Idén év elejére teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újraszabályozása a teljes ellenőrzést érinti, az első pillanattól a bírósági szak lezárásáig. Mivel a NAV évente közel 30 ezer ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthetnek az új szabályok és korlátok – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Honnan lehet tudni, hogy jön a NAV?

Az eljárás megindításáról a NAV általában előzetesen értesíti az adózót. Ilyenkor azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat fog kérni, és rendszerint előre egyeztetett időpontban vonulnak ki a revizorok a cég székhelyére. Az ellenőrzésre való felkészülés során hasznos lehet a kért iratokat szakemberrel előzetesen átnézetni, hogy ne kerüljön a NAV birtokába olyan dokumentum, amit esetleg nincs joga megismerni.

Kivételesen előfordul azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén jelenik meg, elsősorban akkor, ha attól tart, hogy az előzetes értesítés meghiúsítaná az ellenőrzés célját.

Be kell-e engedni a NAV-ot a céghez?

Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja az iratokat, bizonylatokat, a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett vagy megsemmisítene. A NAV nyilatkozatot kérhet továbbá a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (például volt munkavállalók).

Fontos tudni, hogy a cég képviselője vagy tanácsadója valamennyi ellenőrzési cselekmény során jelen lehet, ideértve akár az alkalmazottak vagy szerződéses partnerek nyilatkozattételét is. Ilyenkor a képviselő kérdéseket tehet fel vagy észrevételeket tehet a nyilatkozattal vagy annak jegyzőkönyvezett változatával szemben. Ezzel a joggal érdemes élni, mert később a hatóságok már csak a jegyzőkönyvekből dolgoznak, tehát ha például egy nyilatkozatot rosszul jegyzőkönyveztek, azt később szinte lehetetlen korrigálni.

Nem kell viszont beengedni a NAV-ot a magánlakásba. Ez alól csak az jelent kivételt, ha az adózót kifejezetten a lakáshoz kapcsolódó adóteher (például bérbeadás utáni adó) miatt ellenőrzi a NAV, vagy a lakás a cég székhelyeként, telephelyeként gazdasági tevékenység végzésére is szolgál.

Kell-e bármit mondani a NAV-nak?

Az eljárás alá vont cég képviselője (ideértve a hozzátartozókat is) nem köteles nyilatkozni, indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást. Más személyek viszont csak kivételes esetben tagadhatják meg a nyilatkozattételt, így például, ha titoktartás terheli őket (például ügyvédi titoktartás), vagy ha vallomásukkal saját magukat, illetve hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák.

Át kell-e adni a NAV által kért iratokat?

Főszabály szerint igen. Fontos azonban, hogy az átadott iratokról fénymásolatot és tételes(!) listát készítsünk, mert gyakran van vita abból, hogy egy konkrét iratot megkapott-e a NAV.

Az iratátadási kötelezettség alól van pár kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére a céget nem kötelezi jogszabály. Így például a NAV kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen a cég, ha ilyet egyébként nem készít. A NAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot stb.), ezek mind visszatarthatók.

Nyilvánvaló kérdés: átadjunk-e bármi olyan dokumentumot, amit a NAV nem kér? Míg ebben a kérdésben mindig érdemes szakértő véleményét kikérni, azt fontos megjegyezni, hogy a NAV elsőfokú határozatát követően az adózó korlátozva van újabb bizonyítékok előterjesztésében. Fontos ezért az adózó álláspontját alátámasztó dokumentumokat minél előbb átadni, még akkor is, ha azokat a NAV nem kéri.

Mihez van joga az adózónak az ellenőrzés során?

Számos olyan jog illeti meg a céget, amire sokszor nem gondolunk. Mindamellett, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba folyik az ellenőrzés.

Fontos joga a cégnek, hogy bármikor nyilatkozatot tehet, akkor is, ha korábban megtagadta a nyilatkozattételt. A nyilatkozattételt érdemes lehet kihasználni arra, hogy már az eljárás korai szakaszában nyomatékosan közvetítsük a saját álláspontunkat a NAV felé.

Mikor van vége az ellenőrzésnek?

Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy érzi, kellőképpen feltárta a tényállást. Erre tételesen meghatározott határidőn, de minden esetben legfeljebb egy éven belül sort kell keríteni.

Az ellenőrzést követően a NAV jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. A jegyzőkönyvben leírják az általuk megállapított tényállást, annak bizonyítékait, és azt, hogy ha adóhiányt találtak a cégnél. Bírságot a NAV csak a határozatban szabhat ki, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság vonatkozásában milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel. Erre szükség szerint az adózónak már az észrevételben reagálnia kell.

