Elutasította az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája a magyar állam kérését, hogy a vizsgálják felül az új egyháztörvénnyel okozott jogsértéseket megállapító áprilisi ítéletet. A döntéssel véglegessé vált, hogy Magyarország törvényei sértik a lelkiismeret és a vallás szabadságát, és ezért az államnak kártérítést kell fizetnie a panaszosok részére – közölte szerdán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A jogvédők kilenc olyan egyházat képviseltek, akik a 2012-ben hatályba lépett egyháztörvény miatt fordultak a strasbourgi székhelyű bírósághoz, azért, mert az állam megfosztotta őket egyházi státuszoktól.
Aaránytalanul korlátozta, eltérően kezelte
A bíróság április 8-án kimondta, hogy az új magyar egyháztörvény sérti a panaszos egyházaknak az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadságát. Az ítélet szerint a magyar állam aránytalanul korlátozta a panaszosok egyesülési és vallásszabadságát is, és megsértette a semlegességre vonatkozó kötelezettségét is, például mert vitatható kimenetelű politikai és nem jogi jellegű újraelismerési eljárásra kényszerítette, és a bevett egyházaktól eltérően kezelte őket.
Strasbourg szerint a magyar állam nem tudott olyan nyomós indokkal szolgálni, ami egy demokratikus társadalomban igazolná e jogalkotási lépéseket. (Az ítélet magyarul itt olvasható el.)
Az ítélettel nem értett egyet a magyar állam, és kérte az EJEB Nagykamarájának döntését. Strasbourgi ítélettel szemben nincs hagyományos értelemben vett jogorvoslat: a bíróság szabadon dönthet arról, hogy befogadja-e a Nagykamara döntésére irányuló kérelmet. A magyar egyháztörvény ügyében azonban nem láttak arra utaló körülményt, ami az ítélet megváltoztatását indokolhatná. Így az április ítélet véglegessé vált. Ennek értelmében a kormánynak meg kell egyeznie a panaszos egyházakkal a jogállásukról és a jogsérelemmel okozott káraik megtérítéséről. Ha erre fél éven belül nem kerül sor, akkor Strasbourg dönt ezekben a kérdésekben is - írta a TASZ.
Ki kell józanítania a magyar államot
A TASZ emlékeztet arra, hogy az egyháztörvény alaptörvény-ellenességét a magyar Alkotmánybíróság már tavaly megállapította, de a kormány ahelyett, hogy ezt orvosolta volna, a negyedik és az ötödik módosítással az Alaptörvénybe emelte az alapjogsértést. Az EJEB ítéletének fényében így nemcsak az egyháztörvény, hanem az Alaptörvény is sérti az emberi jogi egyezményt.
Ennek a döntésnek végre ki kell józanítania a magyar államot: nem tarthatja fenn tovább a jogsértő állapotot – írta a TASZ. A jogvédők szerint az államnak nem csak a panaszosok státuszát kell helyreállítania, és kártalanítania őket, de az Alaptörvényből, és az egyháztörvényből is ki kell küszöbölnie az európai emberi jogi egyezménnyel ellentétes szabályozást. ”Ha az ország törvényei nem kerülnek összhangba az emberi jogi egyezménnyel sem, akkor az alkotmányellenesség ódiuma mellé a nyílt nemzetközi szerződésszegést is vállalja a magyar állam” – közölte Hegyi Szabolcs, a TASZ lelkiismereti szabadság programjának vezetője.
forrás: origo.hu