7 tipp történetmesélésre a civil szervezeti kommunikációban

Nagy ereje lehet a civil szervezetek tevékenységének megmutatásában, illetve adott esetben adománygyűjtésében is. A rideg számok, tények mellett az egyéni életutak, történetek azok, amik jobban megmaradnak a hallgatóságban. Beszélhetünk egy ország szegénységi mutatóiról, de mellé megmutathatjuk egy hátrányos helyzetű régióban felnövő gyerek mindennapjait. Ugyanígy mondhatunk számokat, hogy hány kutya kerül utcára egy évben, de kiegészíthetjük egy út szélén hagyott kiskutya egyéni történetével. Az éghajlatváltozásról is rengeteg kutató fogalmazott meg baljós állításokat tudományos igénnyel, de egy olvadó jégsapkák miatt bajbakerült jegeskedve család valószínűleg nagyobb érdeklődésre tart számot a közösségi médiában.

Az emberi agy ugyanis történetekre, elbeszélésekre van evolúciósan programozva már az ősidőktől kezdve. A tábortűz körül őseink aznapi megéléseiket, tapasztalataikat osztották meg, illetve olyan útvonalakat vagy akár gyakorlatokat adtak át a törzs többi tagjának, aminek akár a túlélésben is szerepe lehetett. Ezeket a történeteket gyakran illusztrálták a hallgatóság többi tagjának, részben ebből születtek a barlangrajzok vagy akár faragott tárgyak is. Napjainkban a barlangok falát felváltotta az online tér, a rajzokat pedig az írott tartalmak, a grafikák vagy képek, illetve a videók. A történetek iránti érdeklődés azonban nem változott, a szórakoztató vagy érdekes elbeszélések még mindig jobban rögzülnek. Ennek egyik oka, amit neurológiai kutatások is alátámasztanak, hogy az érzelmek felülírják a logikát. Érzelmi kapcsolódási pontok kellenek ahhoz, hogy akár cselekvést akár együttérzést váltsunk ki a hallgatóságból, olvasókból, esetleg támogatókból. 

A civil szervezeteknek pedig rengeteg erős és cselekvésre ösztönző története van, amik csal az elmesélésre várnak. Összeállításunkban pedig hát olyan storytelling tippet szedtünk össze, amit egy civil szervezet a külső kommunikációjában, akár adománygyűjtésben is hasznosíthat.  

1. Világos célok kitűzése 

Ha a bevezető hatására már történeteket töröd a fejed, akkor fontos, hogy egy lépést visszalépj és megkérdezd magadtól, hogy pontosan mit szeretnél elérni a történeteddel.
Több önkéntest bevonzani, új támogatókat elérni vagy akár a meglévő támogatóknak megmutatni azt a hatást, amit a szervezet tevékenysége kivált?

Ha ezek jól végig vannak gondolva, akkor utána jöhetnek a következő lépések.  

2. Egy üzenet 

Sok szervezet esik abba a hibába, hogy a teljes kontextust minden részletével át szeretné adni a hallgatóságnak, azonban mielőtt rátérhetne a lényegre, már elvesztette a figyelmet. Nem tudunk mindent elmesélni, akkor se ha azt gondoljuk, hogy attól lesz szakmailag hiteles a szervezet, ha az összes témában rendelkezésre álló adatot és kutatási eredményt felsoroltat egy probléma alátámasztására. Ez a szándék teljesen érthető, e sorok írója is sokszor volt dilemmában, hogy meddig egyszerűsíthet egy történetet a nyilvánosság számára, hogy ne veszítsen a hitelességéből. Azonban az üzenet leegyszerűsítése és a figyelem megragadása, világos és egyértelmű cselekvésre ösztönzéssel kiegészítve sokkal hatásosabb az ügy érdekében, mint egy tudományos igényességgel megírt szakcikk.  

3. Közelíts rá a problémára 

Ahogy a jó regények is, egy izgalmas történet is a körülmények és élethelyzet felvázolásával kezdődik, így vezeti be az olvasót abba a világba, amiben a főhős éli mindennapjait. Mikor egy ügyhöz nagyon közel vagyunk, akkor magától értetődőnek tűnhetnek olyan dolgok, ami külső szemlélő számára egyáltalán nem az. Így a történetünket is érdemes madártávlatból, akár országos, majd közösségi és végül egyedi szinten felépíteni. Ehhez pedig használhatunk adatokat, tényeket, kiegészítve azzal, hogy ez hogy hat a főhősünk környezetére és személyére. Erre a közelmúlt egyik jó példája lehet az a történettel elmesélt  közösségi adománygyűjtés, ami két hét alatt 3 millió forintot gyűjtött egy kárpátaljai, már-már népmesébe illő hősnek, Bélának. 

4. Személyes kapcsolódási pontok  

Amikor pedig megvan a főhősünk és környezete, akkor érdemes részletes, kézzel fogható képet kialakítani a mindennapi küzdelmeiről, örömeiről. Ezek a személyes részletek azok, amihez mindenki kapcsolódni tud és ami átélhetővé teszi a történetünket. Kutatások bizonyítják, hogy a történetek nem csak a nyelvi értelmezésért felelős részeket, hanem azokat is aktiválják, amelyeket a történet eseményeinek megtapasztalására használnánk. Ez az oka annak, hogy a személyes történetek akkora hatással vannak ránk, hiszen beleéljük magunkat mások helyzetébe. Képes tartalmakkal kiegészítve pedig még hatásosabb ez a folyamat. 

5. Megoldás 

Megismertük a főhőst, tudjuk mik a mindennapi küzdelmei, már csak a megoldási javaslatunk hiányzik, a lehető legegyszerűbben leírva. Fontos, hogy ne használjunk szaknyelvet, ne menjünk bele a részletekbe itt sem, hanem egy laikus számára tömören és világosan fogalmazzuk meg a megoldást és ebben a szervezetünk szerepét. Tegyük láthatóvá, hogy van megoldás és ez a megoldás a mi segítségünkkel tud érvénybe lépni. 

6. Hatás 

Milyen hatással lesz a megoldásunk a közösség, illetve főhősünk életére?
Mi az, ami lehet, hogy csak egy kis segítséggel óriási pozitív hatást hozna?
Ezeket is érdemes végiggondolni és beépíteni a történetünkbe, hiszen ettől válik kézzelfoghatóvá a segítségünk, illetve ez ad hitelességet és reményt.  

7. Cselekvésre ösztönzés 

Egyértelműnek tűnhet, de mégis sokszor kimarad a világos cselekvésre ösztönzés. 

Mit tegyen az, aki bevonódott a történetünkbe, ég a tettvágytól és segítene?

Minden elmulasztott kérés egy elmulasztott lehetőség. Az első pontban megfogalmazott cél szerint itt az idő önkénteseket, aláírókat, támogatókat toborozni, megkérni őket, hogy ha tennének az ügyünkért, akkor csatlakozzanak!

 

 2020. július 23-án történetmesélés témában a NIOK Alapítvány "Hogyan használd a történetmesélés erejét?" címmel webinárt tartott, a webinár felvétele megtekinthető.

 

Ha szeretnél "élőben" részt venni a következő alkalmon, a 2020.10.28-i storytelling webinárra itt tudsz csatlakozni.

További alkalmak a NIOK őszi adománygyűjtő webinársorozatában: Készülj fel az adománygyűjtésre!