A civil szervezet vezető tisztségviselői az ügyvezető szerv tagjai. Egyesület esetében az ügyvezető szerv az elnökség és az elnökség tagjai, ha az ügyvezető szerv egy tagú, akkor egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője látja el , tehát ő a vezető tisztségviselő. Alapítvány esetében pedig az ügyvezető szerv a kuratórium, és annak tagjai az ügyvezető szerv tagjai, azaz a vezető tisztségviselők. Bővebben itt.

 

Nagyon sok civil szervezetnél dolgozik igazgató, vagy egyéb (fizetett) munkatárs, aki a szervezet operatív működtetéséért, vezetéséért felel, irányítja az irodát, a munkaszervezetet stb. Őrá - a státuszától függően - sokfajta jogszabály vonatkozhat. Például ha az Mt. alapján a vezető állású munkavállalónak minősül (vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló) - akkor az Mt. 208. §-211§ szerint meghatározott követelmények irányadóak rá, illetve az Ectv. 2. § 9. pont  alapján minden bizonnyal felelős személynek minősül.

Azt a kérdést, hogy például egy alkalmazásban álló igazgató vezető tisztségviselőnek minősül-e a Ptk. és az Ectv. értelmében, az dönti el, hogy az igazgató az ügyvezető szerv tagja-e, ügyvezető szerv tagjaként került-e megválasztásra, kijelölésre, bír-e az ügyvezető szerv tagjait megillető jogokkal

 

• Ha az igazgató egyben tagja a kuratóriumnak, vagy az elnökségnek (esetleg maga az elnök vagy egyszemélyi ügyvezető elnök), akkor vezető tisztségviselőnek minősül
• Ha az igazgató nem tagja az ügyvezető szervnek (kuratórium/elnökség), akkor nem minősül vezető tisztségviselőnek.

 

Az ügyvezető szerv feladataiból egyes feladatokat delegálhat az igazgatóra.  Ezeket a feladatokat, hatásköröket, felelősségeket jellemzően a létesítő okirat, illetve ha van, a szervezet SZMSZ-e, vagy más belső szabályzata, és az ügyvezető szerv határozatai állapíthatják meg. 

 

Fontos kiemelni, hogy az ügyvezető szerv felel az ügyvezetésért, ezen feladatok ellátásáért a végső felelősség az ügyvezető szervé marad még akkor is, ha a feladatok egy részét  az igazgatóra delegálta. Így feladatokat lehet delegálni, de az ügyvezetés tényét, a felelősséget nem lehet delegálni, és így a vezető tisztségviselő meghatározás sem kerül át az igazgatóra a feladatok ellátásával akkor, hogy ha ő egyébként nem tagja az ügyvezető szervnek. Összefoglalva, az ügyvezető szerv az, aki a szervezet stratégiai irányításáért és az ügyvezetésért végső felelősséggel tartozik, még akkor is, ha a napi operatív feladatokat egy alkalmazott igazgató végzi.

 

Hogy ki tagja az ügyvezető szervnek, és ki nem, az a szervezet felépítéséből, és így a létesítő okiratából  is kiderül.

 

A létesítő okirat iránymutatást adhat arra nézve, hogy kik az ügyvezető szerv tagjai, mi az ügyvezető szerv megnevezése, mely feladatok tartoznak az ügyvezető szerv hatáskörébe, arra, hogy az ügyvezető szerv a civil szervezet operatív feladatainak ellátására, adminisztrációja, projektjei stb. vezetésére munkaszervezetet is működtethet, arra hogy ha van ilyen munkaszervezet azt ki vezeti (ügyvezető, igazgató, ügyvezető igazgató megjelölés a leggyakoribb),  ezen vezető feladataira, kötelezettségeire vonatkozóan, hogy tagja-e az ügyvezető szervnek vagy sem, ha munkaviszonyban áll, ki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, van-e képviseleti jogosultsága, és ha igen milyen terjedelmű. 

 

A szervezet működésében fontos a hatáskörök, feladatkörök jogkörök a megfelelő lefektetése, tehát az igazgató feladatkörei is jól elkülönüljenek az ügyvezető szervétől.

