Mi a megbízási jogviszony?

Tudástár


A megbízási jogviszony szabályait már a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (2013. évi V. Tv. 6:272. § -6:280. §-ig). Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. E jogviszonyban a felek – a civil szervezetet itt most megbízóként értve – egymással mellérendelt viszonyban vannak. A megbízás ún. gondossági kötelem. Azaz nem az eredményes tevékenységért felel a megbízott, hanem azért, hogy gondosan jár el a megbízó érdekében. Ez alapján határolható el a megbízási szerződés a vállalkozási szerződéstől, ez utóbbi ugyanis eredménykötelmet hoz létre, vagyis a vállalkozó nem csak az ügy gondos ellátásáért, hanem meghatározott eredmény eléréséért felel.

A megbízás mindkét fél által a törvény szabályai szerint felmondható.
A megbízási jogviszony jóval lazább kereteket ad a tevékenység végzésére, mintha ugyanazt a tevékenységet munkaviszony keretében végezné valaki. Éppen emiatt, valamint a szerződési szabadság miatt nehéz elhatárolni, hogy a megbízási vagy vállalkozási szerződés nem munkaviszonyt leplez-e. Általánosan elmondható, hogy megbízási szerződés bármilyen ügyellátásra köthető, amit a törvény nem tilt. A díj mértéke a felek szabad megállapodásának függvénye.

Fontos tudni, hogy a megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha nem egyéni vállalkozóval, hanem számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. Ilyenkor a számlán feltüntetett összegből adóelőleget, valamint egyéni járulékot kell vonni a kifizetőnek és ezen túl még járulékfizetési kötelezettség is terheli a szervezetet! Ez az úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Természetesen azzal is lehet szerződést kötni, aki nem egyéni vállalkozó, csak tudjunk arról, hogy ez esetben járulékfizetési kötelezettség terheli a szervezetet, míg ha egyéni vállalkozóval köt szerződést a szervezet, akkor nem kell a számla végösszege után járulékot fizetni, valamint a kifizetés előtt adóelőleget és járulékokat vonni.

frissítve: 2014.07.21.



Címkék: munkavállalás, munkáltatás, civil szervezet