• Magyar tulajdonban lévő vállalkozások, vállalatok: A magyar alapítású vállalkozások tevékenysége általában Magyarországot érinti, de vannak külföldre és akár globális szinten szolgáltató magyar vállalatok is. A tulajdonosi struktúrától függően ezeknek a cégeknek a vezetésében általában helyi emberek vannak, akik a magyar és lokális társadalmi helyzetre, problémákra első kézből rálátnak. Civil szervezetekkel való együttműködéseikben a következő szempontok lehetnek meghatározók: elsősorban a földrajzi helyzet (a cég központjához, gyártóegységeihez közel működő civilek segítése), illetve a cég szervezeti értékei és támogatási stratégiája, amelyeben a cégvezetők személyes érdeklődése is megjelenhet. Az adományozásra szánt keretet a helyi vezetés állapítja meg, a cégvezetésnek nagyobb szabadsága van a döntések meghozatalában.
• Globális cégek helyi vállalatai, központjai: A globális cégek általában globális támogatási politikával rendelkeznek, amelyeket a magyarországi egységek is követnek a helyi támogatási rendszer kialakításakor. Elég gyakori, hogy a helyi cégnek nincs beleszólása a döntésekbe, azok a régiós, vagy a globális központban dőlnek el.

Előfordulhat vegyes rendszer is: a helyi cég rendelkezik egy saját kerettel és - a globálishoz is igazodó - stratégiával a helyi együttműködések támogatására, és ezen felül a cég globális központjának keretéhez is lehet hozzáférése, amiből - ha Magyarország is megjelenik mint támogatandó terület - akkor elérhet kiegészítő forrásokat és lehetőséget.

Sokszor a globális cég lehetőséget ad a dolgozóknak önkéntességre (pl. 1-2 fizetett munkanapot), és minden ledolgozott óra után egy pénzbeni keretet biztosít, amit a dolgozó az általa választott civil szervezet számára ajánlhat fel.

A cég rendelkezhet alapítvánnyal is: ebben az esetben a céges alapítványhoz lehet beadni pályázatot, amelyet a cég alapítványának a központja bírál el, amely lehet helyben, vagy a régiós illetve globális központban.

A támogatási döntések így a globális vagy nemzetközi cégeknél nem feltétlenül helyben dőlnek el, és a helyi munkatársaknak nem feltétlenül van befolyásolási lehetőségük.

A támogatási keret kiegészülhet még - sőt sokszor ez helyi szinten akár elérhetőbb is - a HR vagy a kommunikáció által felhasználható keretekkel. Az előbbihez kapcsolódva önkéntes programokkal, pro bono önkéntességgel, az utóbbi esetében pedig nagy média vagy social media nyilvánosságot ígérő programokkal kereshejtük meg a cégeket.

Milyen szempontokat vesznek figyelembe a cégek a döntésnél?

Az együttműködési forma létezik-e a cég stratégiájában (pl. önkéntesség, adományozás, pro bono önkéntesség, adománygyűjtő akciókhoz való csatlakozás, természetbeni adományok stb.); a civil szervezet által kínált partnerség igazodik-e a stratégiához; földrajzi lefedettség hasonló-e (cég gyártóhelye, központja és a civil szervezet tevékenysége egyezik-e); munkatársak bevonásának lehetősége megfelel-e; közös kommunikáció lehetősége mit ígér a vállalatnak.

• Shared Service Centerek: Ezek az egységek a globális vállalatok egyes funkcióinak globális szolgáltatásait végzik (pl. ügyfélszolgálat, pénzügyek, HR szolgáltatások a globális piacra vagy a globális cég egyes országokban / régióban lévő egységei felé). Ebből következően a legtöbb SSC nem végez magyarországi tevékenységet és nem is költ itthon marketingre és társadalmi felelősségvállalásra, mert a piaca globális. Emiatt ők leginkább olyan együttműködésekre nyitottak, amelyek a dolgozók bevonását célozzák meg. Nem szempont számukra a helyi kommunikáció, és gyakran viszonylag kevés kerettel rendelkeznek, viszont nagyon lelkes munkatársakkal, és általában munkatársakból verbuvált társadalmi felelősségvállalással foglalkozó csoporttal.

Ez a cikk a nonprofit.hu tudásbázis része – kérjük, hivatkozzon ránk forrásként. / This article is part of nonprofit.hu knowledge base. Please refer to nonprofit.hu as source of content.