Korábban a járványügyi korlátozások enyhítése ellenére az akkor hatályban lévő 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet melyre a az alábbi cikk és a hanganyag is hivatkozik, még nem tette lehetővé a személyesen megtartandó testületi üléseket, időközben azonban e kormányrendelet módosításra került, melyről bővebben ITT olvashat.

 

A fontosabb, ebben a cikkben olvasható kérdések és válaszok mellett a webinár teljes hanganyaga meghallgatható

Gyakran hivatkozott rendeletek: 

502/2020-  veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről

484/2020-veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről

 

Ülésezhet-e a most, veszélyhelyzet idején a döntéshozó szerv? 

Jogi személyek döntéshozó szerve nem találkozhat személyesen. Ezt az 502/2020-as kormányrendelet írja elő. Főleg ezt a szabályrendszert kell ismernie annak, aki szeretne eligazodni a következő időszakban. A döntéshozó szerv egyesületeknél a közgyűlés, küldöttgyűlés, míg az ügyvezetés az elnökség néven szerepelhet az alapszabályban. Ennek alapján egyesületeknél egészen biztosan tudjuk mondani, hogy a közgyűlés, küldöttgyűlés nem tarthat ülést. Alapítványoknál nem definiál a PTK döntéshozó szervet, csak ügyvezetést (ez a kuratórium vagy kurátor), döntéshozó szervhez hasonló funkciója lehet az alapítók ülésének vagy magának az alapítónak, de azt nem hívja így a PTK. 

 

Üléshezhet-e a kuratórium, az egyesületi elnökség? 

Az idézett kormányrendeletben csak annyi szerepel, hogy az ügyvezetés akkor is tarthat online ülést, ha egyébként a létesítő okirat ezt nem engedi meg. 

484/2020-as kormányrendelet szerint rendezvénytartási tilalom van, és a kuratóriumi, ülés vagy egyesületi közgyűlés ülés rendezvénynek  tekinthető. Így, bár a kormányrendelet ezt nem mondja ki egyértelműen, az a célszerű és a biztosan jogszerű ha az elnökségek és a kuratóriumok is online üléseznek. 

 

Ha valaki tartott kuratóriumit, közgyűlést, elnökségit személyes részvétellel a veszélyhelyzetben érdemes online újra megtartani, hogy legyen online “nyoma” is? 

Ha az erről szóló okirat már be lett nyújtva a bíróságra, akkor várni érdemes, ha nem, akkor nem javasoljuk benyujtani, hanem érdemes csinálni egy online, szabályos ülést, szavazást. 

 

Ha online vagy levélben tartunk gyűléseket (kuratóriumit, közgyűlést, elnökségit), milyen szabályoknak kell megfelelni?

Abban az esetben is tarthat a döntéshozó szerv és az ügyvezetés is online ülést, levélben vagy emailben történő szavazással, hogyha egyébként a létesítő okirat ezt nem tenné lehetővé. A kormányrendelet hatálya május 22, de ez valószínűleg valamilyen formában meg lesz hosszabbítva. 

Konkrét szabályok: az ügyvezetés meghatározhatja a szabályokat, de a kormányrendelet meghatároz néhány megkötést:

  • Levélben történő szavazás: a PTK eredetileg 8 napos határidőt tesz kötelezővé, ezt a kormányrendelet 15 napra emeli fel, tehát 15 napos határidő a MINIMUM, amit adni kell a tagoknak a szavazásra.
  • Fontos szabály, hogy a tagok emailben is szavazhatnak, itt az egyetlen szabály, hogy azonosíthatóak legyenek a tagok. Ez kérdéses, hogy ha nincs korábbról írásos nyilatkozat az email címről, akkor erre hogy van lehetőség. 
  • Maga az egyesület is a tagokkal e-mail útján tarthatja a kapcsolatot. Viszont az egyesület szervei, illetve ha az egyesületnek jogi személy tagjai vannak, rájuk vonatkozik egy alakszerűségi feltétel, az emailben leadott szavazatok esetén: valamilyen fokú elektronikus aláírás legyen a dokumentumon, amit megkap az egyesület. 

