SZERZŐ: SULLER KRISZTA
KÖZZÉTÉVE: 2021. MÁRCIUS 2.

civil szervezetek számára rendelkezésre álló jogszabályi környezet az utóbbi időben folyamatosan változik, egyre átláthatatlanabb dzsungellé nőve ki magát. Nagyon sok terület esetében – ide értve a számvitelt is – az összes előírás tanulmányozáshoz több törvényt, rendeletet is ismerni kell. Talán pont ez az oka, hogy rendre azzal szembesülök, hogy mind a szervezetek vezetői, mind pedig a szervezetek könyvelői elvesznek ezekben az útvesztőkben.

Jelenleg számviteli szempontból kulcsfontosságú a 479/2016 (XII.28.) Kormányrendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól, mely fő szabály szerint, 2017.01.02-től hatályos!

Emeljük ki a fentiekből hivatkozott rendeletből a civil szervezetek számára létfontosságú szabályokat!

  • Elmondható, hogy minden olyan esetben, amikor a 479/2016 (XII.28) Kormányrendelet a szervezetekre eltérő szabályozást határoz meg, ott a kormányrendelet szabályait kell követni, minden egyéb esetben a Számviteli Törvény passzusai alkalmazandóak!
  • A rendelet tartalmazza a jogi személyiségű szervezeti egységek vonatkozásában is az előírásokat.
  • Közhasznú jogállású szervezet csak kettős könyvvitelt vezethet, ugyanakkor közhasznú jogállással nem rendelkező szervezeteknél egyszeres könyvvitel is szóba kerülhet! A hatályos szabályozás alapján már abban az évben, amelyben a jogállás megszerzése megtörténik, így kell eljárni (tehát az erről szóló döntés időpontja kulcskérdéssé válik, hiszen a könyvelő lehet hogy ezzel csak később szembesül!)
  • Civil szervezetek érájában az elmúlt évek legszámottevőbb beszámolást érintő változása az, hogy már részükre is kötelező a számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet elkészítése és közzététele is, a korábbi évekből ismert támogatásrészletező lapokon felül! A korábbi években rendszeresített támogatás részletező lapok helye is átkerült a kiegészítő melléklet speciális részébe, melyet az OBH nyomtatványai is lekövettek, ennek ellenére legyünk figyelemmel arra, hogy a letétbe helyezéskor az OBH visszautasítja a nyomtatvány azon verzióját, melyben a támogatás részletező lapok nem szerepelnek! Remélem, ez hamarosan egységesedik! Állandóan visszatérő kérdés, ezért szeretném tisztázni a jogszerűen egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezetek esetében nem kell kiegészítő mellékletet készíteni, hiszen az a kettős könyvelés sajátja!

A kormányrendelet előírásai alapján a közhasznú szervezetek jelenleg az alábbi beszámolási formák közül választhatnak:

  1. Egyszerűsített beszámoló a kormányrendelet 1. és 2. sz. melléklet szerinti formában, egyszeres könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány-megfelelés: PK-641
  2. Egyszerűsített éves beszámoló a kormányrendelet 3. és 4. melléklete szerinti formában, a kettős könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány megfelelés PK-642
  3. Számviteli törvény szerinti éves beszámoló a kettős könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány jelenleg külön erre a célra jelenleg nincs, problémát okozva a letétbe helyezésnél. Azon civilek részére, akik ezt a formát választották, és elektronikus letétbe helyezésre kötelezettek, javaslom a PK-642-es nyomtatvány garnitúra egyéb csatolmányaként közzétenni az éves beszámolót.

Legyünk figyelemmel arra, hogy a fenti 3-as pontban választható opcióként megjelenő számviteli törvény szerinti beszámoló 2020-tól egyes esetekben nem döntési opció, hanem kötelező előírás!

Kötelező a Szt. szerinti éves beszámoló, „ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

a)a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,

b)az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege a 2400 millió forintot,

c)az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.”

A civil szervezetek beszámolóikat a beszámolási évet követő év május 31-ig kötelesek közzétenni, az OBH irányába. Közhasznú jogállással rendelkező szervezetek kötelezően elektronikus úton, míg jogállással nem rendelkező szervezetek akár papír alapon is beküldhetik közzétételre a beszámolót!

