• általános szabályok szerint minden döntéshez a tagok többségének szavazata elegendő (egyszerű többség)
• ennél magasabb szavazati arányt (2/3 vagy minősített többség) csak akkor írjunk elő, ha várhatóan a tagok összessége jellemzően megjelenik, különben határozatképtelen lesz a döntéshozó szerv, s nem tudunk dönteni

Az új Polgári Törvénykönyv néhány fontos szabálya a következő.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál külön vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A Közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amelyben az ismételt Közgyűlést kell megtartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlévők számára tekintet nélkül az eredeti napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes,ha erre a tagokat a meghívóban előre figyelmeztették.  A Közgyűlés határozatait a jelenlévők egyszerű szavazati többségével, titkosan hozza meg. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Szavazategyenlőség esetén nem születik határozat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.