A preferált, az a minősített elektronikus aláírás, de ez nagyon ritka, kevés embernek van ilyen (Netlock/Microsec), ha a jogi személy tagnak, vagy az egyesületi szervnek nincs ilyen aláírása, akkor ő a nyilatkozata megtétele során az AVDH szolgáltatást kell, hogy igénybe vegye.  A természetes személy egyesületi tagok levélben vagy pl. egyszerű e-mailben küldhetik vissza szavazataikat, ha az ezzel kapcsolatos szabályokat előzetesen rögzítették. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik, hogy ellenőrizze, hogy aki a közgyűlésen/kuratóriumin részt vesz, az tényleg az adott tag-e (pl személyi igazolvány felmutatásával a kamerába). 

 

Változott-e idén a határidő a beszámoló beadására? 

Nem, továbbra is május 31. a határidő. 

Ha az egyesületek létszáma meghaladja a 10 főt (általában így van), akkor az ügyvezetés dönti el azt, hogy a közgyűlés elé utalja-e a beszámoló elfogadásának kérdését vagy pedig  az elnökség maga fogadja el a beszámolót és a veszélyhelyzet elmúltával 90 napon belül tart egy közgyűlést, ami ezt megerősíti. Így, ha valaki kifut a határidőből, az  is egy megoldás, hogy az elnökség fogadja el a határozatot és majd később ezt megerősíti a közgyűlés. 

Ha ezt a megoldást választjuk, erről a tagokat feltétlenül tájékoztatni kell! 

Éppen 10 fő esetében az egyesület tagjaival kell megbeszélni és ha a szavazati joggal rendelkező tagok többsége nem ellenzi, akkor nincs akadálya ugyan ennek a megoldásnak. 

 

Milyen jelenléti ívet, jegyzőkönyvet kell készíteni?  

Jelenléti ív nem szükséges, ezt kimondja a kormányrendelet.  

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ebben fel kell tüntetni a résztvevők személyét, de egyébként a tartalma nem változik a szokásoshoz képest. A jegyzőkönyvet a levezető elnök írja alá. 

 

Az alapítványoknál is lehetséges, hogy az elnök egy személyben döntsön, vagy kötelező a szavazás? 

A jogszabály azt teszi lehetővé, hogy ahol van külön döntéshozó szerv és külön ügyvezetés, ott a döntéshozó szerv döntsön. Alapítványoknál maga a kuratórium az ügyvezetés, így annak kell döntenie. A kuratórium is dönthet online módon is, ezt leszögezi a jogszabály. Azt is, hogy ha az ügyvezetésből, tehát testületi szervből valakinek a tisztsége megszűnne vagy a járvány miatt nem elérhető, az úgy is lehet tekinteni, hogy ő nem tagja a testületnek. A határozatképességet figyelembe lehet venni úgy, mintha annyival kevesebb tagja lenne eredetileg a testületnek. De azt javasoljuk, hogy ha a kuratóriumi tagok legalább online elérhetők, akkor kuratóriumi ülést tartsanak. 

 

Ha nincs meg a határozatképesség akkor 30 perc múlva meg lehet ismételni az ülést online is? 

Nem, már rég nem, a veszélyhelyzet előtt sem volt már érvényes. Legalább 3, legfeljebb 15 napra kell kiírni az ismétlést. Az online ülésezésnél is a PTK-nak azokat a szabályait, amitől nem tér el a kormányrendelet, tartsuk be! 

 

Jegyzőkönyvet hitelesíteni, aláírni hogyan lehet? A szavazásokat hogyan kell rögzíteni? 

A hitelesítésről azt mondja a rendelet, hogy a levezető elnök hitelesít. A szavazást nem kell megerősíteni, de célszerű valamilyen módon biztosítani, hogy utóbb igazolható legyen, hogy ki hogyan szavazott (pl.: képernyőfelvétel). Ha készítünk felvételt, ehhez a tagok hozzájárulását kell kérni. 

