A jogi személyek, így a civil szervezetek működése során gyakran okoz zavart a legfőbb szerv, döntéshozó szerv és az ügyvezetés fogalmának elhatárolása, így a következőkben ezeknek a kifejezéseknek a jogszabályi hátterét mutatjuk be.
A „legfőbb szerv” fogalmat a régi Ptk. (illetve a civil szervezetek szabályozásán túl még a régi Ptk-val együtt szintén hatályon kívül helyezett Gt.) használta, mégpedig a civil szervezetek körében az egyesületek szervezetére vonatkozóan. Az egyesület legfőbb szerve a tagok összessége (taggyűlés) vagy a tagok által – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton legfőbb szervként választott testület volt a régi Ptk. hatálya idején.
Az új Ptk. ezt a fogalmat nem vette át, így a jelenlegi jogszabályi környezetben ez már nem használatos. A mai szabályozásban lényegében ennek felel meg a „döntéshozó szerv” fogalma.
Döntéshozó szervről akkor beszélhetünk, ha a tagok vagy az alapítók a törvény vagy a létesítő okirat (egyesületnél: alapszabály, alapítványnál: alapító okirat) alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják. A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.
Az egyesület döntéshozó szerve főszabály szerint a közgyűlés, de az alapszabály más döntéshozó szervet is nevesíthet, ez tipikusan akkor történik, ha a – jellemzően nagyobb létszámú, vagy földrajzilag szétszórt tagsággal rendelkező – egyesület alapszabálya közgyűlés helyett küldöttgyűlésről rendelkezik. Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Alapítvány esetén a Ptk. a döntéshozó szervet nem jelöli ki, azonban az alapító okirat tartalmával kapcsolatos döntéseket az alapító, több alapító esetén az alapítók gyűlése hatáskörébe utalja.
Az új Ptk. által alkalmazott másik általános fogalom az ügyvezetés. A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.
Az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.