Foglalkoztatás
Foglalkoztatás
Foglalkoztatási formák, illetve milyen formában, szerződéssel végezhető tevékenység


18102


A non-profit szervezetek céljaikat az emberi erőforrás nélkül nem tudják megvalósítani. A szervezetek, mint jogi személyek a magánszemélyekkel az alábbi jogviszonyokat hozhatják létre:

Munkaviszony

A munkaviszony olyan tartós jogviszony, amelyben a civil szervezet, mint munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély munkavállalóval. A civil szervezet ugyanúgy létesíthet munkaviszonyt a magánszemélyekkel, mint a gazdasági élet bármely szereplője. A munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve szabályozza (legfontosabb szabályok: 71.§.-81.§, 86.§-94.§, 95.§-101.§), tehát az alapítványok, egyesületek alkalmazottaira is a Munka Törvénykönyve vonatkozik.

Munkaviszonyról beszélünk akkor, ha a magánszemély munkavégzésre irányuló tevékenysége önállótlan, függő munkaként jelenik meg. Azaz a munkavállaló alárendelt viszonyban van, a munkáltatót pedig utasítási jog illeti meg.

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, határozott vagy határozatlan időre. A munkaviszonyt írásba kell foglalni. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, de jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.

A munkaviszony viszonylag biztonságosnak tekinthető a munkavállaló szempontjából, ugyanis a megszűntetés esetei, a felmondási tilalmak illetve a kötelező juttatások mind a munkavállalót védik. Munkaviszony létesítése esetén a munkavállalót napi 8 órás munkaidő mellett (heti 40 órás munkaidő) minimálbér illetve garantált bérminimum illeti meg.

Megbízási jogviszony

A megbízási jogviszony szabályait már a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (2013. évi V. Tv.). Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. E jogviszonyban a felek – a civil szervezetet itt most megbízóként értve – egymással mellérendelt viszonyban vannak.
A megbízás mindkét fél által a törvény szabályai szerint felmondható.

A megbízási jogviszony jóval lazább kereteket ad a tevékenység végzésére, mintha ugyanazt a tevékenységet munkaviszony keretében végezné valaki. Általánosan elmondható, hogy megbízási szerződés bármilyen ügyellátásra köthető, amit a törvény nem tilt. A díj mértéke a felek szabad megállapodásának függvénye.

Fontos tudni, hogy a megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező, ám számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. Ilyenkor a számlán feltüntetett érték után a szervezetet járulékfizetési kötelezettség terheli! Ez az úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Természetesen azzal is lehet szerződést kötni, akinek nincs vállalkozói igazolványa, csak tudjunk arról, hogy ez esetben járulékfizetési kötelezettség terheli a szervezetet, míg ha van vállalkozói igazolványa, akkor nem kell a számla végösszege után járulékot fizetnünk.

Vállalkozási jogviszony

A vállalkozási tevékenységet is a Polgári Törvénykönyv szabályozza (2013. évi V. Tv.).
A vállalkozási tevékenység eredménykötelmet jelent, azaz a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget. Az eredmény természetesen lehet szolgáltatás is.
E jogviszonyban a civil szervezet és a vállalkozó szintén mellérendelt viszonyban állnak egymással. A szerződés díjköteles, a díj alsó határára nincs törvényi korlát. A vállalkozási szerződés szintén szabadon választott szerződési forma.
Vállalkozási tevékenységet lehet végezni cég formában, vagy egyéni vállalkozóként vállalkozói igazolvány birtokában. Ezen igazolvány birtokában a vállalkozó az elvégzett munkáról számla kibocsátására jogosult és kötelezett egyben. Civil szervezet is végezhet vállalkozási tevékenységet.

Önkéntesség
Az önkéntes tevékenységről szóló jogszabályt 2005-ben fogadta el a parlament, és 2005. október 1-vel lépett hatályba, s mára már a civil szervezetek körében széles körben ismert jogszabállyá vált.
A törvény szerint önkéntes tevékenység az ún. fogadó szervezeteknél, a törvény által meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. A törvény meghatározza a fogadó szervezetek körét és az ott végezhető tevékenységet is.
Mi tekinthető önkéntes tevékenységnek?

A szerződési szabadság miatt nehéz elhatárolni, hogy a megbízási vagy vállalkozási szerződés nem munkaviszonyt leplez-e.

Az elhatároláshoz irányadó szempontok:
Ha a munkavégzés a megbízó/megrendelő telephelyén történik, minden nap azonos időtartamban, a díjazás havi átalánydíjban történik, a vállalkozó/megbízott a megbízó eszközeivel dolgozik, a megrendelő/megbízó utasítási jogköre széles, a vállalkozó mindig csak ugyanannak a megrendelőnek végez tevékenységet és számláz, alá-fölé rendeltségi viszonyban állnak a felek, akkor tartalma alapján munkaviszony jött létre. Jellemzően nem egyértelmű minden ismérv tekintetében a besorolás. Ilyenkor az dönt, hogy túlnyomórészt melyik jogviszony a jellemzőbb.

-------------------------------------

Kapcsolódó kérdések a munkáltatás és önkéntesség témájához a Gyakori kérdések rovatban a Munkáltatás, önkéntesség téma alatt találhatóak.

Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk!

frissítve: 2014.03.30.




Hír
Magyarországon valamivel több, mint tizenegyezren vállalnak rendszeresen önkéntes munkát. Szakemberek szerint nagyon nehéz ma az önkéntesek lelkesedését fenntartani, de tény, ...
Hír
Új, harminc férőhelyes egészségügyi centrum nyílt hajléktalanoknak Szegeden, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményét kedden adták át. Fülöp Attila szociális ügyekért és ...
Hír
Kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá ka ...
Címkék