Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

A szervezet erőforrásaitól és tevékenységeitől függően elsősorban az alábbi célcsoportok jöhetnek szóba:

  • A szervezet tagjai, szolgáltatásának igénybevevői és ezek kapcsolati hálója, vagyis a helyi közösség, amelyben a szervezet tevékenykedik, illetve tágabban ahová a tevékenysége kiterjed. Róluk a szervezetnek adatbázist kell készítenie, és azt folyamatosan frissíteni, bővíteni. A célcsoportba tartozhatnak olyan személyek is, akik segíteni tudnak nekünk elérni az embereket: gondoljuk végig, hogy van-e az ismerősi körünkben újságíró, könyvelő vagy vállalaton belüli kommunikációért felelős munkatárs, aki kapcsolataival segíthetné munkánkat.
  • A nagyközönség: ahogyan azt az 1%-os kampányidőszakok eddigi eredményeiből is lemérhetjük, nagy tömegek megszólítására a következő területeken tevékenykedő szervezeteknek van esélye: egészségügy (különösen a gyermekegészségügy), szociális szolgáltatás, illetve állatvédelem. Vigyázat, „mindenki” nem jelenthet célcsoportot! Ahhoz, hogy a nagy tömegből meg tudjunk szólítani valakit, be kell határolnunk, hogy pontosan milyen jellemzőkkel rendelkező embereket szeretnénk elérni (pl. városi / falusi, milyen korú, nő /férfi, iskolázott vagy sem stb.), ezt nevezzük szegmentálásnak, illetve célpiaci marketingnek. Ettől függ ugyanis, hogy végül mit és hogyan fog tartalmazni az üzenet (pl. fiatalos, vicces vagy a hagyományokra építő, megindító stb.) illetve, hogy milyen kommunikációs csatornákat választunk az üzenet eljuttatására (pl. melyik rádiócsatornát, újságot, vagy honlapot).