CivilTech
Alapítvány
Alapítvány
Alapítvány alapításának lépései - alapító okirat, nyilvántartásba vétel


59200


Alapításhoz szükséges tudnivalók, teendők.

Alapítás lépésről-lépésre

Az alapítványt az alapító hozza létre az alapító okiratba foglalt nyilatkozatával, de a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét, azaz ténylegesen a nyilvántartásba vételkor jön létre.

Ehhez az alapítónak:

  • El kell készíteni az alapító okiratot
  • Be kell szerezni a kuratóriumi tagok, képviselő, felügyelő bizottsági tagok feladatot elvállaló és összeférhetetlenségre vonatkozó, két tanúval hitelesített nyilatkozatát
  • Csatolni kell az alapító vagyon rendelkezésre bocsátásról szóló bizonylatokat
  • Be kell szerezni: a székhely használatára vonatkozó nyilatkozatot és a használat jogcímét igazoló iratot, továbbá
  • Az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát, ha kijelölésre kerül ilyen személy, továbbá
  • A külön törvényben meghatározott iratokat, ha szükségesek, továbbá
  • Névviselést engedélyező okiratot, ha szükséges.

Mindehhez csatolni kell a jogszabály szerinti "alapítvány nyilvántartásba vételi" kérelem nyomtatványt kitöltve és az alapító által aláírva. 2015. január 1. napjától  a papíralapú ügyintézés mellett megnyílik az elektronikus ügyintézés lehetősége is.Amennyiben elektronikus úton kívánja bejegyeztetni a szervezet, a nyilvántartásba vételi kérelmet elektronikusan tölti ki az alapító. A nyilvántartásba vételi kérelem (és egyéb kérelmek) űrlapjai a www.birosag.hu "Nyomtatványok, űrlapok" menüpontjában érhetőek el.

Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit. Írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár el. A végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti.  Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt alapítvány tételére irányuló kötelezettséggel terheli. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti. Ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti, az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását és az örökös vagy a hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására. Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróság határozata alapján kérheti a nyilvántartó bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét.

Bejelentkezés, nyilvántartásba vételi folyamat elindítása:

A fenti dokumentumokat egy példányban kell benyújtani a székhely szerint illetékes megyei bírósághoz, a fővárosban pedig a Fővárosi Törvényszékhez. Ha rossz bírósághoz adjuk be az iratokat, akkor a bíróság hivatalból továbbítja a megfelelő helyre az alapító egyidejű értesítése mellett.

A fent írtak szerint 2015. január 1. napjától alapítványok és egyesületek választhatnak, hogy papír alapon vagy elektronikus úton nyújtják be a kérelmet és kommunikálnak a bírósággal. Papír alapú esetében a dokumentumok személyesen bevihetők az illetékes bíróságokhoz vagy postán ajánlott tértivevényes módon is beküldhetők. Elektronikus benyújtás esetén a www.birosag.hu oldalon adja be a szervezet a kérelmet. A nyilvántartásba vételi kérelmet az elektronikus űrlapon, a többi, fent felsorolt csatolt dokumentumot pedig elektronizálva adjuk be. A beadványokat elektronikus aláírással ellátva, vagy pedig biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybe vételével kell beadni. Egy okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.
Mindezeket egy példányban kell benyújtani és mindenből legyen nálunk is legalább egy teljes hitelesített másolat sorozat. Ha elektronikusan adjuk be az iratokat, akkor is meg kell őrizni a papír alapú okiratokat.

A nyilvántartásba vételi kérelmet a bíróság megvizsgálja, és amennyiben megfelelőnek találja, dönt az alapítvány nyilvántartásba vételéről. Erről végzést ad ki, s amennyiben az alapítvány létrejövetele ellen fellebbezés nem érkezik, az alapítvány létrejön.

Fontos:

  • A nyilvántartásba vételi kérelmet az illetékes törvényszékhez kell  benyújtani
  • Illetéket fizetni nem kell, ügyvédi képviselet nem kötelező
  • Az alapításhoz sem az alapító, sem a képviselő aláírási címpéldánya nem kell.

További teendők:

  • Az eredeti jogerős végzést és legalább egy teljes, a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentum-sorozatot őrizzünk meg!
  • A jogerőre emelkedés napját követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a bíróság továbbítja az állami adóhatósághoz és a KSH-hoz. Az adószámot és a statisztikai számjelet az adóhatóság és a KSH közli a bírósággal, amely azt hivatalból, elektronikus úton bejegyzi. Így az adószám és a statisztikai számjel kérését a szervezetnek már nem kell különállóan intézni.
  • Az adószám megszerzése után 8 napon belül az elektronikus hatósági ügyintézéshez (Ügyfélkapu) szükséges regisztrációt el kell végezni az okmányirodában.
  • A jogerős végzéssel, adószámmal lehet is menni a pénzintézetbe a bankszámlát megnyitni.
  • Most már célszerű, de nem kötelező a képviselőnek aláírási címpéldányt készíttetni közjegyzővel, mert egyre több pályázatnál kérik ennek bemutatását.

Az alapítvány a bejegyző végzés jogerőre emelkedése után nem vonható vissza.
Ezután a kuratórium feladata az alapítvány működtetése, az alapító feladata pedig az alapítvány sorsának követése, változások bírósági bejelentése, kezelő szerv változása esetén a kinevezéssel, változással kapcsolatos bírósági eljárás megindítása.

Vonatkozó jogszabályok:
- 2013. évi V. törvény 3:378. § - 3:404. §
- 2011. évi CLXXXI. Tv.
- 2011. évi CLXXV. Tv.

frissítve: 2017.12.15.


Kapcsolódó kérdések:

Milyen célra lehet alapítványt létrehozni?
Ki lehet alapítvány alapítója?
Lehet-e alapítványt végrendeleten keresztül alapítani?
Milyen jogai és kötelességei vannak egy alapítvány alapítójának?
Alapító vagyon – mit kell róla tudni?
Az alapítvány neve – milyen legyen?
Az alapítvány székhelye – mit kell róla tudni?
Alapító okirat – mit kell róla tudni?
Mi történik a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása után?
A kuratórium – mit kell róla tudni?

További kapcsolódó kérdéseket (fogalmakról, kuratóriumról, alapítóról, bejegyzésről, stb.) a Gyakori kérdések rovatban az Alapítvány téma alatt talál.

-------------------------------------

Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk!




Hír
Több bejelentés érkezett az Országos Bírósági Hivatalba (OBH), miszerint civil szervezetek megtévesztő megkereséseket kaptak különböző gazdasági társaságoktól. E társaságok az ...
Hír
A kormány legújabb törvényjavaslata szerint az egyházaknak tett felajánlás visszavonásig lenne érvényes, illetve az egyházak a felajánlók adatait is megismerhetnék. ...
Hír
Köszönjük minden támogatónknak, civil szervezeti partnereinknek a kiállást, aktivitást, mert a hazai civil szervezeteket nagyon érzékenyen érintő, teljesen szakmaiatlan, kárt ...
Hír
Értesítjük a civil szervezeteket, hogy megjelent az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított forrásból, a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak a 2018. évre von ...
Hír
Kérjük, válaszaiddal segítsd a nonprofit.hu tartalmi és szerkezeti fejlesztését!
Címkék