Mi az az észrevétel?

Az észrevétel az adózónál az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre tett ellenkérelem.

Fontos tudni, hogy az új eljárási törvény alapján az észrevétel vált a legfontosabb beadvánnyá, amit egy cég beadhat az ellenőrzés során. Az észrevétel ugyanis az utolsó lehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő. Például, ezen a ponton adhatja még elő, hogy igenis leellenőrizte a számlát kiállító eladó adószámát (ha erre korábban nem hivatkozott), vagy azt, hogy pontosan hogyan hasznosította az ellenőrzött árut. Ha az ilyen nyilatkozatot az észrevételben nem teszi meg a cég, akkor azt később hiába állítja akár a fellebbezésben, akár a bíróság előtt, azt már nem kell figyelembe venni.

Az észrevétel előterjesztésére a jegyzőkönyv átvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a határidő jogvesztő, tehát azt követően akkor sem adható be észrevétel, ha az adózó a késedelmét ki tudná menteni (mert például külföldön tartózkodott).

Hogyan megy tovább az eljárás?

A NAV mérlegeli az észrevételben előadottakat és határozatot hoz. Mivel a határozatot ugyanaz a NAV szerv hozza, mint amelyik a jegyzőkönyvet elkészítette, ezért ritka, hogy az adóhatóság a határozatban eltérő következtetésre jut, mint a jegyzőkönyvben.

A NAV határozatával szemben fellebbezni lehet, amit a NAV felettes szerve bírál el. Ha a másodfokú határozat helyben hagyja az elsőfokú határozatot, akkor ez 30 napon elül a bíróságon keresettel támadható.

Mikor kell befizetni az adóhiányt és a bírságot?

Ha adóhiányt állapít meg a NAV, azt a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15. napig kell megfizetni. A másodfokú határozat kézbesítésére körülbelül az ellenőrzés megkezdését követő 1-1,5 év elteltével lehet számítani, ennyi idő van erre felkészülni.

Abban az esetben, ha a cég nem tudja megfizetni az adóhiányt vagy az adóbírságot, akkor lehetőség van fizetési könnyítést (haladékot vagy részletfizetést) kérni. Fontos, hogy ezt a kérelmet legkésőbb a fizetési határidő leteltét követő 8 napon belül be kell nyújtani, mert ebben az esetben az első fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásáig szünetel a végrehajtás. Ellenkező esetben, ha az adózó nem fizeti be az adótartozást és nem is kér fizetési haladékot, úgy a NAV közvetlenül az adózó számlájáról leemelheti a követelését.

Ha a cég a határozatot bíróságon megtámadja, akkor a keresetben kérhető, hogy a bíróság az ítélet meghozataláig halassza el a fizetési kötelezettséget. Bár nehezen kiszámítható, hogy a bíróság mikor hagyja jóvá ezt a kérelmet, kellően alátámasztott kérelemmel itt is lehet időt nyerni, ami lehetővé teszi, hogy a cég felkészüljön a fizetésre.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Az eljárás jellegétől függ, hogy mikor és milyen mértékben javasolt szakemberhez fordulni. Egy egyszerű ellenőrzésnél, ahol a NAV előzetes értesítést küldött, nem feltétlenül szükséges szakember igénybe vétele. Ha viszont a NAV már nyilatkozattételre hívja fel a céget konkrét kérdés kapcsán, az rendszerint azt jelzi, hogy az adott ügyben valamilyen problémára bukkant. Ilyenkor már a legelső nyilatkozattétel előtt célszerű szakértővel beszélni.

Hasznos lehet szakember bevonása egy elhúzódó ellenőrzés során, mert az adózói jogok következetes gyakorlása javíthatja az adózó pozícióját. Megakadályozható így például, hogy a NAV olyan iratokhoz férjen hozzá, olyan nyilatkozatokat vagy iratokat szerezzen meg, amihez nem lenne joga.

Mindenképpen indokolt viszont szakember bevonása abban a pillanatban, amikor a NAV olyan jegyzőkönyvet ad ki, amelyben adóhiányt állapít meg. Ha ugyanis a jegyzőkönyvre adott észrevétel nincs alaposan, szakszerűen kidolgozva, azzal az adózó egyes jogaitól és bizonyítéka előterjesztésének a lehetőségétől az eljárás teljes későbbi szakaszára elesik – figyelmeztet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

forrás: adozona.hu