A 2023. december 21-én hatályba lépett 2023. évi LXXXVIII. törvény egyes rendelkezései nem csak állami, önkormányzati szervekre, hanem „bármely szervezetre, személyre” vonatkoznak, így azok a civil szervezeteket is érinthetik. Ugyanakkor azt, hogy pontosan hogyan érintik, a jogszabály puszta szövege alapján egyelőre nehéz előre látni és új szabályról lévén szó, gyakolati tapasztalatok még nem léteznek. Mindezek ellenére az alábbiakban megpróbálunk néhány megállapítást tenni a szabályokkal kapcsolatban.

A törvény szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati tevékenységével összefüggésben feltárja és vizsgálja a más állam, valamint − jogi státuszától függetlenül − külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, továbbá a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik. A Hivatal továbbá feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére, valamint feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.

A törvény megszorító rendelkezése hiányában amennyiben a Hivatal értékelése szerint bármely civil szervezet a fentiek szerinti tevékenységek valamelyikét végzi, akkor a Hivatal a szervezettel szemben vizsgálatot indíthat. Vagyis, ha a Hivatal úgy ítéli meg, bármely civil szervezettel kapcsolatban vizsgálódhat.

Mit jelent a Hivatal esetében az, hogy  vizsgálatot folytat egy civil szervezettel kapcsolatban?

A törvény szerint a Hivatal a feladataival összefüggésben egyedi ügyeket vizsgál, és az általa lefolytatott eseti vizsgálatok eredményét közzéteszi honlapján, amely tartalmazza a vizsgálatok során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. Nem zárható ki az sem, hogy a Hivatal által szintén közzétett jelentésben is egyes szervezetekre tett megállapításokban szerepeljen civil szervezet. 

Mit tehet egy szervezet, ha bekerül a Hivatal jelentésébe?

Bár a törvény kimondja, hogy a közzététellel kapcsolatban jogorvoslatnak nincs helye, az kérdéses, hogy a jogalkotó a személyiségi jogi pereket is ki kívánta-e zárni a jogorvoslati lehetőségek közül. A Ptk. személyiségi jogi szabályozása szerint akinek a jóhírnevét sértik (vagyis: akiről sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel valaki, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel), illetve akinek a becsületét sértik (tehát róla társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítást tesznek közzé, az személyiségi jogi perben többféle jogkövetkezmény alkalmazását is kérheti a bíróságtól.

Akit ily módon a személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelheti – elsősorban, más, jelen témakör vonatkozásában kevésbé jelentős szankciók mellett –

- a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot (értve ez alatt pl. egy nyilvános bocsánatkérést);

- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;

- kártérítést, illetve sérelemdíjat.

A törvény indokolása nem ad választ a kérdésre. Álláspontom szerint a jogalkotó nem érthette úgy a fenti okfejtést, hogy a jogorvoslathoz való jog kizárása azt jelentené, hogy személyiségi jogi per sem indítható, tekintettel arra, hogy ez az értelmezés álláspontom szerint sértené az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdését, mely szerint véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogot, továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikke szerinti magánélethez fűződő jogból eredeztetett, az Emberi Jogok Európai Bíróságának a joggyakorlata szerint jogi személyekre is alkalmazható jóhírnévhez és becsülehez való jogot, az Egyezmény 6. cikke szerinti tisztességes tárgyaláshoz való jogot és a 13. cikke szerinti jogorvoslati jogot.

Ebből adódóan álláspontom szerint amennyiben a magyar bíróság azt állapítaná meg, hogy a törvény rendelkezésénél fogva személyiségi jogi pernek nincs helye, ez a döntés az Alkotmánybíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt támadható lenne.

Hogyan van lehetőség a Hivatal megállapításaira reagálni, esetlegesen cáfolni?

Érdemes a törvény azon rendelkezését is figyelembe venni, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalát megelőzően a Hivatal megküldi a vizsgálati megállapításait azon szervezetek részére, amelyek tevékenysége a lefolytatott vizsgálat alapján megalapozza, hogy a szervezet szerepeljen a Hivatal nyilvános jelentésében. A vizsgált szervezet a Hivatal megállapításaira a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet. A Hivatal az észrevételre a beérkezésétől számított harminc napon belül írásban válaszol. A Hivatal köteles megindokolni, hogy a figyelembe nem vett észrevételeket miért nem fogadta el.

Mi lehet a következménye még, ha a Hivatal a civil szervezettel kapcsolatban megállapításokat, ajánlásokat tesz?

További kérdés az, hogy a Hatóság a törvény értelmében ajánlásokat fogalmazhat meg a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek számára. A gyakorlatban lesz majd látható, hogy mely egyéb szervek részére tud a Hatóság ilyen ajánlásokat megfogalmazni, mindenesetre amennyiben közigazgatási eljárás indul a Hatóság jelzése alapján, arra az Ákr. (2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról) szabályrendszere és jogorvoslati rendje, illetve a Kp. (2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról) szerinti közigazgatási per szabályai lesznek irányadóak, illetve amennyiben a Hatóság esetlegesen szabálysértési eljárást, vagy büntetőeljárást kezdeményez, szintén az általános szabálysértési, illetve büntetőeljárási normaanyag lesz alkalmazható, vagyis ebben a vonatkozásban újdonságot nem jelent majd a törvény.

Hogyan kell válaszolnunk a Hivatal adatkéréseire?

