Válaszadók:
(ifjusag.com)
Dr. Latorcai Csaba, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár úr
Dr. Nagy Ádám, az NCA Tanácsának korábbi elnöke
(kdnp.hu)
Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár
(addtovabb.kozossegfejlesztes.hu)
Vercseg Ilona, közösségfejlesztő
I. Mi a legnagyobb kihívás Ön szerint, mely a nonprofit szektor előtt áll 2011-ben, és miért?
Dr. Latorcai Csaba
A rendszerváltozás óta eltelt két évtized számos változást hozott a társadalom életének minden területén, így a civil szférát érintően is. A civil szervezeteket érintő hatályos jogszabályok már nem tudják hatékonyan szolgálni a szektor megfelelő működését; a szabályozás széttöredezett és elavult. Szükséges az anyagi és eljárási jogi normák különválasztása és az utóbbiak egyetlen kerettörvénybe foglalása annak érdekében, hogy a szervezetek jellemzően adminisztratív jellegű, általuk bürokratikusként megélt terhei jelentősen csökkenjenek, a szektor átláthatósága pedig növekedjék. Célunk, hogy az egyszerűbb pályázati támogatási ügymenetek és a bírósági ügyintézés kidolgozására megkezdett projektek hatékonyan szolgálják ezek jövőbeni megvalósítását. A nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság 2011-ben kiemelt feladatként foglalkozik a civil szektorral, melynek működésével kapcsolatban egységes elvek mentén rendező törvényjavaslat benyújtását fogja a Kormány útján kezdeményezni.
A nonprofit szektor számára e tekintetben az jelent kihívást, hogy jogalkotás során hogyan tudja képviselni a szektor érdekét, mennyiben tud innovatív módon bekapcsolódni ebbe a folyamatba, illetve mennyiben tud az új körülményekhez alkalmazkodni és immáron a valós tevékenységek finanszírozásának megteremtése irányába elmozdulni.
Dr. Nagy Ádám
Némi parafrazálással akinek kalapács volt a kezében mindent szögnek néz. Tehát szerintem az NCA kivéreztetése, illetve a sok sebű, de élő pályázati rendszer lebontása és ezzel párhuzamosan az egyedi elbírálások rendszerének újraélesztése 2011 legnagyobb kihívásai. Illetve az, hogy ennek kapcsán bizonyos rövid távú előnyökért sem áldozzuk fel a „civil virtust”, a kontrollt, az autonómiát, a kritika jogát, a függetlenséget.
Szászfalvi László
A kormányzati struktúra változásának megfelelően a civil szakmai terület koordinációja kiemelt szerepet kapott, ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe került. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság megalakulása után 2010. júliusban felhívást tett közzé, javaslatokat kérve a civil szervezetektől a rájuk vonatkozó jogszabályi környezet megreformálása, ésszerűsítése céljából.
Terveink szerint az új szabályozási keretek megalkotásának lényegében meg kell teremtenie a civil szervezeteket érintő, főként bírósági nyilvántartási eljárások egyszerűsítését, az egyes fogalmak, mint például a támogatásokkal kapcsolatos jogviszonyok egyértelmű definiálását, a tényleges tevékenységet nem végző szervezetek nyilvántartásokból történő kivezetését. Ezzel párhuzamosan a 2012-es költségvetés tervezéséhez kapcsolódva a különböző jogcímen működési, illetve szakmai program pályázati folyamatok egyszerűsítésének is meg kell valósulnia.
Mindezek alapján az mondható el, hogy a 2011-es év második felére átalakuló jogi környezetben a változásokhoz való alkalmazkodáshoz a nonprofit szektor támogatásán túl a civil szervezetek együttműködése is szükséges. Őszintén remélem, hogy a meglévő partnereinkhez még többet sikerül megnyernünk célunk eléréséhez.
Vercseg Ilona
Nem csak 2011-ben, de évek óta az a legnagyobb kihívás, hogy a civil társadalom fokozni legyen képes saját szervezettségi szintjét, helyi közösségi-társadalmi jelenlétét és egyre erőteljesebb társadalmi súlyt – ellensúlyt – jelentsen a hatalom mellett vagy ellenében.
Az erősebb civil társadalom kiépülésének feltétele az állampolgári és közösségi részvétel fokozódása lenne, mely azonban csak az állampolgári tudatosság és a közjó emelése érdekében vállalt szerepvállalás nagyobb térnyerése esetén lenne számottevően érzékelhető.