A bíróság a bejegyzés során ezt vizsgálni szokta, tehát ha a létesítő okiratban nem látszik a hatáskörök és jogkörök megfelelő elkülönülése, vagy ha ellentmondó, akkor nagyon valószínű hogy  hiánypótlási felhívással módosításra visszadobja a bíróság.

 

 

A fenti egyértelmű rendelkezések mellett azzal találkozunk, hogy a vezető tisztségviselő személyének eldöntése mégsem ilyen egyszerű a civil szervezetek életében, és sok esetben vezető tisztségviselőként definiálnak olyan személyeket, akik a jog szerint nem azok. 

Nézzük meg azokat az eseteket, amik ezekhez a félreértésekhez vezethetnek:

 

• A régebben létrejött civil szervezetek sok esetben változás esetén módosítják a létesítő okiratukat, és benne maradnak korábbi jogszabályok alapján használt elnevezések, nyelvi fordulatok

 

•  a Ptk. lehetővé teszi hogy alapítvány esetében egy egy fős kurátor legyen az ügyvezető szerv, egyesület esetében pedig egy egy fős ügyvezető. Azaz ilyenkor az ügyvezető szerv egy főből áll. Amennyiben az ilyen egy fős ügyvezető “szerv” munkaszervezetet működtet, és felvesz egy igazgatót, akkor könnyen összetéveszthető, hogy ki vezeti a szervezetet, tehát ki az ügyvezető “szerv”. Ilyen esetben nagyon körültekintően kell eljárni a hatáskörök és a felelősségek meghatározásánál, azaz nem állhat elő az a helyzet hogy az egyesület alapszabálya azt a látszatot kelti hogy van egy másik párhuzamos ügyvezető szerv. El kell kerülni azokat a szövegezéseket, amelyek azt a látszatot keltik, hogy van egy ügyvezető szervként bejelentett egy fős ügyvezető, és mellette egy “alkalmazásban” álló ügyvezető vagy igazgató ugyanazon jogkörökkel, és vezető tisztségviselőként megnevezve. Ilyenkor a bíróság hiánypótlásra szólíthat fel.

 

• Az igazgatót sokszor ügyvezető igazgatónak nevezi a létesítő okirat, és a munkaszerződés. Fontos kiemelni, hogy ettől az elnevezéstől még nem válik valaki a törvényben meghatározott ügyvezető szerv tagjává, vagy ha egy személy látja el a törvényben meghatározott ügyvezetést ügyvezetővé, így vezető tisztségviselővé sem. 

 

 

• az igazgató gyakran jogosult a szervezet képviseletére, aláírási joga van. A képviselet joga nem egyenlő az ügyvezető szerv tagjai megillető jogokkal (pl. van olyan kurátor vagy elnökségi tag, akinek nincs képviseleti joga, mégis vezető tisztségviselő, és a képviseleti joggal felruházott igazgató sem vezető tisztségviselő feltétlenül)

 

• főként régebben keletkezett létesítő okiratokban, de akár az újabbakban is lehet találkozni az ügyvezető szerv melletti egyéb munkaszervezeti egységekkel, bizottságokkal, munkacsoportokkal. Ezek megnevezésekor sokszor használt, pl. a szöveg bevezetésében, hogy “vezető tisztségviselőink az alábbiak”, stb. Ez esetben is az ügyvezető szervre vonatkozó hatásköröket, jogköröket kell megvizsgálni, illetve hogy kik konkrétan a kuratórium vagy az elnökség tagjai.

 

• A létesítő okirat és a jogszabályok szabályozhatják, hogy egyes személyekre olyan összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, mint a vezető tisztségviselőkre. Pl. a felügyelő bizottság tagjaira. Az igazgatóra, vagy más személyekre is vonatkozhat a létesítő okirat alapján ilyen szabály. Ettől függetlenül az érintett személyek nem minősülnek vezető tisztségviselőnek amennyiben nem az ügyvezető szerv tagjai, tehát egyéb jogok és kötelezettségek nem keletkeznek.

