Hogyan jelennek meg a különböző vélemények a médiában? Van helyük, terük a véleménykülönbségeknek? Civilként milyen lehetőségeink vannak a saját narratíváink megjelentetésére?

A mai magyar médiatér átpolitizáltsága a civil üzenetek megjelenését is sokkal nehezebbé teszi. Polarizálttá váltak a kommunikációs csatornák, egyre nehezebb kitörni a saját buborékunkból, amit a közösségi média algoritmusai még inkább nehezítenek

Nem könnyű ebben a térben civilként a hangunkat hallatni, de azért lehetséges és fontos is. 

Ebben a cikkben alább összegyűjtöttünk több sikeres civil kommunikációs kampányt az elmúlt évekből. A kritikai hangok kizárása a médiából, és a negatív kampányok okozta hitelvesztés rámutat a hatékony civil kampányok fontosságára, amelyek sikere az érthető tájékoztatás, a hitelesség és az emocionális kapcsolódás megteremtésében rejlik.

A 2022-es Civil Díj legjobb kommunikációs kampány kategóriájában nyertes SOS Gyermekfalvak: Ne ítélj elsőre kampányáról, valamint a kategória másik két döntősének, a Budapest Bike Maffia Egyesület: Nekünk a Balaton és a Mosoly Alapítvány: Mosoly25 kampányáról készített podcast beszélgetést itt tudod meghallgatni, a beszélgetés alapján készült cikket pedig itt tudod elolvasni.

2021-ben szintén a kategória két döntősével készült beszélgetésről itt olvashatsz és itt hallgathatod meg a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: Nem vagy egyedül kampányáról és az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány: Ismerd fel és tegyél ellene kampányairól. A beszélgetésből az is kiderül, hogy érzékeny témában miképp tudott a két civil szervezet széles kört megszólítani, milyen online és offline eszközöket használtak ehhez. Influenszerekkel való együttműködésről, fiatalok bevonásáról, közösségi média felületek használatáról is szó esik a sikeres kampányszervezés elemeit kutatva.

A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (GYIÖT) tevékenységeinek fókuszában a fiatalok részvételének növelése, a hazai ifjúsági szakma fejlesztése és ismertségének, elismertségének növelése áll. A 2022-es Foglalkozol ifjúsági munkával? című kommunikációs kampányuk is ezen célok elérését szolgálta. Hogy hogyan tudták az ifjúsági munkában foglalkozók minél szélesebb körét elérni és a szakmát népszerűsíteni, láthatóbbá tenni, ebből az írásból derül ki.

A következő kampányok pedig kifejezetten a dezinformációs narratívák ellen léptek fel:

1. Miután 2019-ben öt ellenzéki országgyűlési képviselőt erőszakkal távolítottak el az állami közmédia épületéből a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő civil szervezet Szabad Január kampánya a sajtószabadságért folytatott küzdelemre hívta fel a figyelmet. Az egy hónapos közösségi média kihívás célja az volt, hogy megmutassa az állampolgároknak, hogyan lehet fellépni a propaganda ellen. A kampány részleteiről és tanulságairól  itt olvashatsz részletesen: https://hu.hive-mind.community/blog/445,szabad-januar-kampany-esetleiras 
2. A civil szektor több célzott kampánya közül a legismertebb a Szivárványcsaládokért Alapítvány A család az család 2020-ban induló kezdeményezése, amely az „anya nő, az apa férfi” kitétel Alaptörvénybe kerülésére reagálva, az LMBTQ+ közösség jogainak védelmében szerveződött. A szervezet #Ugyanaz kampánya a közösségi média mellett 200 óriásplakáton, online és print lapokban is megjelent. Az ismert művészek és influenszerek szerepvállalása – a mozgalom elindítója, Pál Márton szerint – hozzájárult a népszerűséghez.  A kampány részleteiről és tanulságairól  itt olvashatsz bővebben: https://hu.hive-mind.community/blog/432,a-csalad-az-csalad-kampany-esetleiras , illetve ebben a podcastban is meghallgathatod a sikerük titkát: https://open.spotify.com/episode/3qOK4oTeGkLFkJKGbFTtP0 
3. A 2021-es nemzeti összetartozás napjára időzített #TöbbKötÖssze kezdeményezés a kormánypárti gyűlöletkeltést állította fókuszba. A TASZ kampányában Nagy Zsolt, színész kirekesztő megszólalásokat idéz olyan elsővonalbeli hazai politikusoktól, mint Orbán Viktor, Lázár János és Kövér László A politikusok generálta megkülönböztetés elfogadhatatlanságára és az egyenlőség fontosságára hívták fel a kampányban a figyelmet. . A kampány részleteiről és tanulságairól  itt olvashatsz bővebben: https://hu.hive-mind.community/blog/411,tobbkotossze-kampany 
4. Az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság vezetésével 2022 elején összesen 14 magyar civil szervezet országos kampányt indított Fontos a két X néven, hogy meggyőzze az embereket, hogy a választások napjára kiírt népszavazáson mind a négy kérdésre érvénytelenül – azaz az igen és a nem válaszokat is ikszelve – szavazzanak. A kampány mottójaként szolgáló “érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz” kampány részleteiről és tanulságairól  itt olvashatsz részletesen:  https://hu.hive-mind.community/blog/433,ervenytelen-kerdesre-ervenytelen-valaszt-kampany-esetleiras 

A kampányokat vizsgálva levonható a következtetés, hogy egyszerre jelenítenek meg egy gyakorlati és egy emocionális üzenethalmazt. Egyrészről informatívan és tényszerűen mutatják be az általuk megcélzott problémát, az edukatív tartalom rövid, könnyen értelmezhető, köznyelvi formában kerül bemutatásra, sok esetben szakértői hangok megszólaltatásával. Emellett pedig elősegítik az emocionális kapcsolódást az érintettek személyes történeteivel és már jól ismert szereplőkkel (médiaszereplőkkel, művészekkel). A család az család kampány sikerét tovább illusztrálja, hogy több mint negyven piaci szereplő – például az IKEA, az HBO és a Sziget Fesztivál – csatlakozott a kezdeményezéshez a vállalati társadalmi felelősségvállalásának részeként. A fenti kiemelt példák megmutatják, hogy az ismert, ugyanakkor párttól független médiaszemélyiségek szerepeltetése, a piaci szereplők részvétele az üzenetek hitelességéhez járulnak hozzá, és nagyobb figyelmet generálva a társadalom szélesebb rétegéhez lehetséges eljutni.  

A cikket a Média Mérték Médiaelemző Műhely írása alapján a NIOK Alapítvány véglegesítette.