Ennek eléréséhez még nem történt meg a szükséges társadalmi befektetés: a demokratikus és közösségi szocializáció ritkán és esetlegesen, s nem strukturálisan van jelen az egész életen át tartó szocializációs folyamatokban, az oktatási és felnőttképzési programokban.
Megfigyelhető ugyanakkor a civil társadalomnak a szervezetektől függetlenül, alkalmi akciókban, tiltakozásokban, tüntetéseken, stb. működő erősödése – főként az interneten, de helyi ügyek mentén is. Ezekben érvényesül a kritikai szellem és gyakran radikális fellépéssel járnak. Mindezt bíztató jelenségként foghatjuk fel, ám nem, vagy csak alig érinti a civil társadalom szervezettségét, s emellett megjelent és erősödik egy ellenirányú folyamat is.
Arra gondolok, hogy az elmúlt fél évben teret kapott kormányzati-törvényi rendelkezések gyengítik a demokratikus jogállamot, s az „erőskezű vezető-erős állam” igényének tudatos kifejlesztése és a rendcsinálás iránti elvárások felkeltése a kormányzat részéről nem az önszerveződés fokozódásának irányba hatnak, nem a civil szellemiségű cselekvést erősítik – még ha a kritikai reflexió gyenge kötésű szerveződésekben erősödik is -, hanem épp ellenkezőleg, az önrendelkezést feladó magatartás továbbélésének kedveznek.
Praktikus, működési szinten sincsenek rendben a dolgok. Ebből a szempontból – ha realitásában bízhatnánk -, az lenne a legnagyobb kihívás, hogy azok a civil szervezetek, amelyek nem szerepelnek a kormányprogramban és nem részesülnek normatív támogatásban, az NCA támogatások felének elvonása ellenére is talpon tudjanak maradni és meg tudják tartani működőképességüket. A fenntarthatóság biztosítása nehéz feladat lesz e szervezetek számára, mert
- az üzleti szféra támogatása még mindig nagyon gyenge és a jelenlegi gazdasági környezet valószínűleg nem fogja fokozni társadalmi szerepvállalásukat;
- a közvetlenül pályázható EU-források leginkább az országok-hálózatok-szervezetek közötti nemzetközi együttműködésre áldoznak, s belső, országon belüli munkákra nem;
- a hazai fejlesztési programokban való részvételt csak nagy, több főt foglalkoztató, s tartalékokkal rendelkező civil szervezetek engedhetik meg maguknak.
II. Változtatna e valamilyen jogszabályon, és ha igen, milyen szektort érintő jogszabály megváltoztatását tartaná elsődlegesnek?
Dr. Latorcai Csaba
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény és a kapcsolódó jogszabályi környezet felülvizsgálata megkerülhetetlen. Ennek során a vonatkozó normák deregulációja révén meg kell teremteni egy egyszerűbb, átláthatóbb támogatási rendszert, ahol a működéshez nyújtott támogatás a valós, bizonyított és kifejtett tevékenység alapján a lehető legegyszerűbb formai követelmények teljesítését követően átutalható legyen a civil szervezet számára.
Ehhez a támogatási folyamat adminisztrációjának csökkentése érdekében már a pályázati dokumentáció összeállításánál fő szempontként az egyszerűséget, egyértelműséget kell érvényesíteni. Ésszerűsíteni szükséges a pályázat benyújtásától a szerződéskötésen át egészen az elszámolásig a civil szervezetek által benyújtandó dokumentumok sokaságát. Meg kell teremteni a közhiteles elektronikus adatbázisokban tárolt adatoknak a kezelő szerv általi közvetlen lekérdezésének lehetőségét.
Ennek a támogatási rendszernek kiszámítható működése egyben paradigmaváltást is eredményez akkor, ha a döntés-előkészítéshez és a döntéshozatalhoz szükséges időt sikerül úgy optimalizálni, hogy a támogatási döntések és a teljesítésükről számot adó beszámolók benyújtása, hiteles felülteken történő közzététele sem várat magára.
Dr. Nagy Ádám
A szektort átfogóan és egységesen szabályozó Civil Kódex gondolata értelmes ötletnek tűnik (az NCA 2009-es Éves Jelentésében mi vetettük fel), de hogy ez az értelmes ötlet valósággá legyen: nos ez részben múlik a szabályokon, amelyekről semmit sem tudunk még, részben pedig, hogy a kormány végre valódi szakmai-társadalmi párbeszédet folytasson a szektor szereplőivel.
