A megbízási jogviszony szabályait már a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (2013. évi V. Tv. 6:272. § -6:280. §-ig).

Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett, a megbízó kötelessége a megbízási díj kifizetése. E jogviszonyban a felek – a civil szervezetet itt most megbízóként értve – egymással mellérendelt viszonyban vannak.

A megbízás mindkét fél által a törvény szabályai szerint felmondható.

A megbízási jogviszony jóval lazább kereteket ad a tevékenység végzésére, mintha ugyanazt a tevékenységet munkaviszony keretében végezné valaki. Általánosan elmondható, hogy megbízási szerződés bármilyen ügyellátásra köthető, amit a törvény nem tilt. A díj mértékében , a feladat ellátásának módjában a felek szabadon állapodnak meg.

Fontos tudni, hogy a megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező, ám számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. Ilyenkor a számlán feltüntetett érték után a szervezetet járulékfizetési kötelezettség terheli és kötelező a megbízott részére a bérszámfejtés, a havi bevallás, az adók és járulékok levonása, valamint a biztosításban töltött idő meghatározása. Ez az úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Természetesen azzal is lehet szerződést kötni, akinek nincs vállalkozói igazolványa, csak tudjunk arról, hogy ez esetben járulékfizetési kötelezettség terheli a szervezetet, míg ha van vállalkozói igazolványa és az egyéni vállalkozás nyilvántartási számát a számlán feltünteti, akkor nem kell a számla végösszege után járulékot fizetnünk.

Biztosítási jogviszony ebben az esetben akkor jön létre, ha a tevékenység díjazása egy hónapra vonatkozóan eléri a minimálbér 30%-át (2024-ben 80.040 Ft Ft/hó), vagy ennél rövidebb időszakra szóló esetben a naptári napokra számítva annak harmincad részét (2024-ben 2.668 Ft/nap). Amennyiben eléri, akkor meg kell tenni a bejelentést, utólagosan a T1041-es nyomtatványon (2024-ben 24T1041).

A díjból származó bevétellel szemben lehetőség van költségelszámolásra, melyről a megbízottnak nyilatkoznia kell. Nyilatkozat hiányában a bevétel 90%-a lesz azadóelőleg alapja, azaz 10% költséghányaddal minden esetben számolni lehet. Kivételt képeznek ez alól a választott tisztségviselők, akik amennyiben megbízási szerződés alapján kapnak jövedelmet, nem számolhatnak el költséget a bevételükkel szemben.

Ha a megbízási díj mértéke alapján az előzőek szerint a megbízott nem válik biztosítottá, akkor 

• csak 15% szja-t kell levonni a jövedelemből, és 
• a civil szervezet terhe lesz az adóalap 13%-a mint szociális hozzájárulásiadó.

Ha a megbízási díj mértéke alapján a megbízott biztosítottá válik, akkor 

• a 15% szja mellett le kell vonni 18,5% tb-járulékot is, és 
• a civil szervezetnek ebben az esetben is kell fizetni a 13% szociális hozzájárulási adót.

Az adóelőleg levonásához adóbevallás, adatszolgáltatási kötelezettség is kapcsolódik.