Az alapító okirat szükség szerint rendelkezik

  • az alapító jogainak meghatározott alapítványi szerv hatáskörébe utalásáról;
  • az alapítói jogok átruházásának szabályairól;
  • az alapítványhoz való csatlakozásnak vagyoni juttatás fejében történő megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogokról;
  • gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről;
  • az alapítványi szervek hatásköréről és eljárási szabályairól;
  • az alapítók gyűlésének létesítéséről és e gyűlés működési szabályairól;
  • az e törvényben nem nevesített alapítványi szervek létesítéséről, eljárási szabályainak meghatározásáról, tagjainak kinevezéséről, visszahívásáról és javadalmazásáról;
  • az alapítvány képviseletének részletes szabályairól, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlójának a meghatározását;
  • a kedvezményezettek körének meghatározásáról, illetve a kedvezményezett személyek megjelöléséről, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatásról és jogokról;
  • az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezésről.
  • Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja.