Az önkéntes tevékenységnek hazai keretek között 4 fő ismérve van:

  • az önkéntes szabad akaratán alapuló,
  • szűkebb baráti vagy családi körön kívül,
  • közvetlen anyagi ellenszolgáltatás nélkül (de a tevékenység ellátásával kapcsolatos költségek megtéríthetőek),
  • a közjó érdekében végzett tevékenység.

Magyarországon az önkéntes tevékenységnek nem nem feltétele, hogy az civil szervezeti vagy intézményi keretek között történjen, de az esetek többségében szerencsés, ha a szervezeti koordinációs háttér valamilyen formában biztosított.

Az önkéntes tevékenységről szóló jogszabályt 2005-ben fogadta el a parlament, majd 2005. október 1-vel lépett hatályba, s mára már a civil szervezetek körében ismert jogszabállyá vált.

A törvény szerint önkéntes tevékenység az ún. fogadó szervezeteknél, a törvény által meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. A törvény meghatározza a fogadó szervezetek körét és az ott végezhető tevékenységet is.

Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, mely ingyenes megbízási jogviszonynak tekintendő, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen és az önkéntes számára pedig adómentes módon, ha bejelentkezik a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.

 

Magyarországon 2020. november 1-ig 12.135 db fogadó szervezet regisztrált a Köt. alá amely azt mutatja, hogy azt a szervezetek széles köre ismeri és alkalmazza  a törvényben foglaltakat, de minden esetben érdemes tájékozódni az adott szervezet státuszáról a http://kot.emmi.gov.hu/onkentesseg link alatti keresőfelületen.

Közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül:

  • Helyi önkormányzat, ezek társulása, illetve települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladati körében
  • Kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében
  • Költségvetési szerv az alaptevékenysége körében
  • a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;Magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében
  • Jogszabályban meghatározott közszolgáltatási, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve -intézmény, egészségügyi szolgáltató, közoktatási, felsőoktatási, muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár, nyilvános magánlevéltár, közművelődési intézmény
  • A nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében végzett tevékenység.

Az önkéntesség a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megtartásában is szerepet játszhat. Az 1993. évi III. törvény (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) 36. § (3) bekezdése szerint az ellátásra való jogosultság évenkénti felülvizsgálata során, amikor az eltelt egy évben minimum 30 nap munkaviszonyt, vagy egyszerűsített foglalkoztatást, vagy közfoglalkoztatásban eltöltött időt kell igazolni, akkor ebbe az igazolandó időtartamba a közérdekű önkéntes tevékenység is beleszámítható.


Viszont 2013-ban amikor megtörtént a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény felülvizsgálata, az egyértelműen elhatárolta az iskolai közösségi szolgálat és a közérdekű önkéntes tevékenység fogalmát. A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként nem érdek nélküli.

 

frissítve: 2020.11.02.

Támogasd a megújult nonprofit.hu-t!

Ha fontos neked, hogy minél több nonprofit tartalom eljusson a civil szervezetekhez, járulj hozzá a megújult nonprofit.hu további, folyamatos működéséhez.