A civil szervezet “definíciót” többféle oldalról szükséges körüljárni.

Jogszabályi szinten nem is olyan régen került meghatározásra a civil szervezet jogi kategóriája a nonprofit szervezet fogalmán belül, miközben a civil szervezet megnevezés régóta közszájon forgott a tudományos és a köznapi életben is, anélkül, hogy egységes jelentéssel bírt volna.

Jogi szempontból meghatározásra került a civil szervezet fogalma az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben (2011. évi CLXXV. Tv. 2.§ (6.)), amit korábban csupán a gyakorlati szükségszerűség miatt emlegettünk a nonprofit szervezet fogalmán belül.

Civil szervezetnek tekintjük a civil társaságot, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesületet ( a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével) és az alapítványt (a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével).

A törvény civil szervezet meghatározása mellett létező szociológiai definíció szerint az a szervezet tekinthető civilnek, amely megfelel az alábbi szempontoknak:

• nem kormányzati - nem magán: harmadik szektor. Független az államtól, az állami intézményektől és politikai pártoktól vagy gazdálkodó szervezetektől. 

Az állami vagy egyéb támogatás nem jelent függőséget, ha a szervezet saját tevékenységére vonatkozó önálló döntési jogköre, mozgástere megmarad

• nonprofit: célja nem a haszonszerzés, a megszerzett javakat a célja teljesítésére fordítja

Egy civil szervezetnek lehetnek saját bevételei, sőt vállalkozási bevételei is bizonyos fokig, viszont a nyereséget nem veheti fel, hanem a célja megvalósítására kell fordítania.

• önkormányzatiság: a szervezet döntéseiben nem függ más intézmény akaratától, saját szabályzatai és döntései alapján működik.

Pl. egy más intézményt támogató civil szervezet (pl. iskolai alapítvány) is lehet nem csak jogilag, hanem a fenti kritérium szerint is civil, ha döntéseit saját maga hozza meg.

• közcélúság: a szervezet tevékenysége nem saját tagjainak érdekében történik.

Ez alapján az újonnan létrejövő, pl. vagyonkezelő magánalapítványok nem közcélúak. 

• önkéntesség: a szervezet önkéntesen jön létre, közreműködői szabad akaratukból társulnak a szervezethez.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy kizárólag önkéntes munkában, fizetés nélkül dolgoznak.

A civil szervezetek definíciójához lazán kapcsolódik a politikai tevékenység fogalma. Fontos kiemelni, hogy nem vonatkozik a civil szervezetek összességére a politikai tevékenység tilalma, de az 1% fogadásának jogosultsági feltételei között szerepel (A Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja), így a szervezetek jelentős részét érinti.

Közvetlen politikai tevékenységet folytató civil szervezet az, aki az alábbi tevékenységek valamelyikét folytatja:

• párt érdekében végzett politikai tevékenység
• az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás
• a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás
• az Európai Parlament tagjának történő jelölés
• a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése