Mindennapi működtetés
Mindennapi működtetés
A civil szervezetek beszámolójának sarkalatos pontjai


4643


Gyakorlati útmutató a közhasznú és nem közhasznú státuszú civil szervezetek beszámolóival kapcsolatban

A civil szervezetek – ebben a cikkben alattuk főként az alapítványokat és egyesületeket értem – az évzárás tekintetében is több ponton eltérő jogszabályi környezettel rendelkeznek a normál cégekhez képest. Külön nehézség esetükben, hogy több törvény és rendelet is érinti mind a számvitelüket, mind pedig az egyéb évzáráshoz kapcsolódó teendőiket. Éppen ezért néha egy két feladat esetükben egyszerűen elmarad, kimarad, így talán nem hiába való, ha összefoglaljuk ezeket a tételeket, jelen cikkben inkább számviteli oldalról megközelítve a kérdést.

A civil szervezetek esetében az első és legfontosabb, hogy a 479/2016 (XII.28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól az alfája és az omegája a számvitelüknek. Ugyanakkor elmondható, hogy minden olyan kérdésben, amelyet ez a rendelet, vagy a civil törvény másként nem szabályoz, a számviteli törvény általános szabályait kell irányadónak tekinteni.

A civil szervezetek egy része továbbra is vezethet egyszeres könyvvitelt, naplófőkönyvi formában. Ezzel a választási opcióval kizárólag azok a szervezetek élhetnek, akik nem rendelkeznek közhasznú státusszal, a közhasznú státusszal rendelkező civilek kizárólagosan kettős könyvvitelt vezethetnek. Az új kormányrendelet egyértelművé tette, hogy abban az évben, amelyben a civil szervezet a közhasznú jogállását megszerezte, már kötelezően kettős könyvvitelt kell vezetnie. Természetesen a nem közhasznú jogállású szervezet is választhatja a kettős könyvvitelt.  Mikrogazdálkodói könyvvezetést és beszámolókészítést nem választhatnak, mint ahogy továbbra sem élhetnek az eltérő üzleti év lehetőségével, kizárólag naptári évben gondolkodhatnak.

Ennek alapján a közhasznú szervezetek jelenleg az alábbi beszámolási formák közül választhatnak:

  1. Egyszerűsített beszámoló a kormányrendelet 1. és 2. sz melléklet szerinti formában, egyszeres könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány-megfelelés: PK-341 és 341P
  2. Egyszerűsített éves beszámoló a kormányrendelet 3. és 4. melléklete szerinti formában, a kettős könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány megfelelés PK-342 és 342P
  3. Számviteli törvény szerinti éves beszámoló a kettős könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány jelenleg külön erre a célra jelenleg nincs, problémát okozva a letétbe helyezésnél. Azon civilek részére, akik ezt a formát választották, és elektronikus letétbe helyezésre kötelezettek, javaslom a PK-342-es nyomtatvány garnitúra egyéb csatolmányaként közzétenni az éves beszámolót.

A többi esetben is probléma, hogy – noha mind a kormányrendelet mind a számviteli törvény csak tartalmilag köti meg a beszámolók sémáját –  az elektronikus letétbehelyezést nem tudjuk kivitelezni jelenleg csak olyan ÁNYK nyomtatványokkal, melynek legfeljebb a csatolmánya lehet az általunk elkészített formátum.

A beszámoló letétbe helyezési határideje május 31-e, letétbe helyezni ezen szervezeteknek az OBH-hoz kell. A letétbe helyezés kötelezően elektronikus azon szervezetek részére, akik közhasznú státusszal rendelkeznek, vagy a szervezet típusa miatt kötelezettek erre. Mindazon szervezetek, akik egyik körbe sem tartoznak az előzőkben említettek közül, a letétbe helyezést papír alapon is megvalósíthatják.

Letétbe helyezni a jegyzőkönyvet és a beszámoló elfogadó határozatot nem kötelező, de nem is tilos. Önmagában az a tény, hogy a letétbe helyezése nem kötelező az elfogadó jegyzőkönyvnek, a jegyzőkönyv felvételétől és a beszámoló elfogadásától nem lehet eltekinteni, hiszen fő szabály szerint kizárólag az arra jogosult testület által jóváhagyott beszámolót lehet közzétenni.

Sajnos még mindig nagyon sokszor probléma és típushiba a közhasznú státusz és a közhasznú tevékenység nem megfelelő elkülönítése a gyakorlati életben, így erre célszerű külön kiemelt figyelmet fordítani úgy a könyvvezetés, mint a beszámoló készítés folyamán.  Közhasznú tevékenységet közhasznú státusz hiányában is lehet végezni, tehát hangsúlyozom, a közhasznú státusz nem egyenlő a közhasznú tevékenységgel. Ugyanakkor nagyon fontos figyelni arra a tényre, hogy mi is a közhasznú tevékenység fogalma – ennek ugyanis a NAV 1% fogadása tekintetében is kiemelt szerepe van – és az alapító okirat, alapszabály megújítása okán is foglalkoznunk kell vele. A közhasznú tevékenységgel kapcsolatosan típushiba a beszámoló készítés során, hogy sem a közhasznú tevékenység bevételei, sem a közhasznú tevékenység ráfordításai soron nem szerepeltetnek adatokat, ezáltal veszélyeztetve például a NAV 1%-ból eredő összegek jogosságát, legalábbis vitatható tényállás jön létre.

