Az alábbiakban a kettős könyvvezetés szabályai szerint készült mérleg és a közhasznú eredménykimutatás leggyakrabban kitöltött fő sorainak általános tartalmát mutatjuk be.
A beszámoló mindig egy naptári évre, azaz január 1. - december 31. közötti évre vonatkozik, mert az egyesületek, alapítványok ettől eltérő beszámolási időszakot nem választhatnak.
A beszámoló fordulónapja december 31., azaz a beszámoló azt mutatja meg, hogy a szervezet december 31-én milyen eszközökkel és forrásokkal rendelkezett.

A mérleg egyes sorai:

  • A befektetett eszközök: itt mutatja ki a szervezet azoknak az eszközöknek az értékét és összetételét, amelyek a szervezet tulajdonát képezik, és több mint egy évig szolgálják a szervezet működését. Az eszközök értékét nettó értéken, azaz az éves értékcsökkenés elszámolása után kell kimutatni a mérlegben. Itt mutatjuk ki, ha van a szervezetnek pl.: gépkocsija, ingatlana, stb.
  • Forgóeszközök: itt mutatja ki a szervezet azokat az eszközeit, amelyek egy évet nem meghaladóan szolgálják a szervezet működését. Pl.: pénzeszközök, követelések, (amikor a szervezet követel valakitől)
  • Aktív időbeli elhatárolások: (a pontos számviteli tartalom ismertetése nélkül) itt a leggyakrabban azt mutatja ki a szervezet, hogy szerződései szerint a beszámolás évére vonatkozóan még mely bevételek illetik meg a szervezetet, illetve melyek azok a költségek, amelyeket előre kifizetett. (pl.: 2018-ra vonatkozó előfizetési díjat kifizet a szervezet 2017-ben, a 2017. évre vonatkozó bevételt, csak 2018-ban mérlegkészítésig megkapja a szervezet)
  • Eszközök összesen: az előzőek összesenje, a mérleg főösszege
  • Saját tőke: amely tartalmazza az alapító vagyont (ha van a szervezetnek, tehát kötelezően csak alapítvány esetén), az alapítástól a tárgyévig a halmozott számviteli eredményt (tőkeváltozás sor), a tárgyévi eredményt.
  • Tárgyévi eredmény: (a saját tőke sor egyik eleme) A tárgyévi eredmény egy számviteli eredmény, amely nem azonos a szervezet bankszámlájának egyenlegével. A tárgyévi eredmény meghatározása könyvvezetés módjától is függ. Kettős könyvvitel esetén a tárgyévi eredmény lényegében a szervezet tárgyévre elszámolt bevételének (ami szintén nem feltétlenül a ténylegesen befolyt bevétel) és tárgyévre elszámolt kiadásainak és ráfordításainak (amelyek szintén nem azonosak a tárgyévi pénzben kifizetett kiadással), valamint a tárgyévi társasági adónak (amennyiben a szervezetnek kell társasági adót fizetnie) a különbözete. Egyszeres könyvvitel esetén a ténylegesen pénzben befolyt, a ténylegesen pénzben teljesített kiadások és az eszközök után elszámolt értékcsökkenés különbözete.
  • Kötelezettségek: a szervezet fizetési kötelezettsége pl: 12. havi bérek és járulékok, ki nem fizetett számlák stb.
  • Passzív időbeli elhatárolások: itt kell kimutatni a beszámoló évében befolyt, de fel nem használt bevételeket (pl.: pályázaton elnyert összeget a pályázati program szerint a következő évben is felhasználhatjuk, tipikusan NEA működési támogatás), valamint a beszámolás évére vonatkozó költségek, amelyeket a következő évben fizettünk ki. (pl.: könyvvizsgálat díja)
  • Források összesen: a forrásoldal összesenje, a mérleg főösszege, egyezik az eszközök összesenjével.

Az eredménykimutatás egyes fő sorai:
Az eredménykimutatás táblázata bemutatja, hogy a szervezet tárgyévi eredménye milyen bevételek és kiadások különbözetéből tevődik össze.

A bevételek:

  • A jogszabály megadja az alapítványok, egyesületek közhasznú tevékenységének legtipikusabb bevételeit.

A civil szervezet bevételei (2011. évi CLXXV. törvény):

19. § A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.

20. § (1) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket:

  1. egyesület esetében a tagdíjat, alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt;
  2. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét;
  3. az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;
  4. az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;
  5. az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét, ideértve különösen
    1. ea) a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét, valamint
    2. eb) a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos részt;
  6. az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen
    1. a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt,
    2. az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt.

(2) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat, valamint az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományokat a következő részletezésben mutatja ki:

  1. az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány, a (3) bekezdésben foglaltak szerinti bontásban;
  2. az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány;
  3. más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány.

(3) A civil szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást, illetve adományt (az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást, illetve adományt minden esetben külön kiemelve) a következő részletezésben mutatja ki:

  1. a központi költségvetésből kapott támogatás, illetve adomány;
  2. az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatás, illetve adomány;
  3. a helyi önkormányzatoktól, kisebbségi önkormányzatoktól, önkormányzati társulástól kapott támogatás, illetve adomány.

(4) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amelynek alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása.

21. § (1) A gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher (kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak), továbbá a székhely fenntartásával, a nem kizárólag meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan fenntartott pénzforgalmi számla vezetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás.

(3) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti költséget, ráfordítást ellentételező bevételt (így különösen az ilyen költség, ráfordítás fedezetére kapott támogatást és a fedezetére képzett céltartalék feloldott összegét) az alapjául szolgáló költségeknek, ráfordításoknak megfelelően osztja meg az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevételei között.

22. § (1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

(2) A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.

A közhasznú tevékenység ráfordításai:

  • Anyagjellegű ráfordítások: a tevékenység érdekében felmerült anyagköltség (irodaszerek, nyomtatványok), igénybe vett szolgáltatások (bérleti díjak, könyvelői díj, szakértői díjak), egyéb költségek (bank költség, biztosítási díjak)
  • Személyi jellegű ráfordítások: mindaz, ami a Számviteli törvény szerint ide sorolandó. Tipikusan ide sorolandó: bér, megbízási díjak, járulékok, béren kívüli juttatások stb.
  • Értékcsökkenési leírás: az eszközök értékének költségként történő elszámolása a Számviteli törvény és számviteli politika szerinti
  • Egyéb ráfordítások: a fentiekbe nem tartozó egyéb ráfordítás. Pl: a szervezet által másnak adott támogatás, visszafizetett támogatás, stb.
  • Pénzügyi műveletek ráfordításai: ide tartoznak a fizetett kamatok, a valuta és deviza ügyletekből származó árfolyam-különbözetek.
  • Tárgyévi közhasznú eredmény: a fentiek szerinti közhasznú bevételek és közhasznú ráfordítások különbözete

A fentiek csak nagyon leegyszerűsítve, a nem számviteli szakemberek részére tartalmazzák az egyes, általunk kiemelt sorok rövid, laikus tartalmát. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a sorok tartalmát a Számviteli törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek határozzák meg. A számviteli előírások nem egyezőek a pályázati költségvetéssel és nem egyezőek a napi pénzforgalommal.

Vonatkozó jogszabályok:
- 2011. évi CLXXV. Tv. 19. §
- 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet

frissítve: 2020.11.05.

 

A beszámoló tartalmáról információ a Milyen számviteli beszámolót kell készíteniük a civil szervezeteknek? útmutatóban, és hozzá kapcsolódó GYIK-okban található.