Bár az alapvető higiéniai szokások csak egy bizonyos szintig nyújtanak védelmet, a rendelkezésre álló bizonyítékok túlnyomóan arra utalnak, hogy ezek előnyei meghaladják a mindennapos kézmosás, fertőtlenítés, zuhanyzás és egyéb tevékenységek enyhén frusztráló sorozatának hátrányait. Ezek ugyanis csak a napi rutin részei. Miért társítjuk tehát a „kibervilágot” alapvető, józanésszel végzett gyakorlatokkal, például a fog- és kézmosással?

A kiberhigiénia alapvető, mindennapos lépéseket és eljárásokat jelent, amelyeket a technológia használata során alkalmazunk, a közegészségügyi higiénia fogalmához hasonló módon. A kiberhigiénia részeként bizonyos műveleteket a mindennapos életünk részévé kell tennünk, és követnünk kell a kiberbiztonsági szakértők, intézmények és szervezetek által ajánlott eljárásokat. Ezek az egyszerű lépések hasonlóak a kéz- vagy a fogmosáshoz: az online fiókok jelszavainak rendszeres megváltoztatásának, valamint a nem használt fiókokból való kijelentkezésnek, illetve ezek törlésének ösztönös folyamattá kell válnia.

Átfogó kiberhigiéniai rutinra nincs még definíció, azonban számos intézmény (például az ENISA, az Európai Unió kiberbiztonsági ügynöksége, valamint a CISA, az Egyesült Államok kiberbiztonsággal és infrastruktúrával foglalkozó biztonsági ügynöksége) kiáll az alapvető kiberhigiéniai eljárások mellett, amelyeket a magánéletünk mellett az üzleti és az állami szektorban is alkalmaznunk kell.

Mik tehát azok a gyakori, könnyen elsajátítható kiberhigiéniai lépések és eljárások, amelyeket azonnal alkalmazhatunk? Íme öt, privát felhasználóknak szánt alapvető szokás, amelyek kis- és középvállalkozásokban is hasznosíthatók.

Ne feledd, hogy bár a személyes higiéniához hasonlóan a kiberhigiénia is megvédhet a gyakori vírusoktól, „baktériumoktól”, és egyéb fenyegetésektől, nem helyettesíti a teljes mértékben személyre szabott kiberbiztonsági programot, amelynek nemcsak a kiberhigiéniai eljárások képezik részét, hanem az esetleges fertőzések „ellenszere” is!

1. Ürítsd ki a kukát – töröld a felesleges szoftvereket és biztonsági másolatokat!

A régi zöldségek nemcsak megbüdösödnek idővel, hanem betegségeket is terjeszthetnek, ha nem foglalkozol velük. Nagyjából így van ez a régi biztonsági mentésekkel és „alvó” szoftverekkel is, amelyek rajta maradnak a számítógépen, laptopon vagy telefonon. Bár a régi biztonsági mentések általában biztonságosak (különösen megfelelő titkosítás mellett), ha már nincs valós hasznuk, érdemes törölni őket. Ha egy biztonsági rés sebezhetővé teszi a másolatokat (amennyiben a felhőben vannak), azok jelentős károkat okozni képes információmennyiséggel szolgálhatnak a támadónak a rendszereidről és fiókjaidról.

A nem használt szoftverek (különösen asztali gépeken) általában szintén biztonságosan megmaradhatnak, azonban előfordult már olyan eset, amikor támadók elavult szoftverek régi biztonsági hibáit kihasználva voltak képesek hozzáférni a rendszerhez. Ezért érdemes egyszerűen kijelentkezni, és törölni a már biztosan nem használt fájlok és szoftverek helyi példányait.

2. Töltsd fel a gyógyszeres szekrényt – ütemezz biztonsági mentéseket!

A világ legtöbb részén ajánlott gyakori antibiotikumokból, gyulladáscsökkentőkből és egyéb gyógyszerekből álló csomagot tartani otthon. Ezt a hozzáállást kell követni a kiberbiztonság terén is – rendszeresen biztonsági mentést készíteni, akár a felhőben (félig automata módon), akár régebbi módszerekkel – pendrive-okkal, DVD-kkel és hasonlókkal. A legfontosabb, hogy az igényeidnek megfelelő biztonsági mentési módszert válassz.

Amikor tehát a legközelebb feltörik az online adataidat vagy a laptopodat egy ransomware-rel, gondoskodj arról, hogy „egészséges” mennyiségben készíts biztonsági másolatokat, így minimalizálhatod a károkat, és egy valóságos válság helyett unalmas helyreállítási folyamattá szelídítheted a problémát.

3. Szellőztess, és takarítsd le az ajtókat és ablakokat – változtasd meg a jelszavaidat és PIN-kódjaidat, méghozzá gyakran!

...