Szászfalvi László
Szükségesnek tartom a civil szervezetekre vonatkozó, egységes elvek mentén létrejövő keretszabályozás jellegű jogszabály megalkotását. Azért tartom mindezt halaszthatatlannak, mert jelenleg túl sok jogszabály beszél civil szervezetről, amelyeknek nincs egységes rendszere, nincsenek jól definiált, azonosan értelmezhető, ebből adódóan egységesen használható fogalmi kategóriái.
Megkerülhetetlennek tartom a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003-ban elfogadott törvény és azon keresztül a szektor legnagyobb nyilvános pályázati rendszerének újragondolását. A felhívásra beérkezett javaslatok, valamint az NCA-hoz benyújtott, támogatási döntések meghozatalával kapcsolatos kifogások kivizsgálásának tapasztalatai is azt mutatják, hogy elsősorban az Alapprogram szereplői, mint partnerek közötti bizalmi viszony helyreállítása szükséges. Az elmúlt időszakban elvégzett ellenőrzések sajnálatos módon azt igazolták vissza, hogy az NCA támogatásainak jelentős részét nem a megpályázott támogatási céloknak megfelelően használták fel.
Figyelembe véve, hogy az NCA rendszere a civilek véleménye szerint saját döntéshozatali rendszere fenntartására az elmúlt években indokolatlanul sokat költött, a jelenlegi rendszer pazarló, hiszen olyan forrásokat emészt fel, melyek a civil szektor szervezeteinek fennmaradását, fejlődését is szolgálhatnák. Ebben tehát mindenképpen érdemi lépéseket fogunk megtenni.
Vercseg Ilona
Ehhez a területhez nem értek, de a legaktuálisabb kérdéssel, az ún. részvételi törvénnyel kapcsolatban ajánlok egy friss jogászi elemzést:
http://www.jogiforum.hu/hirek/24441#axzz1A9Ef3mGb
III. Mit vár az Önkéntesség Évétől, és a magyar EU elnökségtől?
Dr. Latorcai Csaba
Az Európai Unió Tanácsa 2010-es határozata alapján az idei évet az önkéntesség témájának szenteli az unió. A dátumnak szimbolikus jelentősége van, hiszen 2001 az önkéntesség nemzetközi éve volt, az európai intézmények pedig ennek tizedik évfordulóján ismételten szeretnék felhívni a figyelmet az Európa-szerte milliókat megmozgató tevékenységre. Az Európai Év első fele a hazai EU elnökséggel egybeesik, ezért az ünnepélyes megnyitóra 2011. január 8-án Budapesten került sor. Már a megnyitónak is nagyon pozitív visszhangja volt a sajtóban Magyarországon és külföldön egyaránt és azt remélem, hogy az év további eseményei is elnyerik a polgárok tetszését. Az első uniós félév során is számos nemzetközi rendezvénynek ad otthont Magyarország. Terveink szerint ezen időszakban kezdődik meg a kormány önkéntes stratégiájának kidolgozása, a második félévben pedig sor kerülhet az érintettekkel történő érdemi párbeszédre, ezt követően a stratégia elfogadására. Az önkéntesség éve lehetőséget biztosít a nemzetközi tapasztalatok megismerésére, a jó gyakorlatok hazai viszonyoknak megfelelő átvételére. Ez az év jó alkalom a magyar társadalom intenzívebb mozgósítására, hiszen a hazai programokhoz az élet minden területéről várjuk a jelentkezőket, akik munkájukkal hozzájárulhatnak Magyarország és az uniós polgárok együttműködésének sikeréhez.
Dr. Nagy Ádám
Félek, hogy csomó konferenciát, ahol frissen szerepet kapott, a szektorhoz tavaly ilyenkor még magukat sem soroló „szakemberek” állapítják meg két tojásos szendvics között, hogy ők a legokosabbak kerek-e világon. Őszintén szólva kevésbé vagyok híve a kampányalapú aktivitásoknak, ezek legfeljebb apropói lehetnének a tényleges cselekvésnek.
Szászfalvi László
Az Önkéntesség Európai Éve Magyarország számára lehetőséget teremt arra, hogy egyrészt összegyűjtse és bemutassa eddigi – nemzetközi szinten is példaértékű – jó gyakorlatait az önkéntesség terén, másrészt minél szélesebb körben, minél több társadalmi réteget megszólítva tudatosítsa az emberekben az önkéntes tevékenységek és az aktív állampolgárság pozitív következményeit, amelyek közvetlen, személyes anyagi eszközök igénybe vétele nélkül érteket képesek létrehozni.
Az év magyarországi megvalósításáért, végrehajtásáért a civil szervezeteket és a kormányzati oldalt képviselőkből álló Nemzeti Koordináló Testület felelős, melynek titkársági feladatait a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi és civil kapcsolatokért felelős főosztálya látja el. A testület jóváhagyása alapján elkészült Nemzeti Program célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét az önkéntesség jelentőségére.
Az Európai Év Nemzeti Programja nem csupán a rendelkezésre álló közösségi forrás felhasználásával, hanem párhuzamos – különböző forrásokból, többféle módon megvalósuló – kezdeményezések összességeként éri el célját. Ennek érdekében az önkéntességgel összefüggő számos olyan rendezvény integrálódhat még be az év programjai közé, amelyre pályázatot hirdettünk meg civil és egyházi szervezetek számára.
Az EU soros elnökség szintén lehetőség arra, hogy Magyarország megmutathassa azt, hogy a helyi közösségeket megmozgatva, együttműködésüket, összefogásukat erősítve, lakosainak és civil szervezeteinek aktivitásán keresztül képes olyan - civil értékeken és konszenzuson alapuló pozitív nemzeti és európai identitás kialakítására, ami hosszú távon tovább erősíti az ország és az Európai Unió demokratikus működésének alapjait.
Vercseg Ilona
Az Önkéntesség Éve kampányainak és programjaink felhajtó erejét érdemes lenne hosszú távon is kamatoztatni, pl. a most futó TÁRS-programon túl, amely min. 30 órás, tanórán túli „közösségi szolgálatra” vonatkozik. Ez egy nagyon jó kezdeményezés, de csak akkor válik valódi társadalmi tényezővé, ha a pályázat sikeresnek bizonyul és a másokért munkálkodás intézményét a lehető legszélesebb körben bevezetve az oktatás és az ifjúsági szocializáció részévé teszik. Máskülönben a program egy csepp lesz a tengerben, egyetlen a számtalan jó kezdeményezés között, amelyek nagyságrendi erő hiányában nem tudnak jelentős változásokat generálni.
A magyar EU-elnökséggel kapcsolatban hasonló a véleményem: a nem kirakat-jellegű, de valódi szándékok megvalósításához jó kezdőlökést adhat, de jelenleg olyan súlyú ügyek szerepelnek napirenden, amelyek érdemben nem fogják befolyásolni a civil szférát. A legtöbb eredményt a környezetvédelemmel, a vízkérdéssel és az EU-roma stratégiájával kapcsolatban várom.
IV. Mi a véleménye az új nonprofit.hu-ról?
Dr. Latorcai Csaba
Előremutatónak tartom, hogy az új honlapra már bármilyen felhasználó regisztrálhat és beléphet. Az interaktivitás elősegítése, a hozzászólások hangsúlyossá tétele szintén pozitív változásként értékelhető.
Fontos az is, hogy három célcsoportjuk számára specifikus tartalmakat különítettek el, melyeket az oldalon kevésbé járatosak is egyszerűen elérhetnek. Mindez egybevág a digitális akadálymentesítés – civil szereplők által is igényelt és támogatott – követelményével.
A megújítás eredményeként színesebb, informatívabb, könnyebben kezelhető, hasznos információkat tartalmazó oldal áll a civil szervezetek és a honlapra látogató valamennyi érdeklődő rendelkezésére, szolgálatára.
Az általam ismert civil szervezetek véleményét is tolmácsolva elmondhatom, hogy az átalakítása jól sikerült, gratulálok hozzá!
Dr. Nagy Ádám
Ügyes, bár némi vadhajtás még látható (régi aloldalak pl.); esetleg egy civil webring még jót tenne. Mindenesetre gratulálok!
Szászfalvi László
A www.nonprofit.hu korábban is komoly elismertséget vívott ki kollégáim körében, hiszen a honlap bőséges információanyagával élen jár a hasonló tematikus oldalak között. Megújult formájában minden bizonnyal további érdeklődőket nyerhet meg magának.
Vercseg Ilona
Szebb lett, használhatóbb és interaktívabb, írjátok, és ez igaz! Gratulálok!