Letétbe csak az arra jogosult testület által elfogadott beszámolót lehet és szabad helyezni! Fontos hangsúlyozni, hogy az alapító okiratok, alapszabályok rendre tartalmaznak taggyűlési, közgyűlési, kuratóriumi ülésre vonatkozó előírásokat! Amennyiben a szervezet vezetője maga végzi a beszámoló feltöltését, akkor annak szabályszerűségéért a felelősség őt terheli, nem a könyvelőt. Ha azonban meghatalmazottként eljárva azt a könyvelő teszi meg, akkor legalább rendelkezzen a vezetőség nyilatkozatával arról, hogy a beszámoló elfogadása rendben megtörtént! Irodánkban már évek óta használjuk azt a saját iratmintát, ami az egyesületeknél az Elnök által aláírt jegyzőkönyvi kivonatot, alapítványoknál a Kuratórium minden tagja által hitelesített jegyzőkönyvi kivonatot tartalmazza a beszámoló elfogadásáról! Mivel többször előfordul, fontosnak tartom, hogy az arra jogosult szervezet monitorozza a közhasznú jogállás létét vagy nem létét, illetve a mutatók teljesítését! Mi minden esetben rögzítjük az erre vonatkozó megállapításokat a jegyzőkönyvi kivonatokban, a későbbi viták elkerülése végett! A gyakorlatban mi a civilektől – de a cégektől is – a beszámoló készítéshez bekérünk egy teljességi nyilatkozatot is, pláne azokban az esetekben, ahol meghatalmazással a mi feladatunk a beszámoló letétbe helyezése!

Civil vizeken evezve, fontos, hogy a közhasznú tevékenység fogalmát megismerjük! Közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (Civil tv.  2.§ (20)).

Közfeladat az Áht. szerint:  Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. (3/A (1)) Ezért kell továbbra is megjelölni mind az alapító okiratban, alapszabályban, mind pedig a közhasznúsági mellékletben azon jogszabályi hely(ek)et, amelyhez kapcsolódik az adott tevékenység a civil szervezetnek! Nagyon fontos, hogy nem csak egy közhasznú tevékenysége lehet a civil szervezetnek! Amennyiben több ilyen típusú tevékenységet végez, akkor minden ilyen tevékenységet szerepeltetni kell a közhasznú tevékenységről szóló adatlapokon!

Több esetben szembesültem azzal, hogy a közhasznú tevékenység fogalma a cél szerinti tevékenység fogalmával keveredik. Cél szerinti tevékenység minden olyan tevékenység, melyet a civil a létesítő okiratával összhangban végez, ennek egy része a közhasznú tevékenység! Természetesen előfordulhat olyan eset, amikor a közhasznú tevékenységek halmaza egybe esik a cél szerinti tevékenységek halmazával, ám ez nem törvényszerű!

Megjegyezni kívánom, hogy a beszámolók eredménykimutatás részén típushibaként szokott jelentkezni, hogy a közhasznú tevékenység bevételei és/vagy kiadásai soron egyszerűen nem szerepeltetnek adatot, véleményem szerint ez nem lehet üres azon esetekben, amikor van közhasznú tevékenysége egy szervezetnek, pláne ha még közhasznú jogállással is rendelkezik!

A közhasznú jogállás feltételei:

Megfelelő erőforrás áll rendelkezésre a civil szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

  1. Átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot VAGY
  2. Két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív VAGY
  3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

Megfelelő a társadalmi támogatottsága a szervezetnek, ha az alábbi három tétel közül legalább egy paraméternek megfelel:

  1. Az Szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (Szftv.) alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt összeg eléri az 54§ nélkül számított összes bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!)  VAGY
  2. Közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában), VAGY
  3. Közhasznú tevékenység ellátást tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. Törvénynek megfelelően.

A mutatóknál mindkét mutatóhármasból legalább egy-egy paraméternek meg kell felelnie a civil szervezetnek ahhoz, hogy a közhasznú jogállását megszerezze vagy fenntartsa! Ahhoz ugyanis, hogy a közhasznú jogállás tartósan megmaradhasson, a mutatók paramétereinek folyamatosan meg kell felelni! És itt álljunk meg egy pillanatra! A civil szervezetek számára kötelezően elő van írva az évenkénti költségvetés készítés, melyről általában nem is tudnak, ha tudnak, akkor a közhasznú jogállással bírók sem fordítanak kellő figyelmet sokszor arra, hogy már a költségvetés készítésnél figyeljenek arra, hogy a tervezett számok alapján is megfeleljenek a paramétereknek!

Ahhoz, hogy beszámoló készülhessen, a könyvvezetésnek el kell készülnie, és pontosnak kell lennie. A cégeknél is, de a civil szervezeteknél különösen igaz, hogy a vezetés és a könyvelés együttműködése nélkül jó beszámoló nem igen készülhet! Vezetőként fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak arra, hogy minden információt eljuttassanak a könyvelés részére, könyvelőként pedig fontos, hogy amiről tudomást szereztek, azt szerepeltessék a főkönyvben, természetesen kizárólag bizonylat alapján.

Suller Kriszta

forrás: 5percado.hu