Idén szinte minden hírt dominált a ChatGPT és általában a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése, különböző felhasználási lehetőségei és az új technológia körüli aggályok. 

Ebben a cikkben megkíséreljük összeszedni, hogy egy nonprofit szervezet feladataiban hol tud segíteni a ChatGPT és mi az, amit nem lehet rábízni. 

A ChatGPT alapvetően egy mesterséges intelligencia motorral ellátott nagy nyelvi modell (LLM - large language model), így ha valaki már használta, az tudja, hogy meglepően komplex és emberi válaszokat képes adni. Az élmény nagyjából azokhoz a chatbotokhoz áll a legközelebb, amelyek például egy hotel honlapján segítenek, ha valami félrement a foglalás közben. Az információit hatalmas online adatbázisokból, valamint a felhasználókkal folytatott interakcióiból nyeri, így persze sokkal kifinomultabb is, mint ezek a korábbi chatbotok. Illetve az is nagy különbség, és a nonprofitok esetében a legfontosabb haszonforrás lehet, hogy nemcsak kérdéseket képes megválaszolni, hanem egyszerűbb feladatokat is el tud végezni. 

Miben tud segíteni?

Attól függően, hogy az ember milyen adatokat és iránymutatásokat ad meg számára, a ChatGPT viszonylag széles körben segítséget tud nyújtani. Megadott instrukciók és betáplált információk alapján lehet blogposztot, közösségi média bejegyzést, timeline-t vagy éppen megbeszélés emlékeztetőt is kérni tőle. A fenti sajátosságok miatt viszont egyértelmű az is, hogy mindent, amit a ChatGPT csinál, felül kell vizsgálni és át kell nézni emberi szemmel is. 

Ha például nem tudod, hogy kezdj neki egy blogbejegyzésnek, a ChatGPT  segíthet a keretezésben vagy akár egy jó felütéssel. Ha nem jön az ihlet egy Facebook poszthoz, a ChatGPT abban is tud segíteni. Ha szeretnél egy riportot készíteni a legfrissebb kutatásotokból vagy egész nap excel táblázatokat böngésztél, ezekből kéne összeállítanod egy projekt ütemezési tervet, a ChatGPT mindkét esetben megkönnyítheti a dolgodat.

Aki egyébként szeretné követni a technológia fejlődését, annak nincs feltétlenül egyszerű dolga, hiszen erre a modellre épülve több tucat specializált vagy általános szolgáltatás jelenik meg minden nap, amit érdemes lehet kipróbálni. Ilyen például a Microsoft open AI – Chet GPT (legkiforrottabb  jelenleg) Fotor, a Jasper.ai, a Chatsonic vagy éppen a BING. – Bard (google)

Mit tehetsz, hogy minél kevesebbet kelljen szerkesztened? 

Részletek és pontosság

A ChatGPT összesen 4096 token-ből dolgozik – ez nagyjából 3000 szónak felel meg, tehát van mozgástér részletesebb instrukciók megadására. Ha például egy közösségi média poszthoz szeretnénk segítséget kérni, akkor érdemes pontosan leírni, hogy mi a poszt témája, célja, melyik platformra szánjuk, sőt, akár a kampányt, amelynek része lesz vagy a poszthoz szánt képet is megadhatod. 

Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a ChatGPT nem rendelkezik azzal a szektor specifikus tudással, amivel a szervezet dolgozói valószínűleg igen.  Ahhoz, hogy a lehető legpontosabban tudja teljesíteni a kérésedet, érdemes átgondolnod, hogy milyen és mennyi kontextuális tartalomra lesz szüksége. Milyen emberekkel, csoportokkal, ügyekkel foglalkozik a szervezet? Milyen háttérinformációkra lehet szükség a szektorról, a projektről vagy magáról a szervezetről?

Ezek mellett pedig tudsz példákat is mutatni, hogy milyen hangvételben, milyen struktúrában, milyen szóhasználatban szeretnéd megfogalmazni a posztot. 

...

Amennyiben kíváncsi vagy a cikk folytatására, azt ide kattintva tudod végigolvasni a Hive Mind oldalán.