Alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. Az alapítványhoz való csatlakozásnak vagyoni juttatás fejében történő megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogokról az alapító okirat rendelkezhet. Amennyiben az alapító az alapító okiratban a csatlakozást lehetővé teszi, nyílt alapítványról beszélünk, ha a csatlakozást az alapító kizárja akkor zárt alapítványról beszélünk.
Az, hogy egy szervezet nyílt vagy zárt alapítvány, azaz, hogy lehet-e hozzá csatlakozni vagy sem az a szervezet alapító okiratából megismerhető, illetve, mivel bírósági nyilvántartási adat az arra való utalás, hogy nyílt vagy zárt alapítvány, így ez a körülmény, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni, vagy nem lehet csatlakozni a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából (civil szervezetek névjegyzéke) megismerhető, illetve a bírósági kivonatban is szerepel. (Mivel nyilvántartási adat, ha a csatlakozás feltételei módosulnak azt is be kell jelenteni a bíróságra. Azaz például ha egy alapítvány “zárt” alapítványként lett bejegyezve alapító okirata szerint, így vette a bíróság nyilvántartásba, de a későbbiekben az alapító módosítja az alapító okiratot akként, hogy a csatlakozást lehetővé teszi, és meghatározza annak feltételeit, és változásbejegyzési kérelmében megjelöli hogy kéri bejegyezni, hogy nyílt alapítvány, akkor a bíróság, ha a létesítő okirat megfelel a jogszabályoknak, módosítja hogy az alapítvány a változásbejegyzés eredményeként nyílt alapítvány.)
Nyílt alapítványból is lehet módosítás során zárt alapítvány, a jogszabály nem zárja ki. Nyílt alapítvány esetében lehet a csatlakozóra vonatkozó jogokat is korlátozni anélkül, hogy zárt alapítványra módosítanánk. Alapos körültekintést igényel, hogy mi vezeti arra az alapítót, hogy kizárja a csatlakozás lehetőségét.
Ha az alapító a csatlakozást lehetővé teszi, alapítvány céljaival, működésével egyetértők vagyoni juttatás teljesítésével, adománnyal segíthetik az alapítvány munkáját. Akik így segítik az alapítványt, azokat a Ptk. csatlakozónak tekinti.
A csatlakozónak az alapító okirat biztosíthat alapítói jogokat. Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja.
Ha a csatlakozó gyakorolhat alapítói jogokat azt be kell jelenteni a bíróságra, hogy történt csatlakozás, és a csatlakozó alapítói jogokat gyakorolhat.
Az alapítónak az alapító okiratban kell meghatároznia részletesen az alapítványhoz történő csatlakozás feltételeit. Erre jogszabályi kötelező előírás nincs, hogy a feltételeket hogyan rögzíti az alapító, de általánosságban az alábbiak rögzítése indokolt:
- A csatlakozást lehetővé teszi, vagy kizárja az alapító
- Ha a csatlakozást lehetővé teszi javasolt szabályozni
o a csatlakozók körét, például az alábbiak szerint: az alapítványhoz az alapítvány fennállása alatt bármely hazai vagy külföldi természetes személy és – alapítvány kivételével – jogi személy az általa meghatározott vagyoni hozzájárulással csatlakozhat, amennyiben egyetért az alapítvány céljaival. Ez egy javaslat a szabályozásra, de hangsúlyozzuk, hogy ebben szabadon dönt az alapító, hogyan határozza meg a csatlakozók körét, azzal, hogy egy másik alapítvány semmilyen esetben sem lehet csatlakozó, mert ezt a törvény kizárja, alapítvány nem csatlakozhat alapítványhoz (mint ahogyan nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt). (Ptk. 3:379. § )
o ki és hogyan dönt a csatlakozásról például az alábbiak szerint: A csatlakozási kérelmet az alapítványhoz kell benyújtani. A csatlakozás elfogadásáról vagy elutasításáról az alapítvány kuratóriuma dönt legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül, és határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon megküldi a kérelmező részére. A csatlakozási kérelem elutasítása esetén fellebbezésnek helye nincs. (Ez szintén egy javaslat, az alapító az alapító okiratban maga szabályozza, hogy a csatlakozás elfogadása hogyan történik, kivétel ez alól az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás, mert ott az alapító okirat mintaokirat szerinti tartalmától nem lehet eltérni, ott kötötten rögzítésre kerül, hogy a kuratórium 60 napon belül dönt).
o hogy a csatlakozó alapítói jogokat gyakorolhat vagy nem gyakorolhat. (Az alapító okirat rögzítheti, hogy ha a csatlakozó alapítói jogokat nem gyakorol akkor is megilleti azonban az a jog, hogy javaslatot tegyen a kuratórium részére a vagyoni juttatásának felhasználására vonatkozóan.)
o a csatlakozó (ugyanúgy, mint az alapító) az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis, és ez a rendelkezés a csatlakozó jogutódjára is érvényes.
o ha a törvény kivételt nem tesz, alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Kivételek:
- Az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása (Ptk. 3:386. § (1) bekezdés)
- Az alapító és a csatlakozó hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása. (Ptk. 3:386. § (1) bekezdés)
A csatlakozó (ugyanúgy ahogyan az alapító) abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása (azaz a „magánalapítványok” esetében).
Vonatkozó joghelyek: Ptk. 3:379. §, Ptk. 3:385. §, Ptk. 3:386. §, Ptk. 3:391. §
Ectv. 2. § 28., 4/2017. (IV. 3.) IM rendelet