CivilTech
Mindennapi működtetés
Mindennapi működtetés
Mit láthatunk a beszámoló (mérleg és eredménykimutatás) soraiból?


21287



Az alábbiakban a kettős könyvvezetés szabályai szerint készült mérleg és a közhasznú eredménykimutatás leggyakrabban kitöltött fő sorainak általános tartalmát mutatjuk be.
A beszámoló mindig egy naptári évre, azaz január 1. - december 31. közötti évre vonatkozik, mert az egyesületek, alapítványok ettől eltérő beszámolási időszakot nem választhatnak.
A beszámoló fordulónapja december 31., azaz a beszámoló azt mutatja meg, hogy a szervezet december 31-én milyen eszközökkel és forrásokkal rendelkezett.

A mérleg egyes sorai:

  • A befektetett eszközök: itt mutatja ki a szervezet azoknak az eszközöknek az értékét és összetételét, amelyek a szervezet tulajdonát képezik, és több mint egy évig szolgálják a szervezet működését. Az eszközök értékét nettó értéken, azaz az éves értékcsökkenés elszámolása után kell kimutatni a mérlegben. Itt mutatjuk ki, ha van a szervezetnek pl.: gépkocsija, ingatlana, stb.
  • Forgóeszközök: itt mutatja ki a szervezet azokat az eszközeit, amelyek egy évet nem meghaladóan szolgálják a szervezet működését. Pl.: pénzeszközök, követelések, (amikor a szervezet követel valakitől)
  • Aktív időbeli elhatárolások: (a pontos számviteli tartalom ismertetése nélkül) itt a leggyakrabban azt mutatja ki a szervezet, hogy szerződései szerint a beszámolás évére vonatkozóan még mely bevételek illetik meg a szervezetet, illetve melyek azok a költségek, amelyeket előre kifizetett. (pl.: 2018-ra vonatkozó előfizetési díjat kifizet a szervezet 2017-ben, a 2017. évre vonatkozó bevételt, csak 2018-ban mérlegkészítésig megkapja a szervezet)
  • Eszközök összesen: az előzőek összesenje, a mérleg főösszege
  • Saját tőke: amely tartalmazza az alapító vagyont (ha van a szervezetnek, tehát csak alapítvány esetén), az alapítástól a tárgyévig a halmozott számviteli eredményt (tőkeváltozás sor), a tárgyévi eredményt.
  • Tárgyévi eredmény: (a saját tőke sor egyik eleme) A tárgyévi eredmény egy számviteli eredmény, amely nem azonos a szervezet bankszámlájának egyenlegével. A tárgyévi eredmény meghatározása könyvvezetés módjától is függ. Kettős könyvvitel esetén a tárgyévi eredmény lényegében a szervezet tárgyévre elszámolt bevételének (ami szintén nem feltétlenül a ténylegesen befolyt bevétel) és tárgyévre elszámolt kiadásainak és ráfordításainak (amelyek szintén nem azonosak a tárgyévi pénzben kifizetett kiadással), valamint a tárgyévi társasági adónak (amennyiben a szervezetnek kell társasági adót fizetnie) a különbözete. Egyszeres könyvvitel esetén a ténylegesen pénzben befolyt, a ténylegesen pénzben teljesített kiadások és az eszközök után elszámolt értékcsökkenés különbözete.
  • Kötelezettségek: a szervezet fizetési kötelezettsége pl: 12. havi bérek és járulékok, ki nem fizetett számlák stb.
  • Passzív időbeli elhatárolások: itt kell kimutatni a beszámoló évében befolyt, de fel nem használt bevételeket (pl.: pályázaton elnyert összeget a pályázati program szerint a következő évben is felhasználhatjuk, tipikusan NEA működési támogatás), valamint a beszámolás évére vonatkozó költségek, amelyeket a következő évben fizettünk ki. (pl: könyvvizsgálat díja)
  • Források összesen: a forrásoldal összesenje, a mérleg főösszege, egyezik az eszközök összesenjével.

Az eredménykimutatás egyes fő sorai:
Az eredménykimutatás táblázata bemutatja, hogy a szervezet tárgyévi eredménye milyen bevételek és kiadások különbözetéből tevődik össze.

A bevételek:

  • A jogszabály megadja az alapítványok, egyesületek közhasznú tevékenységének legtipikusabb bevételeit.

A civil szervezet bevételei:
a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)–f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

A civil szervezet költségei, ráfordításai, kiadásai:
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

A közhasznú tevékenység ráfordításai:

  • Anyagjellegű ráfordítások: a tevékenység érdekében felmerült anyagköltség (irodaszerek, nyomtatványok), igénybe vett szolgáltatások (bérleti díjak, könyvelői díj, szakértői díjak), egyéb költségek (bank költség, biztosítási díjak)
  • Személyi jellegű ráfordítások: mindaz, ami a Számviteli törvény szerint ide sorolandó. Tipikusan ide sorolandó: bér, megbízási díjak, járulékok, béren kívüli juttatások stb.
  • Értékcsökkenési leírás: az eszközök értékének költségként történő elszámolása a Számviteli törvény és számviteli politika szerinti
  • Egyéb ráfordítások: a fentiekbe nem tartozó egyéb ráfordítás. Pl: a szervezet által másnak adott támogatás, visszafizetett támogatás, stb.
  • Pénzügyi műveletek ráfordításai: ide tartoznak a fizetett kamatok, a valuta és deviza ügyletekből származó árfolyam-különbözetek.
  • Tárgyévi közhasznú eredmény: a fentiek szerinti közhasznú bevételek és közhasznú ráfordítások különbözete

A fentiek csak nagyon leegyszerűsítve, a nem számviteli szakemberek részére tartalmazzák az egyes, általunk kiemelt sorok rövid, laikus tartalmát. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a sorok tartalmát a Számviteli törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek határozzák meg. A számviteli előírások nem egyezőek a pályázati költségvetéssel és nem egyezőek a napi pénzforgalommal.

Vonatkozó jogszabályok:
- 2011. évi CLXXV. Tv. 19. §
- 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet

frissítve: 2018.06.08.




Hír
Háromezer fiatal élhet az önkéntes munka lehetőségével egy ötmilliárd forintos pályázati támogatásnak köszönhetően, a szakmai képzés mellett az önkénteseknek a fogadó szerveze ...
Hír
Az Országgyűlés elfogadta 13 fogyatékosságügyi érdekvédelmi és civil szervezet megnövelt támogatására vonatkozó költségvetési javaslatot, ennek köszönhetően 2019-re az előző é ...
Hír
A jelentősebb hazai vállalatok előszeretettel állnak be gyerekeket, szegényeket vagy fogyatékkal élőket támogató programok mögé. A közvélemény mégis sokszor PR-lufiként tekint ...
Hír
Andrej Babis miniszterelnök, a cseh pénzügyminiszter és a cseh ellenzék egy része is csökkentené a nem kormányzati szervezetek állami támogatását.
Címkék