Alapítvány
Alapítvány
Alapítvány alapításának lépései - alapító okirat, nyilvántartásba vétel


53518


Alapításhoz szükséges tudnivalók, teendők.

Alapítás lépésről-lépésre

Az alapítványt az alapító hozza létre az alapító okiratba foglalt nyilatkozatával, de a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét, azaz ténylegesen a nyilvántartásba vételkor jön létre.

Ehhez az alapítónak:

  • El kell készíteni az alapító okiratot
  • Be kell szerezni a kuratóriumi tagok, képviselő, felügyelő bizottsági tagok feladatot elvállaló és összeférhetetlenségre vonatkozó, két tanúval hitelesített nyilatkozatát
  • Csatolni kell az alapító vagyon rendelkezésre bocsátásról szóló bizonylatokat
  • Be kell szerezni: a székhely használatára vonatkozó nyilatkozatot és a használat jogcímét igazoló iratot, továbbá
  • Az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát, ha kijelölésre kerül ilyen személy, továbbá
  • A külön törvényben meghatározott iratokat, ha szükségesek, továbbá
  • Névviselést engedélyező okiratot, ha szükséges.

Mindehhez csatolni kell a jogszabály szerinti "alapítvány nyilvántartásba vételi" kérelem nyomtatványt kitöltve és az alapító által aláírva. 2015. január 1. napjától  a papíralapú ügyintézés mellett megnyílik az elektronikus ügyintézés lehetősége is.Amennyiben elektronikus úton kívánja bejegyeztetni a szervezet, a nyilvántartásba vételi kérelmet elektronikusan tölti ki az alapító. A nyilvántartásba vételi kérelem (és egyéb kérelmek) űrlapjai a www.birosag.hu "Nyomtatványok, űrlapok" menüpontjában érhetőek el.

Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit. Írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár el. A végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti.  Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt alapítvány tételére irányuló kötelezettséggel terheli. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti. Ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti, az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását és az örökös vagy a hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására. Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróság határozata alapján kérheti a nyilvántartó bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét.

Bejelentkezés, nyilvántartásba vételi folyamat elindítása:

A fenti dokumentumokat egy példányban kell benyújtani a székhely szerint illetékes megyei bírósághoz, a fővárosban pedig a Fővárosi Törvényszékhez. Ha rossz bírósághoz adjuk be az iratokat, akkor a bíróság hivatalból továbbítja a megfelelő helyre az alapító egyidejű értesítése mellett.

A fent írtak szerint 2015. január 1. napjától alapítványok és egyesületek választhatnak, hogy papír alapon vagy elektronikus úton nyújtják be a kérelmet és kommunikálnak a bírósággal. Papír alapú esetében a dokumentumok személyesen bevihetők az illetékes bíróságokhoz vagy postán ajánlott tértivevényes módon is beküldhetők. Elektronikus benyújtás esetén a www.birosag.hu oldalon adja be a szervezet a kérelmet. A nyilvántartásba vételi kérelmet az elektronikus űrlapon, a többi, fent felsorolt csatolt dokumentumot pedig elektronizálva adjuk be. A beadványokat elektronikus aláírással ellátva, vagy pedig biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybe vételével kell beadni. Egy okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.
Mindezeket egy példányban kell benyújtani és mindenből legyen nálunk is legalább egy teljes hitelesített másolat sorozat. Ha elektronikusan adjuk be az iratokat, akkor is meg kell őrizni a papír alapú okiratokat.

A nyilvántartásba vételi kérelmet a bíróság megvizsgálja, és amennyiben megfelelőnek találja, dönt az alapítvány nyilvántartásba vételéről. Erről végzést ad ki, s amennyiben az alapítvány létrejövetele ellen fellebbezés nem érkezik, az alapítvány létrejön.

Fontos:

  • Az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell az illetékes törvényszékhez a nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtani.
  • Illetéket fizetni nem kell, ügyvédi képviselet nem kötelező
  • Az alapításhoz sem az alapító, sem a képviselő aláírási címpéldánya nem kell.

További teendők:

  • Az eredeti jogerős végzést és legalább egy teljes, a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentum-sorozatot őrizzünk meg!
  • A jogerőre emelkedés napját követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a bíróság továbbítja az állami adóhatósághoz és a KSH-hoz. Az adószámot és a statisztikai számjelet az adóhatóság és a KSH közli a bírósággal, amely azt hivatalból, elektronikus úton bejegyzi. Így az adószám és a statisztikai számjel kérését a szervezetnek már nem kell különállóan intézni.
  • Az adószám megszerzése után 8 napon belül az elektronikus hatósági ügyintézéshez (Ügyfélkapu) szükséges regisztrációt el kell végezni az okmányirodában.
  • A jogerős végzéssel, adószámmal lehet is menni a pénzintézetbe a bankszámlát megnyitni.
  • Most már célszerű, de nem kötelező a képviselőnek aláírási címpéldányt készíttetni közjegyzővel, mert egyre több pályázatnál kérik ennek bemutatását.

Az alapítvány a bejegyző végzés jogerőre emelkedése után nem vonható vissza.
Ezután a kuratórium feladata az alapítvány működtetése, az alapító feladata pedig az alapítvány sorsának követése, változások bírósági bejelentése, kezelő szerv változása esetén a kinevezéssel, változással kapcsolatos bírósági eljárás megindítása.

Vonatkozó jogszabályok:
- 2013. évi V. törvény 3:378. § - 3:404. §
- 2011. évi CLXXXI. Tv.
- 2011. évi CLXXV. Tv.

frissítve: 2014.03.30.


Kapcsolódó kérdések:

Milyen célra lehet alapítványt létrehozni?
Ki lehet alapítvány alapítója?
Lehet-e alapítványt végrendeleten keresztül alapítani?
Milyen jogai és kötelességei vannak egy alapítvány alapítójának?
Alapító vagyon – mit kell róla tudni?
Az alapítvány neve – milyen legyen?
Az alapítvány székhelye – mit kell róla tudni?
Alapító okirat – mit kell róla tudni?
Mi történik a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása után?
A kuratórium – mit kell róla tudni?

További kapcsolódó kérdéseket (fogalmakról, kuratóriumról, alapítóról, bejegyzésről, stb.) a Gyakori kérdések rovatban az Alapítvány téma alatt talál.

-------------------------------------

Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk!




Hír
A kormány legújabb törvényjavaslata szerint az egyházaknak tett felajánlás visszavonásig lenne érvényes, illetve az egyházak a felajánlók adatait is megismerhetnék. ...
Hír
Több bejelentés érkezett az Országos Bírósági Hivatalba (OBH), miszerint civil szervezetek megtévesztő megkereséseket kaptak különböző gazdasági társaságoktól. E társaságok az ...
Hír
Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést.
Hír
Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettsé ...
Hír
A 30 évvel ezelőtt alapított Erasmus az Európai Unió egyik legnépszerűbb, ikonikussá vált programja, amely jól példázza, hogy a külföldi tanulás milyen pozitív változásokat id ...
Címkék