 

• Az is előfordulhat, hogy egyesület esetében az igazgatót a közgyűlés közvetlenül választja meg. Ez esetben, mivel ő egy választott tisztségviselő, előfordulhat, hogy vezető tisztségviselőként hivatkozik rá egy szervezet. A közvetlen választás tényétől függetlenül a választott igazgató sem vezető tisztségviselő, amennyiben a létesítő okirat nem rögzíti kifejezetten hogy az ügyvezető szerv tagja, ez a körülmény nem változtat azon, hogy milyen jogkörei vannak 

 

Milyen dokumentumokból lehet megtudni, kik az ügyvezető szerv tagjai?

 

Amennyiben a szervezet bizonytalan abban, hogy az igazgatója vezető tisztségviselő-e, a létesítő okiratából vagy a bíróság Civil Szervezetek Névjegyzékéből tudja meg, hogy az igazgató egyben az ügyvezető szerv tagja-e, azaz vezető tisztségviselő-e.

 

Milyen adatok érhetőek el a bírósági nyilvántartásban a vezető tisztségviselőkről?

• Alapítványnál ez egyértelmű, mert mind a kuratórium tagjai, mind a képviselő (k) adatai külön nyilvántartási adatok, tehát egy bírósági kivonatból, vagy a civil szervezetek névjegyzékéből egyértelműen kitűnik hogy kik a kuratórium tagjai, így az ügyvezető szerv tagjai, így vezető tisztségviselők.

 

• Egyesület esetében ez nem ilyen egyszerű, mert ha az ügyvezető szerv a több tagból álló elnökség, és az alapszabály nem sorolja fel az ügyvezető szerv (elnökség tagjait)  nevesítetten, akkor a bírósági nyilvántartási adatokból sem a kivonat, sem a civil nyilvántartás szerint nem tudjuk ellenőrizni, mert egyesületek esetében az elnökség tagjai és adataik nem nyilvántartási adat, csak az egyesület képviselőit kötelező bejelenteni a bíróságra. Ugyanakkor egyesület esetében ha tisztújítás van, be kell adni a vezető tisztségviselők megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet, és a tisztségviselők elfogadó nyilatkozatát is a bíróságra. A jogszabály előírja hogy az egyesület ügyvezető és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát be kell csatolni a bíróságra. Azaz az ügyvezető szerv tagjainak adatai (kivéve ha egyben nem képviselők is) nem nyilvántartási adat, de a vezető tisztségviselők tisztséget elfogadó nyilatkozatát be kell adni a bíróságra.

Így egyesületek esetében az hogy hatályosan kik az ügyvezető szerv tagjai, az egyesület vezető tisztségviselői - ha nem tűnik ki az alapszabályból, mert nem szerepel benne -  az egyesület iratanyagából megismerhetők, illetve a bírósághoz is be lehet menni és betekinteni, illetve elektronikus úton iratmásolatot kérni az arra jogosultaknak. 

Aki az ügyvezető szerv tagjaként kijelölésre, megválasztásra kerül és így bejelentésre a bíróságra minden kétséget kizáróan vezető tisztségviselő.

 

Milyen adatok érhetőek el a létesítő okiratban?

A létesítő okiratnak világosan rendelkeznie kell az ügyvezető szervről, hogy az egyszemélyes vagy testület, ha igen hány tagja van, hogyan jön létre a vezetői tisztségviselői megbízás, hogyan szűnik meg, és az összeférhetetlenségi szabályokról.

 

A fenti elemek mellett akkor tud még segíteni az alapszabály / alapító okirat, ha még azt is kimondja, hogy név szerint kik az ügyvezető szerv tagjai, és ha kimondja, hogy az ügyvezető szerv tagjai a vezető tisztségviselők, az a legjobb.

 

 

De ha nem látjuk még a létesítő okiratunkban sem, hogy kik a vezető tisztségviselők, ne essünk kétségbe, mert az biztosan benne van a szervezeti felépítésben hogy kik az elnökség tagjai egyesületnél, a kuratórium tagjai alapítványnál és ők a vezető tisztségviselők.  .