A törvény szerint a Hivatal az általa vizsgált szervezettől tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet. A Hivatal megkeresésének a vizsgált szervezet a Hivatal által megállapított határidőn belül köteles eleget tenni. A határidő nem lehet rövidebb a megkereséstől számított tizenöt napnál. Ha a közreműködésre kötelezett a közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal e tényt vizsgálata során rögzíti, és azt az éves jelentésében külön kiemeli. Ezen túl a Hivatal elnöke kezdeményezheti azt, hogy a szervezet vezetőjét az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó bizottsága hallgassa meg.

A megkeresés teljesítéséért a törvény szerint a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv díjat nem számíthat fel. Kérdés, hogy következik-e ebből, hogy pl. egy civil szervezet díjat is számolhat fel a megkeresés esetén. Ha igen, kérdés, hogy ezt a díjat mi alapján kell meghatározni. Nem világos továbbá, hogy ki dönt, ha a Hatóság és a szervezet között a díj mértékéről vita merül fel, illetve ha a szervezet a díjfizetés elmulasztása, vagy a díj mértékéről való vita miatt nem adja át a kért adatot, akkor rá vonatkozik-e a szankció: az éves jelentésben való kiemelés lehetősége, illetve a nemzetbiztonsági bizottság előtti meghallgatás lehetősége.

A Hivatal továbbá a vizsgált szervezet kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet, a vizsgált szervezettől, a vizsgált szervezet bármely munkatársától és a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható bármely szervezettől írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet, továbbá a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható adatról, iratról – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – másolatot kérhet.

Nyilvánvaló, hogy az iratmásolat elkészítése költséggel járhat, de a törvény nem rendezi azt, hogy a szervezet költségtérítést kérhet-e, illetve a szervezet, vagy a szervezet munkatársának a mulasztása, vagy a Hivatal kérésének a kifejezett megtagadása vonatkozásában a szankció sem ismert. Azt azért megtudjuk a törvényből, hogy a Hivatal ezen vizsgálati eljárása nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ezen alcím szerinti tevékenységével kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye, ami azt jelenti, hogy erősen kérdéses, hogy hatékony jogorvoslat létezik-e ez ügyben, még ha egyébként nem is látni, hogy a Hivatal kérése egyszerű megtagadásának van-e bármi következménye.

Azt azért egy, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényre történő utaló szabályból megtudjuk, hogy a Hivatal személyes adatokat is kezelhet a vizsgálata során, ugyanakkor az általa beszerzett iratok nem nyilvánosak.

Meg kell-e jelenni a parlamenti bizottság előtt? 

Ahogy fent jeleztük, a tájékoztatást határidőben meg nem adó szervezet vezetőjének nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatását kezdeményezheti a Hivatal elnöke, de egyébként is bármely szervezet vezetőjének a meghallgatását kezdeményezheti, ha „az adott ügy jellege, súlya egyébként indokolja”. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az országgyűlési bizottságok előtt történő meg nem jelentést csak a vizsgálóbizottságok esetén szankcionálja az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (azzal, hogy ezt a tényt nyilvánosságra hozzák), így egyelőre nehezen válaszolható meg az a kérdés is, hogy mi lesz a szankciója a meg nem jelenésnek (ugyanakkor nemzetbiztonsági kérdésről lévén szó, nem feltétlenül érdemes tesztelni ezt a hézagosnak tűnő szabályozást.)

Mit kell figyelembe vennünk választásokra készülve jelölő szervezetként?

A törvény  új szabályokat iktat be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvénybe is. Ezek értelmében a jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérő, illetve a nyilvántartásba vett egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használhat fel. Az e bekezdésben foglaltakat jogszabálysértés gyanúja esetén az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Mit tehetünk, ha az Állami Számvevőszék úgy találja, hogy megsértettük ezeket a rendelkezéseket?

Ha az egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét követően az Állami Számvevőszék megállapítja, hogy az egyesület megsértette ezeket a rendelkezéseket, akkor az egyesület köteles a támogatás kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására tizenöt napon belül a központi költségvetés részére befizetni. Az Állami Számvevőszék e tényről tájékoztatja az adóhatóságot, illetve közhasznú jogállású egyesület esetén az egyesületet nyilvántartásba vevő bíróságot. Ha az egyesület a befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az állami adóhatóság az Állami Számvevőszék megkeresésére adók módjára hajtja be.

Problémát jelent álláspontom szerint az, hogy az Állami Számvevőszék döntése ellen nincs jogorvoslati lehetőség, így viszont gyakorlatilag kiüresedik az adóhatóság döntésével szembeni jogorvoslat is.

Mi lesz a következménye, ha megsértettük a törvény rendelkezéseit?

A Civil tv-be beiktatott rendelkezés szerint a bíróság az Állami Számvevőszék indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet megsértette-e a fent írt, választás során fel nem használható adományok tilalmára vonatkozó szabályokat. Ha a közhasznú szervezet e követelményt – az adatokból megállapíthatóan – megsértette, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. Kérdéses, hogy a bíróság mennyiben térhet el az Állami Számvevőszék megállapításaitól, illetve amennyiben eltérhet és a bíróság nem osztja az  Állami Számvevőszék álláspontját, akkor a fent írt, a központi költségvetésbe teljesítendő befizetési kötelezettségre való kötelezés vonatkozásában az Állami Számvevőszék korrigálja-e a döntését.

Ki vonható felelősségre egy szervezeten belül, ha bebizonyosodik, hogy tiltott külföldi támogatást használtak fel, és mi lehet a következménye?

A Btk-ba beiktatott új szabályok szerint választói akarat tiltott befolyásolása bűntettét követi el, aki a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A választói akarat tiltott befolyásolása bűncselekmény elkövetőjét továbbá el kell tiltani attól, hogy bármely civil szervezetben felelős személy és pártban vezető tisztségviselő legyen. Különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.