Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Szerző: Suller Kriszta
Közzétéve: 2020. február 28.

A civil szervezetek között sokszor szembesülök vele, hogy a közhasznú jogállás meglétének kérdését rosszul kezeli az adott szervezet. Rendkívül fontos ugyanis, hogy a jelen jogszabályi környezet mellett a közhasznú jogállás már nem statikus minősítés, hanem egy évről-évre felülvizsgálandó minősítés!

Minden közhasznú jogállású szervezet folytat közhasznú tevékenységet, de nem minden közhasznú tevékenységet folytató szervezet rendelkezik közhasznú jogállással, tehát a közhasznú jogállás és a közhasznú tevékenység közé nem lehet egyenlőség jelet tenni! Egy civil szervezet életében alapvetően két nagy tevékenység csoport, a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységek csoportja létezik. A cél szerinti tevékenységeken belül értelmezhető a közhasznú tevékenység csoportja, azzal, hogy elképzelhető hogy egy civil szervezet vegytisztán kizárólag célszerinti, közhasznú tevékenységet végez!

A közhasznú jogállás megszerzése előtt érdemes átgondolni, miért is szeretne az adott szervezet közhasznú jogállású lenni. Tekintsük tehát át, mikor is van szükség a közhasznú státusz létére:

  • pályázatoknál, támogatásoknál gyakran feltétel a jogállás megléte;
  • közszolgáltatási szerződést csak közhasznú jogállás birtokában köthet a szervezet;
  • amennyiben vállalkozási tevékenységet is folytat, célszerű lehet a közhasznú jogállás léte;
  • adományigazolások kiállításánál az adományozó adóelőnye nagyobb lehet, illetve amennyiben természetben történik az adományozás, az Áfa fizetés alól is mentesülhet az adományozó;
  • alapítványok esetében 2020-tól illeték-, és helyi adó szabályok változása okán jelentős előnyt jelenthet a jogállás léte stb.

A civil szervezetek beszámolójának kötelezően kitöltendő része már több éve a közhasznúsági melléklet, és az abban rejlő, közhasznú jogállás mutatóit tartalmazó adatlap.  Ahhoz, hogy ez az adatlap jól készülhessen el, alaposan oda kell figyelni a beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának adattal való feltöltésére! Nagyon fontos egy közhasznú szervezet esetén, hogy a közhasznú tevékenység bevételei és ráfordításai soron pontos összeg szerepeljen! Felhívom a figyelmet arra, hogy amely szervezet közhasznú jogállás nélkül végez közhasznú tevékenységet, annak is tartalmaznak e sorok adatot! Jól kitölteni ezt a sort kizárólag a könyvelő és a civil szervezet vezetősége, valamint a tevékenység részletes ismerete birtokában lehet! Ezért nagyon fontos, hogy a civil szervezetek maguk is tisztában legyenek egy – egy sor, vagy tétel jelentőségével.

Sajnos típushibaként van jelen, hogy ezek a sorok kitöltése egyszerűen elmarad, holott a közhasznú jogállást meghatározó mutatók megképzésénél ennek rendkívüli jelentősége van. Ezen állhat, vagy bukhat egy-egy civil szervezet közhasznú jogállása!

Köztudott tény, hogy a kétszer hármas mutatópáros közül legalább egynek-egynek meg kell felelni a beszámolóban,  folyamatosan a közhasznú jogállás fennállása alatt! Nézzük át, konkrétan hogyan is kapcsolódik össze a beszámoló a közhasznúsági melléklettel.

Megfelelő erőforrással rendelkezik a szervezet, ha az alábbi három tétel közül legalább egynek megfelel.

Előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

  1. Átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot, VAGY
  2. Két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív, VAGY
  3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

Megfelelő a társadalmi támogatottsága a szervezetnek, ha az alábbi három tétel közül legalább egy paraméternek megfelel:

  1. Az Szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (Szftv.) alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt összeg eléri az 54§ nélkül számított összes bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!) VAGY
  2. Közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában) VAGY
  3. Közhasznú tevékenység ellátást tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. Törvénynek megfelelően.

Az első két pontnál egyértelműen láthatóak az eredménykimutatással a kapcsolódások. A harmadik ponttal kapcsolatosan – igaz ez mindkét mutatópárosnál – fontos kijelenteni, hogy az önkéntes kérdésben sokszor tévúton járnak a szervezetek. Ebben a mutatóban kizárólag a Köt. hatálya alatt foglalkoztatott közérdekű önkéntes szerepeltethető! Közérdekű önkéntest fogadó szervezet rendelkezik minisztériumi regisztrációval, az önkéntesekkel szóban és/vagy írásban (javaslom ez utóbbit) szerződést köt, az önkéntesekről vezetett nyilvántartásba felvezeti őket, majd dokumentálja, hogy mennyi időt foglalkoztatja az adott önkéntest! És fontos, hogy erről a könyvelőt is tájékoztassa, hiszen információ hiányában esetleg egy teljesíthető mutatószám kitöltése elvész! Fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok lehetőséget adnak a közérdekű önkéntesek munkaideje alapján a könyvelésben való szerepeltetésére is, mely véleményem szerint több, mint célszerű! Annál is inkább, mert a mutatókban is jelentkezik az így lekönyvelt tétel, és egyre több pályázatnál lehet elszámolni az önkéntesek munkaóráit, mint önerőt!

Amennyiben egy szervezet a mutatók kitöltése után észleli, hogy nem felelt meg a közhasznúság kritériumainak, akkor célszerű minél előbb változásbejegyzési eljárást kezdeményezni a bíróságnál a közhasznú jogállás töröltetése érdekében. Sokszor hallom, hogy „Nem is tudtunk róla…” – halkan jegyzem meg, hogy a beszámolót minden évben az arra jogosult szervezet köteles elfogadni, ennek hiányában az szabályosan nem tehető közzé!

Suller Kriszta

forrás: 5percado.hu