A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd

Mindenekelőtt az adomány jogi fogalmát szükséges tisztázni. Az adomány definícióját három jogszabály is meghatározza.

1.) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) értelmező rendelkezései alapján adománynak minősül a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. Adományként tehát csak a civil szervezetnek adott pénzt, ingóságot, illetve az önkéntes munkát tekinti a Civil tv.

A Civil tv. végrehajtására kiadott 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) értelmező rendelkezése szerint az adománygyűjtés az a forrásteremtési tevékenység, amelyet az adományozott, illetve az általa meghatalmazottak alapcéljának, vagy közhasznú céljának elérése érdekében folytatnak. Ezen a ponton elérkezünk az első korlátozáshoz, hiszen a fent idézett rendelkezés az adományozott és a meghatalmazottak által végzett tevékenységet minősíti adománygyűjtésnek.

2.) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 1/a. pontja is meghatároz egy önálló adományfogalmat. Eszerint adomány a

(i) közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint

(ii) az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá

(iii) a közérdekű kötelezettségvállalás céljára

az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve e személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

Csak a közhasznú szervezet jogosult olyan adományigazolást kiállítani a támogató cég vagy más szervezet részére, amelynek birtokában:

• az adományozó cég/szervezet ráfordításként számolhatja el az adomány értékét,
• illetve igénybe veheti a támogatót megillető adókedvezményt.

Adományigazolás

A közhasznú szervezet az általa fogadott adomány után a Tao tv. 3. melléklet B) 17. pontja alapján igazolást állít ki az adományozó cég, szervezet felé. Az igazolásnak tartalmaznia kell:

• mindkét fél (a kiállító és a támogató (társasági adóalany) azonosító adatait, így a nevét,
• a székhelyét, az adószámát,
• az adomány (támogatás, juttatás) összegét,
• a támogatott célt.

A jogszabály alapján az igazolást a támogatásnyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani. Ez az adományigazolás kell ahhoz, hogy a támogató cég/szervezet ráfordításként le tudja írni a közhasznú szervezet részére adott juttatást, illetve érvényesíteni tudja az adomány után járó adókedvezményt.

Támogatási, adományozási szerződés

A magunk részéről kifejezetten javasoljuk adományozási (támogatási) szerződés megkötését, mivel az adózási szabályok szerinti dokumentálási kötelezettséget ezzel lehet a legegyértelműbb módon teljesíteni. Az úgynevezett tartós adományozás esetében azonban a Tao. tv. alapján is kötelező az adományozási szerződés megkötése.

3.) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 259. § 9/A. pontja a közcélú adomány fogalmát határozza meg. Az Áfa tv. alapján közcélú adomány a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy

a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,

b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és

c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt;

Az Áfa tv. alapján nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány adása, továbbá nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány nyújtása.

A nem közhasznú szervezetek részére ingyenesen átadott termékek, ingyenesen nyújtott szolgáltatások (támogatások) után is áfafizetési kötelezettség keletkezhet. Az Áfa tv. alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Mindezekből következik, hogy nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ha a támogató vállalkozást sem részben, sem egészben nem illette meg adólevonási jog az ingyenesen adott termékkel, szolgáltatással kapcsolatban, akkor az ügylet nem minősül ellenérték fejében történt értékesítésnek, szolgáltatásnak.

Összefoglalás

A fent írtakból következik, hogy a civil törvény definíciója jóval szűkebb, mint a Tao. és az Áfa tv.-ek fogalma, mivel előbbi szerint adományt kizárólag a civil szervezet kaphat. A három jogszabály különböző személyi hatályára figyelemmel azonban megállapítható, hogy a Tao. tv. és az Áfa tv. alapján közhasznú szervezet részére is nyújtható adomány, azaz közhasznú nonprofit gazdasági társaság részére is. Fontos azonban, hogy ebben az esetben is csak a közhasznú tevékenységére figyelemmel és arra a célra, azaz a közhasznú szervezet nem közhasznú tevékenységére nem.

Mindezek alapján tehát:

1. Adományt csak közhasznú szervezet részére, a közhasznú tevékenységének támogatására lehet adni. Ehhez első körben meg kell vizsgálni, hogy az adomány célja megfelel-e a Tao tv. szerinti adomány fogalomnak. (Ez szigorúbb, mint az Áfa. törvény szerinti, a Civil tv. szerinti pedig cégek esetében nem releváns.)
2. Javasolt adományozási szerződés megkötése.
3. Az adomány átadása, nyújtása után pedig a támogatottnak ki kell állítania a támogató részére az adomány-igazolást.
4. A támogatott közhasznú szervezetnek külön nyilván kell tartania az adomány(oka)t és arról beszámolni a közhasznúsági jelentésben.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

forrás: jogaszvilag.hu

A vállalati adományozásról, az adományok utáni kedvezményekről több bejegyzésben is írunk a nonprofit.hu -n, ajánljuk a témában az alábbiakat:

Vállalati szemszögből az adományozás

Milyen kedvezmények illetik meg a közhasznú szervezeteket támogatókat?

Miért és milyen igazolást kell kiállítani az adományozók felé? A cikk ahhoz nyújt segítséget, milyen esetben milyen nyilatkozattal, igazolással kell rendelkeznie az adományozó vállalkozásnak, hogy adóbevallásuk készítésekor osztályozni tudják juttatásaikat.