A civil szervezetek adománygyűjtési tevékenységével kapcsolatban különböző jogszabályi rendelkezésket kell betartanotok.

Amennyiben jogi-, pénzügyi-, vagy adminisztratív kérdéseitek vannak, mindenképpen érdemes jogásszal, könyvelővel konzultálni, mielőtt belefogtok egy-egy eszköz használatába, kampány megvalósításába, különösen ha valami egyedi ötletet valósítanátok meg. Vannak azonban olyan alapkérdések, amelyekre a jogszabályi rendelkezésekben is megtaláljátok a választ.

  1. Adomány fogalma és alapvető szabályok

A civil szervezetek adománygyűjtéséről az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet ("A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről") rendelkezik. Pontosan meghatározza az adomány fogalmát és azt is mi nem minősül adománynak.

Az adomány olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat. Adománygyűjtés pedig az a forrásteremtési tevékenység, amelyet az adományozott, illetve az általa meghatalmazottak, alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérése érdekében folytatnak.

Az adománygyűjtés megvalósítása során ügyelnetek kell néhány szabály betartására. A legfontosabb, hogy az adományozás önkéntes. Az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. (Zavarásnak minősül kiemelten az adománykéréssel megkeresett személy elutasítását követő ismételt megkeresése.)

  1. Adatvédelem

Az adománygyűjtés során be kell tartani az adatvédelmi jogszabályokban foglaltakat, elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt, az Interneten történő adománygyűjtés során különösen legyetek figyelemmel a kéretlen levelekkel kaspcsolatos szabályozásokra is.

Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szabályainak betartása a civil szervezetek adománygyűjtő tevékenysége kapcsán több esetben is előkerül (rendezvények, hírlevelek, adományozói adatbázisok, stb.), így érdemes elolvasni a Nemzetvédelmi Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatását, amelyet civil szervezetek működési sajátosságait figyelembe véve állított össze.

  1. Magáningatlanban történő adománygyűjtés

 adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával történhet. Magáningatlan nem csak a lakás, hanem a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelye, telephelye, egyéb helyiségei, az egyéni vállalkozó használatában álló helyiség, továbbá az ezekhez tartozó bekerített hely is.

Amennyiben az adománygyűjtés közterületen zajlik, úgy a közterület használatával kapcsolatos releváns jogszabály az érintett település/kerület által kiadott önkormányzati rendelet.

  1. Adománygyűjtő szervezet beazonosíthatósága

Garanciális szabály az, hogy bármilyen módon végzett adománygyűjtés  (így az internetes, telefonos adománygyűjtés) esetében is biztosítani kell, hogy az adományozott és az adománygyűjtő szervezet beazonosítható legyen. Az azonosíthatóság érdekében legalább a szervezet nevét, székhelyét, és ha van, akkor a telefonszámát és weboldalának címét meg kell adni.

Az adománygyűjtéssel kapcsolatos információkat jól látható helyre, könnyen megtalálhatóan kell elhelyezni.

  1. Ellenszolgáltatás

Adományért ellenszolgáltatás nem nyújtható, de nem minősül ellenszolgáltatásnak az adományozónak adott dolog, vagy szolgáltatás, amelynek értéke nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (5) bekezdésében meghatározott mértéket.

  1. Adományszervező, adománygyűjtő meghatalmazása

Az adományozott meghatalmazhat adományszervezőt, vagy adománygyűjtőt.

Az adományszervező az adományozott által meghatalmazott egyesület, alapítvány, vagy nonprofit gazdasági társaság, amely az adományt a nevében gyűjti. Az adományszervező ezt a meghatalmazást további adományszervezőre tovább nem ruházhatja át.

Az adománygyűjtő pedig az a természetes személy, aki meghatalmazás alapján adománygyűjtésben vesz részt.

Az adománygyűjtőnek igazolnia kell tudnia magát az adományozók előtt, a személyazonosság igazolásán túl rendelkeznie kell az adományozott, vagy az adományszervező által adott írásbeli meghatalmazással, valamint az adományozott vagy az adományszervező adatait tartalmazó törvényszéki hiteles kivonattal, illetve elektronikus kivonattal vagy annak másolatával.

  1. Adománygyűjtő láda

Adománygyűjtés gyűjtőláda (persely, urna stb.) útján is megvalósítható. Gyűjtőláda útján pénzbeli, illetve természetbeni adománygyűjtés is folyhat. Az adománygyűjtés célját szolgáló gyűjtőláda zárt, oly módon, hogy az adomány elhelyezhető legyen benne, de az adományt felnyitás nélkül ne lehessen kivenni. A gyűjtőládán fel kell tüntetni az adománygyűjtő szervezet nevét és elérhetőségét.

A gyűjtőláda közterületen történő elhelyezése esetén az adott önkormányzat rendelete az irányadó.

A gyűjtőláda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább kettő képviselőjének jelenléte szükséges, akik a felnyitáskor jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint, vagy leltár szerint), majd kötelesek gondoskodni az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről is. A természetbeni adomány gyűjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén a leltárat a gyűjtő szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.

  1. Tájékoztatás adománygyűjtés céljáról és felhasználásáról

A fenti Kormányrendelet előírja, hogy az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés pontos céljáról, és ha az adományozó kiléte ismert, akkor őt az adomány felhasználásáról tájékoztatni kell. A jogszabály rögzíti, hogy az adomány felhasználása és az erről szóló beszámolás során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek. Azaz a civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül - így különösen honlapján, hírlevélben - ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. A pénzügyi adatok mellett közérthető, rövid szöveges tájékoztatás is szükséges adni, érdemes is, hiszen ebből győződhetnek meg támogatóitok leginkább, hogy adományuk jó helyre került, elérte célját.

  1. Adókedvezmény és igazolás

Amennyiben  közhasznú szervezet,  közérdekű kötelezettségvállalás szervezője vállalkozástól (társasági adó hatálya alá tartozó adóalany) kap adományt, úgy az adományozó részére - az adókedvezmény érvényesítéséhez - igazolást szükséges kiadni.

Az igazolás kötelező tartalmi kellékeit a társasági adóról szóló törvény rögzíti. E szerint az igazolásnak tartalmaznia kell:

  • mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát,
  • az adomány összegét,
  • a támogatott célt.

Az előbbieken túl célszerű feltüntetni az

  • adományozás időpontját
  • tartós adományozás esetén annak tényét.

Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.

Az igazolást két példányban kell kiállítani: az eredeti példány az adományozóé, a másodpéldány pedig a civil szervezeté marad.

  1. Telefonos adománygyűjtés

Lehetőség van közvetlen adománygyűjtő számok alkalmazásával is adományokat gyűjteni, ez ezzel kapcsolatos tályékoztatást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tett közzé.

 

 

frissítve: 2021.11.09