A civil szervezet “definíciót” többféle oldalról szükséges körüljárni.

Jogszabályi szinten 2011-ben került meghatározásra a civil szervezet jogi kategóriája a nonprofit szervezet fogalmán belül, miközben a civil szervezet megnevezés régóta közszájon forgott a tudományos és a köznapi életben is, anélkül, hogy egységes jelentéssel bírt volna.

Civil szónak több jelentése van, a köznyelvben nem hivatásos katonai, nem állami értelemben használjuk legtöbbször. Civil szervezet alatt a köznyelv az államtól független nonprofit szervezeteket ért leginkább. Nemzetközi szinten leggyakrabban használt nevük rövidítések  NGO, vagy  a CSO. 

Jogi szempontból meghatározásra került a civil szervezet fogalma az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben (2011. évi CLXXV. Tv. 2.§ (6.)).

Civil szervezetnek tekintjük  a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesületet (a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével) az alapítványt (a köz-, a közérdekű vagyonkezelő-, és a pártalapítvány kivételével) és a nem jogi személyiségű  civil társaságot is.

A törvény civil szervezet meghatározása mellett létezik a szociológiai, társadalmi  definíció (pl. Robert Putnam, Jürgen Habermas) szerint az a szervezet tekinthető civilnek, amely megfelel az alábbi szempontoknak:

  •  Szervezeti autonómia és függetlenség: Nem részei az államapparátusnak. Céljuk nem a politikai hatalom megszerzése, és függetlenek a versenyszféra profitorientált vállalkozásaitól. Döntéseiket önállóan, a civil társadalmi igények alapján hozzák meg.Az állami vagy egyéb támogatás azonban nem jelenti a civil jelleg elvesztését, ha megőrzi a szervezet  függetlenséget, a saját tevékenységére vonatkozó önálló döntési jogkört. 
  •  Profitszétosztás tilalma (Nonprofit jelleg): Bár végezhetnek gazdasági tevékenységet, az ebből származó bevételt nem osztják fel a tagok vagy alapítók között. A megtermelt többletet minden esetben a szervezet alapszabályában rögzített céljaik megvalósítására fordítják.
  • Önszerveződés, önszabályozás, önkéntesség: a szervezet önkéntesen jön létre, közreműködői szabad akaratukból társulnak a szervezethez és saját szabályzatai és döntései alapján működik. Működésükben megjelenik már valamilyen szintű intézményesültség, és az önkéntesség is, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy kizárólag önkéntes munkában, fizetés nélkül dolgozhatnak a civil szervezetek munkatársai. 

 

Egy állami, ökormányzati, egyházi intézményt támogató civil szervezet (pl. iskolai alapítvány) is lehet nem csak jogilag, hanem a fenti kritérium szerint is civil, ha döntéseit valóban saját maga hozza meg, és nem az iskola vezetői, fenntartói.

Ugyanígy egy látszólag szabályosan működő civil szervezet is lehet távol az igazi civil működéstől, vagy is nem valódi, hanem álcivil, FANGO (Fake NGO). 

FANGO, vagy álcivil: Az álcivil egy gyűjtő kifejezés, mely használatos minden olyan szervezetre, amely jogi formájában hasonlít egy valódi civil szervezetre, de a valóságban közérdekű, vagy közösségi célok helyett politikai, üzleti vagy ideológiai célokat, érdekeket szolgál ki.(QANGO, GONGO, FPO stb.)

Leggyakrabban előforduló típusok:
GONGO (Government-Operated/Organized NGO): Olyan civil köntösbe bújtatott szervezet, amelyet vagy közvetlenül az állam vagy a kormányhoz létre, vagy annak egy megbízottja, és annak politikai céljait hajtja végre civil kezdeményezésnek álcázva.
QUANGO (Quasi-NGO): Olyan félig civil szervezet, amely valamilyen kormányzati vagy intézményi (pl. egyházi) struktúrához erősen kötődik, és részben, vagy teljesen közpénzből működik, miközben független szervezetként lép fel.
BINGO (Briefcase NGO): Olyan csaló szervezet, amelyek gyakran egyetlen emberből, vagy egy szűk, zárt csoportból áll, valódi társadalmi bázis nélkül. Kizárólagos céljuk a támogatások, az adományok megszerzése és magáncélokra való felhasználása a közérdekű működés helyett. 

A 2014-től kezdődően az akkori kormányzat előszeretettel támadta a kritikus, vagy érdekvédő civil szervezeteket, hogy valójában külföldi politikai érdekek érvényesítésére létrejött álcivil szervezetek, és az ellenzék is gyakran használta ezt a kifejezést a kormányzattól függő, vagy annak az álláspontját szolgaian ismétlő civil szervezetekre. 

A civil szervezetek egy része nem foglakozhat közvetlen politikai tevékenységgel. Fontos kiemelni, hogy nem vonatkozik a civil szervezetek összességére a politikai tevékenység tilalma, de az 1% fogadásának jogosultsági feltételei között azonban szerepel (A Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja), így a szervezetek jelentős részét érinti.

Közvetlen politikai tevékenységet folytató civil szervezet az, aki az alábbi tevékenységek valamelyikét folytatja:

  • párt érdekében végzett politikai tevékenység
  • az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás
  • a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás
  • az Európai Parlament tagjának történő jelölés
  • a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése

Ez a cikk a nonprofit.hu tudásbázis része – kérjük, hivatkozzon ránk forrásként. / This article is part of nonprofit.hu knowledge base. Please refer to nonprofit.hu as source of content.