Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Mai világunk az információtechnológia fejlődése miatt már elképzelhetetlen a távmunkavégzés nélkül, amely kölcsönösen előnyöket hordoz a munkáltató és a munkavállaló számára, kiváló motivációs eszköz, növelheti a munkavégzés hatékonyságát és nem utolsó sorban idő- és anyagi megtakarítást is eredményezhet.
A COVID járványhelyzet egyik pozitív hozadékának tekinthető, hogy felismertük és elfogadtuk, hogy a távmunka keretében is hatékonyan tudunk dolgozni, és az ún. hibrid működés keretében a személyes kapcsolattartás előnyeit sem kell nélkülöznünk.
A távmunka sikeres alkalmazásához fontos tisztában lenni a távmunkavégzéssel összefüggő jogszabályi követelményekkel és annak megfelelő belső szabályozást, vagy gyakorlatot kell kialakítani, valamint a távmunkavégzés feltételei tekintetében munkaszerződésben kell megállapodnunk az érintett munkavállalókkal.
Ennek érdekében újabb sorozatunkkal segítséget és gyakorlati útmutatót kívánunk adni a járványügyi veszélyhelyzet megszűnése után hatályba lépett munkajogi és munkavédelmi szabályozás megismeréséhez, a távmunka megállapodás és a belső szabályozás kidolgozásához.

A PILnet Alapítvány és a Magyar Telekom munkajogászainak közreműködésével készült három részes sorozat segítséget és gyakorlati útmutatót kíván adni a jogi szabályozás megismeréséhez, a távmunka megállapodás és a belső szabályozás kidolgozásához.

Első rész: Hogyan alakult a távmunka munkajogi és munkavédelmi szabályozása a járványügyi veszélyhelyzet megszűnése után?

Második rész: Gyakorlati útmutató és minta a távmunka keretében történő foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés megkötéséhez

Harmadik rész: Gyakorlati útmutató a szervezeti távmunka szabályozás készítéséhez

Forrás: pilnet.org