Hírek
Hír
Ugyanolyan emberek, mint mi – civilek és művészek egy emberséges Magyarországért
2016. szeptember 22.


1120


Kampányt indítottak, jövő pénteken pedig művészeti performanszot és demonstrációt is szerveznek a Kossuth térre művészek és emberi jogi civilszervezetek. Az apropó nyilván a kvótanépszavazás elutasítása, de leginkább azt szeretnék elérni, hogy megjelenjen azoknak a hangja is, akik elutasítják a kormány menekültpolitikáját. Ahogy a tüntetésük alcíme is jelzi: emberséges Magyarországot szeretnének.

Lásd meg az embert! – címmel indítottak kampányt különböző jogvédő szervezetek és művészek a kvótanépszavazás és a menekültügy kapcsán, szeptember 30-án pénteken a Kossuth téren pedig ehhez kapcsolódóan „Tanúságtétel” címmel művészeti performansszal és egy demonstrációval is készülnek „az emberséges Magyarországért”.

Ez egy végtelenül egyszerű történet – kezdte Alföldi Róbert a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatót, majd úgy folytatta: nem mindenki olyan szerencsés, mint mi, másoknak menekülniük kell már azért is, hogy konkrétan „megmaradjanak”. A színész-rendező szerint aki azt mondja, hogy ezek az emberek puszta passzióból hagyják ott a hazájukat, az hazudik. Ők nem csoport, nem migránsok, nem horda, nem terroristák, nem erőszakolók, hanem emberek, mint mi – mondta.

Alföldi hangsúlyozta: minden híreszteléssel ellentétben, ő nagyon szereti a hazáját. „És az gondolom, hogy az én hazám egy olyan hely, aki nem rugdos bele azokba az emberekbe, akik segítségért fordulnak hozzá. Az én hazám egy olyan hely, akik igenis meglátják ezeket a bajban lévő embereket és azt gondolják, hogy segíteni kell nekik” – mondta. Hozzátette: Vannak helyzetek, amikor magunkban is meg kell látni az embert. Alföldi szerint ebben az országban nyitott, normális, segítőkész és érző emberek élnek ő pedig nagyon szeretné, ha ez a sok ember hallatná a hangját.

A kampány után is megmarad a gyűlölet

Ezt követően Basil Hararah szólalt fel a Migszol képviseletében. Ő tavaly kapta meg a menedékjogot, azt követően csatlakozott a csoporthoz. A férfi arról beszélt: a kormány népszavazásán a bojkott a legjobb a válasz, a nem ugyanis a xenofób kampány miatt elfogadhatatlan, az igen meg a kényszerítés miatt – vélte a menekült férfi, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csak a menekültek vannak diszkriminálva ma Magyarországon, hanem többek között a romák és a szegények is.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság részéről arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogyan üresíti ki a menedékügyet a kormány. Mint elmondta: bezárják a már meglévő táborokat is, helyettük újakat nyitnak, ahol sokkal rosszabbak a körülmények. Pardavi szerint az egésznek az az üzenete, hogy aki a kerítés ellenére valahogy mégis bejut Magyarországra, az menjen is minél gyorsabban innen tovább és ne akarjon itt maradni. Kitért arra is: az állam megvágta a menekültek támogatását, miközben a kampánnyal pedig erősíti az idegengyűlöletet.

A TASZ képviseletében Kapronczay Stefánia szólalt fel, aki arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy mind maga a népszavazási kérdés, mind az azt körülvevő kampány becsapás. Utóbbi szerinte szétszakítja a társadalmat, rombolja a szolidaritást, egymás ellen fordítja a társadalmi csoportokat, és ezzel véleménye szerint az legnagyobb gond, hogy ez a szembenállás a népszavazás után is megmaradhat. Ki lesz a következő célpont? – tette fel a kérdést. Kapronczay szerint nem lenne szabad, hogy győztesek és vesztesek alakuljanak ki az országban, szerinte ez a valódi tétja a népszavazásnak.

A gyűlöletkeltés nem lehet a véleményszabadság része

A folytatásban Szántó Diána, az Artemisszió Alapítvány munkatársa felelevenítette: a blogjukon valaki hozzászólásban azt írta, hogy ha sokszínű társadalmat akarnak, akkor menjenek ezért máshová. De ők nem akarnak elmenni. Hangsúlyozta: segíteni a menekülteket nem valami felforgató tevékenység, hanem állami feladat. Ezt az EU is megfogalmazta, de benne van a kormány által 2013-ban elfogadott migrációs stratégiában is.