A beszámoló részeként minden civil szervezet kötelezően közhasznúsági mellékletet készít – függetlenül a közhasznú jogállás fennállásától – és ezt a beszámolóval együtt letétbe kell helyeznie. Cél a közhasznúsági paraméterek hosszú távú vizsgálhatósága. Sok esetben – a nem közhasznú jogállásúaknál – ennek közzététele egyszerűen elmarad, mondván nincs benne adat. Ezzel én nem értek egyet, tekintve hogy adattartalma között szerepel a cél szerinti tevékenységek kibontása is, az pedig minden szervezetnek van, közhasznú tevékenység híján is. Ha nem lenne cél szerinti tevékenysége, nem beszélhetnénk civil szervezetről.

A kettős könyvvitelt vezetőknek még kiegészítő mellékletkészítő kötelezettsége is keletkezik, mely alatt – amennyiben a kormányrendelet szerinti beszámolást választotta – nem a hagyományos értelemben vett kiegészítő mellékletet, hanem a kormányrendelet szerinti kiegészítő mellékletet kell érteni, ami tulajdonképpen a szervezet által kapott támogatásokról szól, támogatásonkénti bontásban. Ezzel a legtöbbször az a baj, hogy ha nincs benne adat, sehogy sem töltik, holott véleményem szerint a közzétételtől nem lehet eltekinteni. Fontos figyelemmel lenni a beszámoló nyomtatvány azon sajátosságára, hogy ha ebbe nem írunk bele legalább egy valamilyen adatot – én a „kifejezett támogatások nélkül” fordulatot szoktam javasolni – akkor egyszerűen nem kerül közzétételre ez a része a beszámolónak.

A kiegészítő mellékletben a támogatások forrását is be kell mutatni, erre utalást jellemzően a támogatási szerződésben, vagy az ahhoz kapcsolható tetemes dokumentációban találhatunk. Sajnos nem minden támogatás az, aminek elsőre látszik. Nagyon fontos, hogy véleményem szerint támogatást és annak elszámolását a támogatási dokumentáció ismerete nélkül jól könyvelni nem is lehet.

További típushiba, hogy a civil szervezeteknél rendre elmarad a “természetben” kapott tételek könyvelésben történő lekövetése, sokszor még a bizonylatolása is, pedig ez mind a nyújtónak, mind pedig a fogadó civil szervezetnek fontos lehet. A civil szervezet szempontjából sok esetben nem mindegy, mennyi a kimutatott bevétele a megfelelő arányszámok biztosításához, hogy csak a vállalkozási tevékenységet folytatókat említsem stb. Mi is lehet ilyen tétel? Például a busz ingyen használata a nyugdíjas kiránduláson, a terem biztosítása az alapítványi bálhoz stb.

Költség elszámolási oldalon is több kérdés tisztázandó egy civil szervezet életében, mert sem a költség típusa, sem annak volumene nem mindegy. Például egy iskolát támogató alapítvány számítógépeket szerez be, ezt hogyan könyveljük? Először is minősíteni kell az esetet, első és legfontosabb kérdés: kinek a tulajdona a számítógéppark? Ha átadja az iskolának, akkor rögtön költségként jelentkezik ez a beszerzés az alapítványnál, és a könyveiből ezáltal ki is kerül, ha az alapítvány csak használatba adja az iskolának ezeket a gépeket, akkor tárgyi eszközként tartja őket nyilván és értékcsökkenésként kerülnek a könyvekből kivezetésre, adott esetben akár több év alatt. Eredmény szempontjából ez egyáltalán nem mindegy.

Még egy dolog, amire fel kell hívjam ismételten a figyelmet. Tekintve, hogy a számviteli törvény hatálya alatt is áll a civil szervezet, a számviteli törvényből eredő egyes kötelezettségektől, mint például az átértékeléstől vagy az időbeli elhatárolástól sem  tekinthet el.

Suller Kriszta

forrás: 5perado.hu



A Tudástár frissítésében dr. Tarczay Áron ügyvéd nyújt segítséget szerkesztőségünknek.


Hír
Idén minden eddiginél korábban kezdődtek el a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatainak előkészítő munkálatai. Ennek eredményeként a kiírás is minden eddiginél korábbra ...
Hír
Az eddigi ötről tíz százalékra emelkedik a civil szervezetek adományok után igényelhető normatív támogatása, amelyre hétfőtől lehet pályázni.
Hír
Jövőre közel kétmilliárd forinttal több pénz jut majd a civil szervezeteknek a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain keresztül – hangzott el ma délelőtt azon a tájékoztatón, ...
Hír
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete közleményt írt azok után, hogy a 2020-as tanévtől megszüntetné a kormányzat a magántanulói státuszt. Helyette egyéni munkarendet veze ...
Hír
Csaknem ezer helyi közösség jött létre, valamint számos módszertan valósult meg az aktív közösségi szerepvállalást célzó Cselekvő közösségek projekt keretében az elmúlt három ...
Címkék