Bertalan Tamás: Mi a felnőttképzés?

A teljes anyag példákkal, a képzések besorolására alkalmas

A kiadvány nyomtatott és elektronikus formában ITT rendelhető meg.

Link: http://www.observans.hu/index.php/hu/felnottkepzes-2020

A felnőttképzési törvény hatályának kiterjesztése

2013. és 2020. január 1. között

A felnőttképzési törvény hatálya (2013. évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről, továbbiakban Fktv.) 2019. december 31-éig  az A, B, C és D képzési körben, engedély alapján folytatott, és a felnőttképzési információs rendszerbe bejelentett képzésekre terjedt ki, ezek megvalósítását tekintette az Fktv. felnőttképzési tevékenységnek. Nem terjedt ki a felnőttképzési szabályozás az iskolarendszeren kívüli képzés egészére. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát a felnőttképzési törvény így határozta meg: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Tehát minden olyan képzés, amely nem engedélyezett program alapján valósul meg. Ezekre a képzésekre egyetlen felnőttképzés szabályozásból fakadó kötelezettsége volt a felnőttképzőknek – a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségüket kellett teljesíteniük.

2020. január 1-étől (szeptember 1-étől)

Az Fktv. változásai 2020. január 1-étől hatályosak, azonban képzéseket a megváltozott szabályozás alapján 2020. szeptember 1-étől lehet indítani.

A legjelentősebb változás, hogy megszűnt (értelmezhetetlenné vált) az iskolarendszeren kívüli képzés, tekintve, hogy a fenti időponttól kezdve minden szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés felnőttképzési tevékenységnek tekintendő, és kiterjed rá az Fktv. hatálya.

Mi a helyzet 2020. január 1. és szeptember 1. között?

Azok a képzések, amelyek a korábbi szabályozás alapján az iskolarendszeren kívüli képzések közé tartoztak, tekintve, hogy szeptember 1-ig a megváltozott szabályozás szerint bejelentés alapján képzés még nem indítható, ezért szintén a 2019. december 31-én érvényes szabályoknak megfelelően szervezhetők. Vagyis a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni. Egyébként annak ellenére, hogy az OSAP kormányrendelet változásai 2020. február 15-én hatályba léptek, szintén a 2019. december 31-i jogszabályi állapot szerinti szabályokat kell alkalmazni. Legalábbis a PMKH nem változtatott sem az alkalmazott adatlapon, sem az azon található határidőkön.

Egy külön kérdéskör ennek az időszaknak az ÁFA mentességre vonatkozó kezelése. Erre vonatkozóan a linken keresztül elérhető NAV tájékoztató ad támpontokat: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/adozasi_kerdes/2020_7__Adozasi_kerde20200708.html

Mi a helyzet szeptember 1. után?

Akik korábban iskolarendszeren kívüli képzést folytattak, vagyis az OSAP-ba adatot szolgáltattak (vagy nem szolgáltattak, de kellett volna nekik) szeptember 1-től bejelentés, vagy engedély alapján folytathatják a felnőttképzési tevékenységet, figyelembe véve az Fktv. felnőttképzési tevékenységre vonatkozó szabályozását.

Az Fktv. átmeneti rendelkezései szerint azok, akik rendelkeztek december 31-én A, B, C, D képzési körben engedélyezett programmal, ezek körét egészen 2020. június 30-ig bővíthették, és ezeket a programokat a 2019 december 31-én érvényes szabályok szerint megvalósíthatják 2022. december 31-ig, azzal a kitétellel, hogy az A képzési körbe tartozó program alapján (OKJ-s képzések) képzés csak 2020. december 31-ig indítható.

Mi felnőttképzés, és mi nem az?

Felnőttképzési tevékenység fogalmi meghatározása

Az alábbi fogalmi meghatározásokat a felnőttképzési törvény tartalmazza

Felnőttképzési tevékenység: A szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés;

Kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére.

Oktatás, képzés

Az alábbi fogalmakat nem tartalmazza az Fktv. Ezek az általános képzési, andragógiai fogalomértelmezésből vezethetők le

Oktatás: Elsősorban ismeretek átadására irányul. Az oktató, tanuló együttműködésében valósul meg.

Képzés: az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazásával a készségek, képességek alakítása, fejlesztése.