 

Hogyan lehet a tisztségviselőknek lemondani veszélyhelyzetben?

Nem lehet lemondani a jogi személy hozzájárulása nélkül, a vezető tisztségviselők mandátuma meghosszabbodik a veszélyhelyzetet követő 90. napig

 

Titkos szavazások

Ilyeneket általában személyi kérdésekben szoktak tartani, de a kormányrendelet kimondja, hogy általánosságban a vezető tisztségviselők mandátuma meghosszabbodik a veszélyhelyzetet követő 90. napig, de ez alól vannak kivételek (elhalálozás stb.). Ilyen esetben előfordulhat az, hogy a vezető tisztségviselő szerepe megszűnik, de ő maga nem mondhat le, köteles ellátni a feladatot. Addig, amíg veszélyhelyzet van, ha valakinek megszűnik a többszemélyi testületből a mandátuma, akkor nem kell pótolni, működhet csökkentett létszámmal. A titkos szavazásra így ritkán lesz szükség. 

 

Hogyan lehet titkosan szavazni? 

Ha erre mégis szükség lenne, akkor erre vannak digitális megoldások, de ezek nem olcsók. Egyszerű megoldás, ha mindenki a szavazás idejére kikapcsolja a kameráját, és megváloztatja a nevét egy számra.

 

Mi a teendő, ha az ügyvezetés fogadta el a beszámolót? 

Amennyiben az ügyvezetés fogadja el a beszámolót, a veszélyhelyzet lejárta után 90 napon belül kell egy közgyűlést tartani és ott is el kell fogadni. Ha ekkor nem fogadja el a közgyűlés, az ügyvezetés által hozott határozatok ADDIG akkor is elfogadottnak tekinthetők. Ha a beszámolót nem fogadják el, nem lehet újat beadni, majd csak a következő évben kell jelezni ezt. 

 

Ha van az alapszabályban titkos szavazás kikötése az elnökség megválasztására, a vészhelyzet miatt ettől eltérhet-e a szervezet? 

Ezt nem rögzíti a kormányrendelet, csak azt, hogy ha a létesítő okirat az online szabályokat nem tartalmazza, azt az ügyvezetés határozza meg. De hogy titkos/nem titkos kérdésről rendelkezhet-e az ügyvezetés, arra nem ad választ a kormányrendelet. 

 

Milyen döntések hozhatók meg online szavazással? 

Minden döntést, ami a közgyűlés hatáskörébe tartozik, erre nincs korlátozás. Arra van korlátozás, hogy az ügyvezetés miben dönthet a közgyűlés helyett. 

 

Egy kuratóriumi tag lemondhat? Hogyan? 

Csak akkor van rá lehetőség, ha a közgyűlés visszahívja őt és kinevez valakit a helyére. Alapítvány esetében az alapító hívhatja vissza és nevezhet ki a helyére valakit. Egyszerűen lemondani most nem lehet, csak a veszélyhelyzet lejártát követő 90. nap után. 

 

Egyesületi tag is lehet közgyűlés levezető elnök? Igen, lehet. 

 

A FEB ülés is csak online lehet? 

502/2020 - as kormányrendelet alapján nem egyértelmű, mert ellentmondás van a veszélyhelyzetről szóló alap rendelettel, de érdemes inkább online ülésezni a FEB-nek is, az a biztos. 

 

Milyen következménnyel jár, ha valaki nem tart mégsem közgyűlést és az elnökség sem dönt, vagyis a szervezet nem ad le beszámolót?

Törvényességi felügyeleti eljárás indulhat a szervezet ellen, akár adóhatósági szankciók is, ha adóbevallás is elmaradt. Ha valakinek nem sikerül beadni a beszámolót, akkor célszerű egy igazolási kérelemmel együtt beadni később (minél hamarabb), valamint méltányossági kérelem benyújtása is javasolt. 

 

Egyesület beszámolóját az elnökség vagy az elnök fogadja el? Ha van elnökség, akkor az elnökség,