Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Ha folyamatosan pénzzavarban érzitek magatokat, nehezen szerzitek meg az elegendő forrást a költségeitek fedezésére, vagy fogalmatok sincs arról, hogy mi lesz pár hónap vagy egy év múlva, fent tud-e maradni a szervezet, és el tudjátok-e látni azt sok nagyon fontos feladatot, amire szerveződtetek, akkor itt az idő egy forrásteremtési stratégia elkészítésére.

A forrásteremtési stratégia röviden tartalmazza, hogy mit szeretne csinálni a szervezet a következő évben, vagy akár hosszabb távon a követketkező 3-5 évben, és hogy hogyan fog a szervezet forrásokat szerezni a költségek fedezetére.

A szervezet belső és külső adottságainak elemzése

A stratégia megalkotásakor legjobb a szervezet viziójából, missziójából és az alapcélokból kiindulni. A szervezeti célok meghatározása különösen fontos a fundraising stratégia szempontjából, hiszen ezek nélkül lehetetlen meghatározni, hogy mennyi forrásra lesz majd a szervezetnek szüksége a célok megvalósításához, és hogy mikorra kell majd, hogy rendelkezésre álljanak ezek a források.

Ezek után meg kell nézni, hogy jelenleg hogyan áll a szervezet a forrásteremtésben, hogy hová akar ehhez képest eljutni, és végül, hogy ezt hogyan fogja megtenni. Ezek felmérése sokféle módszer áll a rendelkezésünkre: a PEST elemzés, a versenytárs elemzés, a piacelemzés, a jelenlegi forrásteremtési potenciál elemzése és a SWOT elemzés.

Nagyon fontos a környezet és a szervezet lehetőségeinek felmérése annak érdekében, hogy egy valós lehetőségeken alapuló tervet tudjunk készíteni, és hogy ezeknek lássuk a bevételi potenciálját, de a felmerülő költségeket is. Ha ezeket nem csináljuk meg előzetesen, akkor előfordulhat, hogy később kell majd olyan döntéseket meghozunk, amelyek már negatívan befolyásolhatják a hatékonyságunkat.

A forrásteremtési célok és bevételi csatornák meghatározása

Ha már van egy pontos képünk a várható lehetőségekről, akkor itt az idő, hogy kitűzzük a céljainkat: Mennyit akarunk gyűjteni? Hogyan? És mennyit fogunk költeni erre a folyamatra?

Pl. 5 millió forintot fogunk előteremteni 2021 végére alapítványi, egyéni adományozói és vállalati forrásokból 1 millió forintos ráfordítással.

Az átfogó cél meghatározása után az egyes bevételi csatornákat részletesen ki kell dolgozni: pontosan mennyi bevételt várunk az egyes csatornákon, hogyan fogjuk elérni ezt az eredményt, és mennyibe fog ez kerülni a szervezet számára. Pontosan meg kell határozni, hogy melyik alapítványokat, intézményeket, milyen magánszemélyeket, és milyen vállalatokat akarunk megcélozni.

Ezen felül azt is meg kell határoznunk, hogy milyen üzenetekkel fogjuk tudni őket megszólítani - várhatóan mindegyik célcsoportot valami mással -, és azt is, hogy melyik projekteket fogják az egyes források finanszírozni.

Például a vállalati forrásokból 2021 végére 500 000 forintot várunk, hogy a 2022-es gyermektáborunkat finanszírozni tudjuk. Ehhez 15 céget fogunk megkeresni az ajánlatunkkal, aminek az előkészítő munkája és a céges megkeresésekre fordított idő költségei várhatóan 1 000 000 forintba fognak kerülni. Ezt a csatornát mégis fontosnak tartjuk kiépíteni, mert hosszút távon (2-3 év alatt) arra számítunk, hogy a szervezetnek lesz 4-5 rendszeres vállalati partnere, akik éves szinten minimum 2,5 M forinttal támogatják majd a szervezetet.

A forrásteremtési kapacitások tervezése

Előfordulhat, hogy a szervezeten belül nincsenek meg azok a készségek, amivel intézményi, vállalati vagy magánszemély adományozókat meg tudnánk szólítani. Sőt, az is lehet, hogy nincs meg a megfelelő infrastruktúra még a szervezeten belül, pl. nincsen jó adatbázis rendszer, ami akár különböző üzenetek küldésére is alkalmas (CRM), vagy nem elég átláthatóak és követhetőek a pénzügyi folyamatok. Érdemes átgondolni, hogy készen áll-e a szervezet az adománygyűjtésre.

Mielőtt belevágnánk a tervek megvalósításába, ezeket is végig kell gondolnunk: kell-e esetleg a szervezet tagjait tréningekre küldenünk, vagy vonjunk be esetleg egy tanácsadót? Milyen rendszereket kell felfrissíteni vagy kialakítani ahhoz, hogy elkezdhessük a fundraisinget?

A forrásteremtési folyamat monitorozása és ütemterve

Ezt követően meg kell határozni a mutatókat, amelyek alapján a tevékenységet végezni tudjuk, és a folyamatokat monitorozni fogjuk, például:

  • az intézmények / vállalatok száma, akiket egy bizonyos időintervallumon belül meg fogunk keresni
  • a pályázatok száma, amit el fogunk készíteni
  • az elindult intézményi / vállalati partnerségek száma és értéke
  • a sikeres pályázatok aránya és értéke
  • az új egyéni és rendszeres adományozók száma

Az így meghatározott célok és mutatók alapján egy ütemtervet, magánadományok gyűjtése esetén kampánytervet készítünk, és már kezdődhet is a forrásteremtés!

A bejegyzés az Institute of Fundraising videója alapján készült:

https://www.youtube.com/watch?v=s3oVbU5A9Zs&list=PL5E79F0FBFB0194C7&index=12&t=0s

 

frissítve: 2020.09.10.

További cikkek az adománygyűjtés tervezéséről és módszereiről s a forrásszervezés útmutatóban, és a hozzá kapcsolt kérdések között találhatóak.