A felnőttképzési tevékenység besorolása – szempontrendszer

A felnőttképző felelőssége, hogy eldöntse, hogy mely tevékenységei tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá. Ennek eldöntéséhez számos szempontot kell figyelembe venni, melyeket az alábbiakban tekintünk át. Az oktató/képző, tanuló együttműködésében valósul meg.

A felnőttképző saját fogalomhasználata, eddigi jogszabályértelmezése

Az első kérdéscsoport arra vonatkozik, hogy eddig mit tekintett a felnőttképző képzésnek:

  • Hogyan nevezi a felnőttképző a tevékenységét – oktatás, képzés?
  • Hogyan szerepelteti tájékoztató anyagain?
  • Milyen tevékenységről állít ki számlát?
  • Szolgáltatott-e képzéseiről eddig adatot az országos statisztikai adatszolgáltatási program alapján (OSAP)?

Az Fktv. változásai nem írták felül azokat a szakmai szempontokat, amelyeket eddig a képzésről, oktatásáról gondoltunk. Éppen ezért megfontolásra érdemes, hogy azért, mert bővülnek a tevékenységhez kapcsolódó terhek, erre a helyzetre a tevékenység átcímkézése jelenti-e a megoldást.

Ezzel együtt érdemes tudatosan végiggondolni az alábbi szempontrendszer alapján, hogy szükséges-e a jogszabály-változtatás okán a tevékenységekre vonatkozó eddigi fogalomhasználaton és gyakorlaton változtatni?

A jogszabályokból levezethető szempontok

A felnőttképző által végzett tevékenység kompetencia kialakításra, fejlesztésre irányul?

Első lépésként érdemes átgondolni a kompetencia fogalom meghatározását: Az Fktv. fogalommeghatározása (értelmező rendelkezés) szerint a kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére. A felnőttképző ismereteket, készségeket, képességeket fejleszt – vagy ezek közül legalább egyet? Ha igen, már akkor is kompetenciafejlesztésről beszélünk.

Tájékoztató anyagunkban részletesen áttekintjük az Fktv. kompetencia értelmezését. Összefoglalva azonban megállapítható, hogy az Fktv. kompetenciafogalma alapján a felnőttképzési tevékenység szélesen értelmezett tevékenység, sem a képzés célja, tartalma, sem elméleti, vagy gyakorlati jellege szempontjából nem teszi lehetővé az oktatási, képzési tevékenységek kizárását az Fktv. hatálya alól.

Célirányos a kompetenciakialakítás?

Ezt a kérdést azért kell feltennünk, mert az oktatás, képzés akkor tekinthető felnőttképzési tevékenységnek, ha annak keretében célirányosan történik a kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Bár didaktikusnak tűnhet, de nézzük meg, mit is mond az értelmező kéziszótár arról, mi tekinthető célirányosnak.

Célirányos: 1. (sajtónyelvi) Vmely cél (1) elérését, megvalósítását elősegítő; célravezető, célszerű. Forrás: mek.oszk.hu (célirányos).

Célirányos a kompetencia kialakítása, ha képzőként meghatároztam, hogy hova, milyen célig juttatom el a résztvevőmet, mi több, azt is garantálom, mint képző, hogy a képzésem a cél elérését elősegíti, biztosítja. A célirányos kompetenciakialakítás magába foglalja, hogy valamilyen módon (méréssel-értékeléssel) meggyőződik a felnőttképző arról, hogy a képzésben résztvevő elérte-e a kitűzött célt. Illetve, a célirányos kompetencia kialakításról akkor beszélhetünk, ha a képzés célja egyértelműen meghatározza a képzés során elsajátítható (elsajátítandó) kompetenciatöbbletet.

Szervezett a kompetenciakialakítás?

Azért tesszük fel ezt a kérdést, mert az oktatás, képzés akkor tekinthető felnőttképzési tevékenységnek, ha a kompetenciák kialakítása, fejlesztése szervezetten valósul meg. Egy ismeretátadási, készség, képesség fejlesztési folyamat mikor tekinthető szervezettnek? Hívjuk megint segítségül az értelmező kéziszótárt:

Szervezett: Olyan <cselekvés, tevékenység>, amelyet szervező munka előzött meg v. hozott létre; (kellően) előkészített, irányított, tervszerű <cselekvés>. Forrás: mek.oszk.hu.

Megszerveztem a tanulási-tanítási folyamatot, vagy a résztvevőkre, oktatókra bízom felnőttképzőként a folyamat irányítását? Előkészítettem a tanulási, tanítási (képzési) folyamatot? Irányítottan, tervszerűren valósul meg az oktatás, képzés?

A képzés világában ismert, és széles körben alkalmazott a formális képzés fogalma. Formálisnak tekinthető egy képzés, ha meghatározott a bemenete (bekapcsolódási feltételek), a kimenete (követelmények, tanulási eredmény), a tanulás/tanítás folyamata (a képzési módszerek, munkaformák) és a mérés, értékelés módja. Vagyis akkor tekintünk egy képzést formális képzésnek, ha minden elemében szervezetten valósul meg. Abban az esetben, ha a fentiek közül akár csak egy, a szervezettség szempontjából lényeges elem kiesik, a képzés átkerül a nonformális képzések csoportjába.

A felnőttképzési jogviszony és a képzés szervezett megvalósítása

Hívjuk segítségül a jogszabályokat, és nézzük meg, mit ír az Fktv. és végrehajtási rendelete a felnőttképzési jogviszonyról.

Felnőttképzési tevékenység felnőttképzési jogviszony keretében folytatható. A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló, szolgáltatásra való részvételre, a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony (Fktv. 13. §). Tehát a felnőttképző és a résztvevő szerződnek egymással, és ennek a szerződésnek a tartalmát meghatározza az Fktv. végrehajtási rendelete. Ezeket a tartalmi pontokat akár tekinthetjük a szervezettség/formalizáltság szempontjából a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos minimális elvárásnak. Vagyis, ha egy adott képzési tevékenység esetében ezek a pontok nem, vagy csak (kis)részben meghatározottak/meghatározhatók, akkor joggal feltételezhetjük, értelmezhetjük úgy, hogy adott tevékenység nem tartozik az Fktv. hatálya alá. Mivel a tevékenység nem éri el a felnőttképzési jogviszonyhoz szükséges, a szervezettség és a célirányosság szempontjából szükséges formalizáltsági szintet.

Részletes tájékoztatónkban áttekintjük a tartalmi pontokat olyan példákkal kiegészítve, amelyek esetében az adott tartalmi elem nem, vagy csak részben határozható meg.

Képzés, vagy nem képzés – ahogy a szolgáltatás megrendelője, mint a képzésben résztvevő munkáltatója gondolja?

A fentiekben a szolgáltatás elsődleges megrendelőjét, a kompetenciafejlesztésben érintett természetes személyt, az ő céljait, szempontjait, elvárásait tekintettük át. Viszont a képzési szolgáltatások megrendelői, költségviselői számos esetben a képzésben résztvevők munkáltatói. Az ő szempontjukból fontos kérdés, hogy milyen tevékenységek költségeit számolhatják el.

A felnőttképzési törvény változásával együtt 2020. július 1-től változott a társasági adóról szóló törvény is. Ez a változás az oktatási, képzési és vizsga költségek elszámolására vonatkozik, és a következőket mondja ki:

A költség akkor elszámolható, ha a

  • megszervezése a szervező jogszabályban meghatározott alapfeladata;
  • vagy annak megszervezésére felnőttképzési tevékenység keretében kerül sor és ahhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésre került.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) rész 14. pontja az alábbiak szerint módosult:

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

„14. a kifizető által viselt olyan oktatás és képzés költsége (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is), amelyet az annak szervezője jogszabályban meghatározott alapfeladata vagy felnőttképzési tevékenysége keretében szervez és az ahhoz kapcsolódóan a képzés szervezője által kiállított és a kifizető rendelkezésére bocsátott nyilatkozat tanúsítja, hogy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette;”

A változások képzési költségek elszámolhatóságára gyakorolt hatását, a nyilatkozat mintát megtalálja részletes tájékoztató anyagunkban.

A felnőttképzők kötelezettsége, feladata és joga annak eldöntése – a jogszabályokban meghatározottak szerint –, hogy adott tevékenységüket felnőttképzési tevékenységnek tekintik-e. Viszont döntésüket erősen befolyásolhatja, hogy megrendelőik képzésnek tekintik-e az adott tevékenységet.

Ez a cikk a „Mi a felnőttképzés? Bejelentés alapján folytatott felnőttképzés szabályainak alkalmazása” című kiadványunk első részének kivonatolt változata. A teljes anyag példákkal, a képzések besorolására alkalmas

A kiadvány nyomtatott és elektronikus formában ITT rendelhető meg.

Link: http://www.observans.hu/index.php/hu/felnottkepzes-2020