Vizeink, vízfajtától függően eltérő mértékben érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, főként a hőmérséklet és a csapadék területi és időbeli változására. A klímaváltozás hatásainak modellezése alapján a nagytavak vízmérlege várhatóan romló tendenciát fog mutatni a jövőben. Az éghajlatváltozás következtében főként a hőmérséklet-emelkedés, és annak nyomán a párolgás fokozódása, így a tartósan alacsony vízállások és a vízminőség romlása jelenthet kihívást.
A Balaton napjainkban több funkciót is betölt. A Balaton az élővilág számára lakóhelyül szolgál, az emberek számára fontos turisztikai, rekreációs célokat jelent, ugyanakkor mindez a Balaton ökoszisztéma-szolgáltatásain alapul.
A Balaton kapcsán jelenleg több, egymás hatását erősítő probléma is jelentkezik (pl. vízszintszabályozás a változó éghajlatban, visszatérő eutrofizáció, a parti zóna leromlása, a Balatonból kivett ivóvízellátási célú vízkivételek minősége), így jelenlegi állapota és használata nem fenntartható. A következő években az éghajlatváltozás fokozódása és a növekvő turisztikai nyomás miatt növekedni fog a fennálló problémák léptéke és jelentősége, valamint újak is megjelenhetnek. A megoldást nehezíti, hogy a szükséges tudományos ismereteink széttagoltak, számos fontos kérdés még tisztázatlan.
A Balaton térsége, teljes vízgyűjtőterülete egy összetett természeti, társadalmi, gazdasági egység, amely nagyon sérülékeny és veszélyeztetett a környezeti és éghajlatváltozási hatásokra. A Balaton, mint nagytó esetében, az alábbi konkrét hatásokkal lehet számolni:
- A Balaton vízháztartásában a bevételi oldal csökkenése és a kiadási oldal növekedése valószínűsíthető.
- Halmozódó vízhiány a Balatonban (alacsony vízszint).
- Szélsőséges éghajlati értékek (vízháztartási, vízjárási) következményei nem fenntartható állapotot idéznek elő a Balaton üdülőtó jellegű hasznosításában.
Mindemellett a Balaton turisztikai funkciókat ellátó szerepe is veszélybe kerülhet abban az esetben, ha a klímaváltozás okozta vízmennyiség és -minőség is csökkenő tendenciát fog mutatni. Így tehát nemcsak természet- és környezetvédelmi szempontok alapján, hanem gazdasági megfontolásból is különös figyelmet kell biztosítani a Balaton ökoszisztémájára a jövőben.
A Balaton kezelése társadalmi szempontból akkor sikeres, ha a tó és a vízgyűjtő által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások képesek kielégíteni a vizet és a tájat használók igényeit.
A támogatással elérni kívánt cél az algavirágzás problémájára vonatkozó tudományos kutatási eredmények szintetizálása, a jelenség megoldására innovatív lehetőségek, projektötletek feltérképezése és kidolgozása.
Az algavirágzás problémája szorosan kapcsolódik az adott víztest állapotához, így jelen pályázati felhívás a Belügyminisztérium, mint a vízgazdálkodásért, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért és a vízvédelemért is felelős tárca feladatainak ellátását támogatja.
Jelen pályázati kiírás keretében kizárólag olyan pályázatok támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzéseknek.
A támogatás forrása a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet 20. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 35. alcím Klíma-, energia és zöldgazdaság-politika ágazati programok 4. jogcímcsoport Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ÁHT: 338306) fejezeti kezelésű előirányzat.
Rendelkezésre álló keretösszeg: 50 000 000 Ft, azaz ötvenmillió forint.
Támogatás a rendelkezésre álló keret erejéig nyújtható.
A támogatásban részesülő támogatási kérelmek várható száma 1-3 darab.
Jelen pályázati kiírásra benyújtott pályázat más pályázati forrásból támogatásban nem részesülhet. A támogatás intenzitása az elszámolható költségek 100%-a lehet az állami támogatási szabályok figyelembevételével.
Pályázatonként igényelhető támogatás összege: minimum 15 millió Ft maximum 50 millió Ft.
A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
forrás, bővebben: kormany.hu