Civil szervezetek és a közérdekű önkéntesség

Foglalkoztatás

Ne feledkezzünk meg a dokumentálásról!

2020.01.24
forrás: 5percado.hu

A civil szervezetek gyakran vesznek igénybe önkéntes segítőket, ám ezen tény dokumentálásáról gyakorta megfeledkeznek, illetve jellemző az is, hogy az önkéntesekből – bár a lehetőség adott számukra – nem lesznek közérdekű önkéntesek, pedig az életükben jelentős könnyebbséget is jelenthet a közérdekű önkéntes személyek foglalkoztatása. Ma, mikor egyre több pályázat engedi elszámolni – általában önerőként – a közérdekű önkéntesek “ledolgozott” óráit, fontos ezzel a kérdéssel kiemelten foglalkozni.

Az első és legfontosabb, hogy közérdekű önkéntes, minden olyan önkéntes, akiket a Közérdekű Önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005. évi LXXXVIII. törvény, továbbiakban: Köt.) alapján foglalkoztatnak. Az önkéntesek a munkát szigorúan ellenszolgáltatás nélkül végzik, maga a törvény határozza meg azokat a területeket, és azon szervezetek körét, akik fogadó szervezetként regisztrálhatnak. Nagyon fontos pont a fogadó szervezetként történő regisztráció, ugyanis, amely szervezet nem rendelkezik ezzel, közérdekű önkéntest nem foglalkoztathat!

A lehetséges fogadó szervezetek körét az önkéntes törvény 3. § (1) bekezdése sorolja fel. A teljesség igénye nélkül esetünkben a legfontosabbak:

  • Magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
  • Magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

Aki fogadó szervezetté kíván válni, annak ezen szándékát be kell jelenteni a családpolitikáért felelős miniszternek, a Köt. törvény mellékletét képező adatlap segítségével, melyhez csatolni kell  a hatályos létesítő okirat másolatát, a bírósági nyilvántartásba vétel igazolását, 30 napnál nem régebbi szervezet adatait tartalmazó kivonatot, és a jogszerű működés igazolását. Erről a Minisztérium határozatot hoz, és egyidejűleg felveszi a szervezetet a fogadó szervezetek listájára, melyet folyamatosan frissítenek, és az bárki számára elérhető!

A fogadó szervezet köteles biztosítani:

  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,
  • a szükséges pihenőidőt,
  • az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást,
  • a szükséges ismeretek megszerzését,
  • tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, valamint a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.

Önkéntes az lehet, aki a 10. életévét betöltötte, azzal, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy azonban csak a törvényben meghatározott korlátozásokkal végezhet önkéntes munkát, így csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. Kiskorú személy esetén annak törvényes képviselője engedélye szükséges, akárcsak egy munkaviszony létesítésekor!

Az önkéntes jogviszony az önkéntes szerződés keretében jön létre, mely fő szabály szerint létrejöhet szóban és írásban, ám vannak esetek, amikor a törvény kötelezően az írásos formát rendeli alkalmazni. Ilyen például határozatlan időre szóló szerződés esetén, vagy ha legalább 10 napra kötik, engedélyköteles építési munka keretében foglalkoztatják, külföldön foglalkoztatják, az önkéntes harmadik országból érkező személy, az önkéntes kérésére.

Mindennek ellenére javaslom minden esetben az írásbeli önkéntes szerződés megkötését, mindkét felet védi egyrészről, másrészről egy hatósági ellenőrzés esetén egyértelműen bizonyítható a jogviszony mibenléte, így elkerülhető más – esetleg munkaviszony – jogviszonyok vélelmezése, illetve az megdönthetővé válik. Civil szférában a rendezett munkaügyi kapcsolatok kérdéskörének – például egyes támogatások esetén – rendkívül fontos szerepe van!

Az önkéntesekről köteles a fogadó szervezet nyilvántartást vezetni, mely nyilvántartás tartalmazza:

  • Az önkéntes azonosító adatait
  • Lakóhelyét
  • Külföldi esetén az állampolgárságát
  • Korlátozottan cselekvőképesség illetve kiskorú esetén a törvényes képviselő adatait
  • A tevékenység tartalmát
  • A tevékenység ellátásának helyét
  • A tevékenységre fordítandó időt, és pihenőidőt
  • Megkezdésének időpontját
  • Határozott idő esetén a megszűnés időpontját
  • Az önkéntesnek nyújtott juttatásokat

A jogszabály rögzíti azt is, hogy milyen juttatások adhatók az önkéntesnek:

  • Munka és védőruha
  • Utazás, szállás, étkezés, kiküldetési rendelvénnyel
  • Védőoltás, szűrővizsgálat
  • Iskolarendszeren kívüli képzés
  • Önkéntes tulajdonában álló, feladatellátáshoz szükséges állat ellátási költsége
  • Önkéntes külföldön tartózkodása esetére napidíj
  • Jutalom

Csak az így foglalkoztatott önkéntes kerülhet bele a közhasznúsági melléklet létszámába. Típushiba, hogy önkéntes létszám kerül feltüntetésre a civil szervezet beszámolójában, annak ellenére, hogy a minisztériumi regisztrációt a szervezet nem végezte el! Azon szervezeteknél, ahol a minisztériumi regisztráció még várat magára, nem lehet közérdekű önkéntesről beszélni, így a közhasznúsági mellékeltben ezen a jogcímen nem lehet adatot feltüntetni! Ez azért különösen fontos például, mert a kis szervezetek esetében – amennyiben közhasznú jogállást szeretne kérni – az egyik mutató szám a két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes foglalkoztatásával könnyedén teljesíthető, de a másik mutatószám hármas egyikére is hatással bír(hat)!

Az önkéntes munka egy órára jutó értékének számításához a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) százhatvanad részét kell figyelembe venni!  Jelenleg álladóan jelentkezik kérdésként, hogy kell-e, kötelező-e könyvelni. Meglátásom szerint a számviteli törvény teljesség elvével összhangban nem lehet eltekinteni ezen tételek könyvelésétől, de taxatív, konkrét kifejezetten ezt célzó szabály, előírás jelenleg nincs, így véleményem szerint számviteli politikai döntést igényel a kérdés. Vannak olyan esetek is, amikor pedig kifejezetten jól jöhet, ha elszámolásra kerülnek ezek a tételek, ilyenek például: egy pályázat, ahol az elszámolás lehetőségét a pályázat megengedi, és éltünk vele (ebben az esetben a számviteli elszámolástól nem lehet eltekinteni, hiszen akkor fog a könyvelési nyilvántartás egyezni, a pályázati elszámolással, ha ez is lekönyvelésre kerül)!  Egyre több támogatási konstrukció elismeri, és engedi elszámolni az önkéntes tevékenység ellenértékét, sőt több esetben a támogatási önerő jelentős része lefedhető vele!

Az óradíj meghatározása tehát az alábbiak szerint történik:

  • 2019-re 149 000 Ft / hó alapulvételével: 931,25 Ft/óra
  • 2020-ra 161 000 Ft / hó alapulvételével: 1006,25 Ft/óra

Meglátásom szerint a civil szervezetek életében – legyenek bármilyen aprók is – jelentős bázist jelentenek a közérdekű önkéntesek, nagyon sok kis civil szervezet esetében eddig is rengeteg önkéntes “dolgozott” a jó cél megvalósítása érdekében, viszont egyre fontosabb lesz, hogy ezen önkéntesek közérdekű önkéntesekké váljanak, a fentiekben már érintettem egy-két fontos momentumot e tekintetben.

Suller Kriszta

forrás: 5percado.hu



Címkék: önkéntes szerződés, önkéntesség