Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

A polgári engedetlenség  egy törvénysértő, nyilvános, erőszakmentes akció, melynek célja, hogy valamilyen szabályozásban változást hozzon létre. Leginkább országos politikai szinten  valósul meg, de akár helyi, vagy vállalaton belüli is lehet. Alkalmazására akkor kerül sor, amikor a szabályozott út lehetőségei kimerültek egy olyan igazságtalansággal kapcsolatban, melyet a tiltakozó résztvevők akkor sem tudnak/akarnak eltűrni, ha emiatt szembe kell fordulniuk a törvénnyel. A polgári engedetlenség fontos eszköze a civil társadalomnak: segít felhívni a figyelmet olyan problémákra, melyeket adott helyzetben más politikai eszközökkel képtelenség lenne megoldani. 

„Aki elfogadja a rosszat és nem tesz ellene semmit, az ugyanúgy részt vesz benne, mint az, aki segít elkövetni. ” Martin Luther King

Többször felmerült már a kérdés Magyarországon is (pl. vita a Taxisblokádról), hogy amennyiben van törvényes út, vagy a résztvevők a törvényes utat meg sem próbálják, akkor is beszélhetünk-e engedetlenségről? Szakértők arra mutatnak rá, hogy ha a törvényes út oly mértékig bürokratikus és agyonbonyolított, hogy csak elvi lehetőséget kínál a megoldásra, akkor a polgári engedetlenség alkalmazható eszközként civil szervezetek, közösségek, vagy akár egyének számára. 

A figyelemfelhívás érdekében a törvényszegés lehet csak jelképes, sőt legtöbb esetben épp ez a jelképesség biztosítja a megfelelő támogatottságot, illetve, hogy ne - vagy a lehető legkevésbé-  sértsük meg más jogait.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy szabályozás megszegése felelősségre vonással járhat, melyet minden résztvevőnek vállalnia kell. 

Polgári engedetlenségi akció szervezése esetén a legfontosabb, hogy a szervezők egyértelműen tudatosítsák minden csatlakozóban, hogy az akcióban való részvételük milyen következményekkel járhat. 

Történelmi kitekintés:

A “műfaj” legismertebb képviselője Martin Luther King evangélikus lelkész és polgárjogi aktivista, aki az erőszakmentes polgári engedetlenség eszközét választotta arra, hogy az afro-amerikai közösséget sújtó faji diszkrimináció ellen harcoljon. 

Említeni kell még  Henry David Thoreau-t , aki a polgári engedetlenség első meghatározásait adta műveiben, és a való életben is feladta korábbi polgári életét és kivonult társadalomból, és egy tó partján önellátóként élve, kivonta magát az állam fennhatósága alól.

További források: 

Ajánlott könyvünk a témában: 

Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás 

A jogi következményekről pedig a TASZ kisokosában olvashatsz bővebben