Szántó elmondása szerint az állam már majdnem teljesen kivonult a menekültek segítéséből, így ez a civilekre hárul. Amit tehát ők tesznek, az egyáltalán nem államellenes, sőt: az állam az, aki kétfelé beszél, mert miközben a civilek végzik az állam feladatát, nyilvánosan ellenik hergelik az embereket. Szerinte az államot figyelmeztetni arra, hogy nem jó, amit művel a menekültpolitika terén, az a társadalom érdeke is.

Köves Nóra, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet képviselője jogi szempontból igyekezett megközelíteni a témát. Szerinte maga a népszavazás és a kampány is jogellenes, és az egész az illiberális állam egyik ismertetőjele, mivel teljesen elnyomják a kisebbségi véleményeket az ügyben, emiatt nem is valósulhat meg az, hogy felelősen döntsünk a kérdésben. Szerinte eleve értelmezhetetlen a dolog, mivel a kérdés az EU-ra vonatkozik, de kitért arra is: szerinte a kormányzati gyűlöletkampány nem tartozhat a véleménynyilvánítás szabadságának hatálya alá. Köves még valamire felhívta a figyelmet: nem lehet úgy felelősen dönteni, hogy nem tudjuk, a népszavazás eredményét mire fogják felhasználni, milyen jogalkotás következhet utána.

Performansz és tüntetés jövő pénteken

A folytatásban már a szeptember 30-ai megmozdulás kapcsán szólalt meg először Horgas Péter majd Schilling Árpád. Horgas elmondta: a történéseket eddig bénán nézte a művészeti élet, de ők most elérkezettnek látták az időt a reagálásra, hiszen a nyolcadikos történelemkönyvekből is tudni, hová fajulhatnak a dolgok. Kifejtette: a szíriai Aleppo helyzetére reagálva jövő héten pénteken 20 művész egy vérvörös képet fog elkészíteni, ez lesz a demonstráció háttere, majd aztán külföldi művészbarátaik segítségével világ körüli útra indítják a képet, és addig turnéztatják, amíg Aleppóban béke nem lesz. Ha ez végre bekövetkezik, akkor pedig a szíriai városban helyeznék el véglegesen az alkotást.

Schilling Árpád, a Krétakör művészeti vezetője a „Lásd meg az embert!” demonstráció kapcsán arról beszélt: külföldön mindig azt kérdezik tőle a menekültügy kapcsán, hogy tényleg ilyenek-e a magyarok, amilyennek látszódnak. De elszokta mondani, hogy nem. Schilling hangsúlyozta: tudja, hogy ez egy bonyolult ügy, mégis itt szerinte most elsősorban a lelkiismereti kérdésként kell hozzáállni. Ezért várnak mindenkit a szeptember 30-ai tüntetésre.

Külön kiemelte a vallásos embereket, hiszen szerinte számukra az emberség elvileg különösen fontos. Arra szólított fel, hogy lépjenek ki a fényre, és hogy mások is lássák, nincsenek egyedül a véleményükkel. Üzenjünk, hogy ilyenek is tudunk lenni, hogy nem zárjuk be az ajtót azok előtt, akinek a helyzetét még csak elképzelni se tudjuk – mondta. Hozzátéve: mindeközben nem feledkezhetünk meg a magyarországi nehéz helyzetben lévőkről, a hajléktalanokról, a szegényekről és a romákról sem. Mint kifejtette, azért a Kossuth térre szervezik a demonstrációt, mert az a nemzet főtere, ők pedig mindenkihez szólni szeretnének.

forrás: mandiner.hu




Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Elsőként lakhatás” című (VEKOP-7.1.5-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás” című (KEHOP-1.2.1 kódszámú) egyszerűsített e ...
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)” című (VEKOP-7.1.4-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége pályázatot hirdet Éneklő Magyarország címmel amatőr énekkarok munkájának szakmai elismerésére.
Pályázat
Az előadó-művészeti társaságiadó-támogatás 2019. január 1-jei megszüntetésével párhuzamosan a kormány kialakította az előadó-művészeti szféra költségvetési előirányzaton keres ...
Címkék