Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

A sportminiszterek február 22-23-i informális ülése előtt az elnökség az érintett magyar civilszervezetekkel konzultált a budapesti Millenárison.

Az eseményre a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sportszövetség mellett a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és több, a fogyatékosok sportját képviselő szervezet is meghívást kapott. Jelen voltak az öt kiemelt magyar csapatsportág, illetve az öt legeredményesebb magyar sportág szövetségének illetékesei is.

Czene államtitkár tájékoztatta a civileket az elnökség kiemelt témáiról és az EU sporttal kapcsolatos intézkedéseiről is. Beszámolt arról, hogy Magyarország a féléves elnökség alatt kiemelt területként kezeli a sportot, és mindent megtesz azért, hogy elősegítse a tervek szerint 2020-tól érvénybe lépő uniós sportkeretprogram létrehozását.

Czene hozzátette: az EU sportpolitikájának kereteit elsősorban a Lisszaboni Szerződés, valamint a Bizottság 2011. január 18-án nyilvánosságra hozott közleménye határozza meg. A Lisszaboni Szerződés rendelkezései lehetővé teszik, hogy az EU támogassa, koordinálja és kiegészítse a tagállami szintű kezdeményezéseket. Az unió síkra száll a sportversenyek tisztaságának és átláthatóságának védelméért, és ösztönzi az együttműködést a sportszervezetek között. A bizottság január 18-i közleménye olyan témákkal is foglakozik, mint az egészségvédelem és az esélyegyenlőség szerepe és helye a sportban.

Az államtitkár nem rejtette véka alá, hogy „sok tennivaló van a sport uniós költségvetési pozíciójának javítása terén”, de felhívta a figyelmet, hogy pályázatokkal azért jelentős forráshoz lehet jutni. „Már vannak sikeres magyar partnerszervezetek uniós pályázatokban, nekik gratulálni tudok, és remélem, hogy ez csak a kezdet” – mondta az államtitkár.

Rendszeres egyeztetés a civilekkel

A magyar elnökség célja, hogy a civilszervezeteket is aktívan bevonja az uniós szakpolitikák alakításába. A félév során ezért rendszeresek lesznek a politikai vezetők és a civilek közötti találkozók. A magyarországi informális tanácsülések előtt két héttel a találkozóért felelős szaktárca rendre konzultációt tart az adott területen aktív civilszervezetekkel.

A miniszterekkel és államtitkárokkal folytatott beszélgetéssorozat részeként a civilszervezetek képviselők lehetőséget kapnak, hogy részleteiben megismerjék az elnökség programját. A magyar elnökség azt reméli, hogy az együttműködés keretében érdemi párbeszéd alakul ki az aktív, a társadalom érdekeit önként képviselő szervezetekkel, és így Európa közelebb kerülhet a polgárokhoz.

 

forrás: eu2011.hu