Munkaviszony

A munkaviszony olyan tartós jogviszony, amelyben a civil szervezet, mint munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély munkavállalóval. A civil szervezet ugyanúgy létesíthet munkaviszonyt a magánszemélyekkel, mint a gazdasági élet bármely szereplője. A munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve szabályozza  tehát az alapítványokra, egyesületekre, mint Munkáltatókra és velük munkaviszonyt létesítőkre  is a Munka Törvénykönyve vonatkozik. (legfontosabb szabályok: Mt. V. fejezet, VII-VIII. fejezet).

Munkaviszonyról beszélünk akkor, ha a magánszemély munkavégzésre irányuló tevékenysége önállótlan, függő munkaként jelenik meg. Azaz a munkavállaló alárendelt viszonyban van, a munkáltatót pedig utasítási jog illeti meg.

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, határozott vagy határozatlan időre. A munkaviszonyt írásba kell foglalni. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, de jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.

A munkaviszony viszonylag biztonságosnak tekinthető a munkavállaló szempontjából, ugyanis a megszűntetés esetei, a felmondási tilalmak illetve a kötelező juttatások mind a munkavállalót védik. Munkaviszony létesítése esetén a munkavállalót napi 8 órás munkaidő mellett (heti 40 órás munkaidő) minimálbér illetve garantált bérminimum illeti meg. Amennyiben a munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatják (leggyakrabban napi 4 vagy 6 órában) akkor a kötelező legkisebb díjazás mértéke is arányosan számítandó.

Megbízási jogviszony

A megbízási jogviszony szabályait már a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (2013. évi V. Tv. 6. könyv XVI. cím alatti szabályok). Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. E jogviszonyban a felek – a civil szervezetet itt most megbízóként értve – egymással mellérendelt viszonyban vannak.

A megbízás mindkét fél által a törvény szabályai szerint felmondható.

A megbízási jogviszony jóval lazább kereteket ad a tevékenység végzésére, mintha ugyanazt a tevékenységet munkaviszony keretében végezné valaki. Általánosan elmondható, hogy megbízási szerződés bármilyen ügyellátásra köthető, amit a törvény nem tilt. A díj mértékében , a feladat ellátásának módjában a felek szabadon állapodnak meg.

Fontos tudni, hogy a megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező, ám számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. Ilyenkor a számlán feltüntetett érték után a szervezetet járulékfizetési kötelezettség terheli és kötelező a megbízott részére a bérszámfejtés, a havi bevallás, az adók és járulékok levonása, valamint a biztosításban töltött idő meghatározása. Ez az úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Természetesen azzal is lehet szerződést kötni, akinek nincs vállalkozói igazolványa, csak tudjunk arról, hogy ez esetben járulékfizetési kötelezettség terheli a szervezetet, míg ha van vállalkozói igazolványa, akkor nem kell a számla végösszege után járulékot fizetnünk.

Vállalkozási jogviszony

A vállalkozási tevékenységet is a Polgári Törvénykönyv szabályozza (2013. évi V. Tv.).

A vállalkozási tevékenység eredménykötelmet jelent, azaz a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget. Az eredmény természetesen lehet szolgáltatás is.

E jogviszonyban a civil szervezet és a vállalkozó szintén mellérendelt viszonyban állnak egymással. A szerződés díjköteles, a díj alsó határára nincs törvényi korlát. A vállalkozási szerződés szintén szabadon választott szerződési forma.

Vállalkozási tevékenységet lehet végezni cég formában, vagy egyéni vállalkozóként vállalkozói igazolvány birtokában. Ezen igazolvány birtokában a vállalkozó az elvégzett munkáról számla kibocsátására jogosult és kötelezett egyben A civil szervezet ez esetben mint szerződő fél áll a vállalkozóval kapcsolatban.

Civil szervezet vállalkozási jogviszonyban mindkét oldalon állhat, azaz vállalkozó is lehet egy feladatban, (pl: egy rendezvényt szervez)  és a saját feladatai tekintetében szerződhet vállalkozóval. Ezen jogviszonyok nem azonosak feltétlenül az adótörvények és a Civil törvény szerinti vállalkozói tevékenységgel, mert azok egész más szempontok szerint minősítenek tevékenységeket.

Önkéntesség
Az önkéntes tevékenységről szóló jogszabályt 2005-ben fogadta el a parlament, és 2005. október 1-vel lépett hatályba, s mára már a civil szervezetek körében széles körben ismert jogszabállyá vált.
A törvény szerint önkéntes tevékenység az ún. fogadó szervezeteknél, a törvény által meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. A törvény meghatározza a fogadó szervezetek körét és az ott végezhető tevékenységet is.
Mi tekinthető önkéntes tevékenységnek?

A szerződési szabadság miatt nehéz elhatárolni, hogy a megbízási vagy vállalkozási szerződés nem munkaviszonyt leplez-e.

Az elhatároláshoz irányadó szempontok:
Ha a munkavégzés a megbízó/megrendelő telephelyén történik, minden nap azonos időtartamban, a díjazás havi átalánydíjban történik, a vállalkozó/megbízott a megbízó eszközeivel dolgozik, a megrendelő/megbízó utasítási jogköre széles, a vállalkozó mindig csak ugyanannak a megrendelőnek végez tevékenységet és számláz, alá-fölé rendeltségi viszonyban állnak a felek, akkor tartalma alapján munkaviszony jött létre. Jellemzően nem egyértelmű minden ismérv tekintetében a besorolás. Ilyenkor az dönt, hogy túlnyomórészt melyik jogviszony a jellemzőbb.

-------------------------------------

További kapcsolódó kérdések a munkáltatás és önkéntesség témájához a Munkáltatás, önkéntesség téma alatt találhatóak.



Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk!

frissítve: 2020.11.05.