóciójának érdekében. Koltai Tünde szerint nyilván ez is előfordulhat, és a megoldás egyszerű, ha az adott szervezetnek rendszeresen meg kell jelölnie, hogy egy-egy vállalattól mennyi és milyen jellegű támogatást kapott.
Niczky Emőke
forrás: magyarhirlap.hu