Illusztrációként egy-egy angolai, amerikai, görögországi, magyarországi, romániai és csehszlovákiai elítélt képét választotta ki. Valamennyien másként gondolkodók voltak és ezért kerültek börtönbe. Az ügyvéd nemzetközi amnesztia-felhívást tett közzé érdekükben - és megszületett az Amnesty International, amely ma már világszerte hárommillió támogatót tudhat tagjai között, köztük olyan prominens személyiségeket, mint Bono, Bruce Springsteen, a dalai láma, Desmond Tutu, Harrison Ford, Jacques Chirac, Sir Mick Jagger, Sting, Tony Blair vagy Yoko Ono.
Világhírűvé vált jelképét, a szögesdróttal körülvett gyertyát egy ősi kínai mondás ihlette: "Hasznosabb gyertyát gyújtani, mint a sötétséget átkozni".
Az Amnesty International jelenlegi főtitkára, Salil Shetty a szervezet két hete kiadott idei, jubileumi világjelentését ismertető londoni sajtótájékoztatóján maga is kiemelten utalt e jelképre, mondván: "az Amnesty gyertyalángja ötven éve vetett először fényt az elnyomatásra".
A főtitkár szavai szerint "az emberi jogi forradalom" éppen most, az 50. évfordulón érkezett történelmi szakasz küszöbére, hiszen példátlan lehetőségeket kínál az emberi jogok helyzetének megváltoztatására a közösségi médiaportálok terjedése, valamint a szabadság és az igazság mind hangosabb követelése a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. "Az emberek elvetik a félelmet ... jórészt fiatalok által vezetett bátor emberek emelik fel szavukat és szállnak szembe fegyverekkel, könnygázgránátokkal, harckocsikkal" - mondta.
Shetty szerint e bátorság - kiegészülve azokkal az új technológiákkal, amelyek segítségével az aktivisták kijátszhatják, illetve leleplezhetik a békés tiltakozást és a szólásszabadságot eltipró kormányokat - "azt az üzenetet küldi az elnyomó rezsimeknek, hogy napjaik meg vannak számlálva". Tevékenységéért az Amnesty International 1977-ben Nobel-békedíjban részesült.
Hivatalos megalakulása, vagyis 1961. május 28. és 2010 vége között az AI összesen 3341 "kiszállást" hajtott végre világszerte az emberi jogi visszaélések helyszíni felderítése végett, és tapasztalatairól 17 ezer jelentést, felhívást tett közzé.
Eseti akciói mellett folyamatos kampányokat is folytat. Ezek közül az egyik legátfogóbb a halálbüntetés elleni küzdelem. Az Amnesty International hivatalos álláspontja szerint a halálbüntetés "az emberi jogok megsértésének legvégső fázisa ... kegyetlen, embertelen és megalázó büntetésforma, amely nem más, mint az állam által az igazságszolgáltatás jegyében, előre megfontolt szándékkal, hidegvérrel elkövetett gyilkosság".
Az idei AI-világjelentés ugyanakkor kiemelte, hogy már 96 ország törölte el a halálbüntetést minden bűncselekményfajta esetében, jóllehet 1977-ben - amikor az Amnesty International elkezdte világkampányát a halálbüntetés felszámolásáért - még csak 16 ilyen ország volt.
A 2011-es világjelentés szerint azonban a szervezet még az elmúlt egy év során is 89 országban dokumentálta a véleménynyilvánítás szabadságának törvénysértő korlátozását, és tudomása szerint 48 országban börtönöztek be embereket lelkiismereti okokból. Az AI tavaly 54 országban vizsgált olyan bírósági eljárásokat, amelyek nem feleltek meg az igazságosság normáinak, és adatai szerint 98 országban vetettek alá őrizeteseket kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak.
Kirívó a jelentés azon megállapítása, hogy a világ összlakosságának csaknem kétharmada még ma sem fér hozzá semmiféle igazságszolgáltatáshoz. Ez még olyan országokra is igaz, amelyekben egyáltalán létezik igazságszolgáltatás, mivel e bírósági rendszerek is gyakran korrupt és diszkriminatív módon működnek.
Az Amnesty hárommillió önkéntes aktivistájának és támogatójának tehát ötvenévnyi tevékenység után is bőségesen akad tennivalója. A szervezet a szombati, jubileumi születésnapon ennek jegyében új, globális akciófelhívást tesz közzé, és - a két portugál elítélt bátor kiállására emlékezve - több tucatnyi országban tart jelképes pohárköszöntőt a szabadságért.
mti/para