A közösségi médiafelületek használata már nem csak magánemberként vált az életünk szerves részévé, és nem csak nagyobb cégek és vállalatok hirdetnek ezeken keresztül, de gyakorlatilag a civilszervezeti működés elengedhetetlen feltétele lett.
Magyarországon a Facebook továbbra is az egyik legfontosabb közösségi médiafelület: hirdetésekkel nagyjából 5,5 millió embert lehet rajta elérni. A Messenger szintén erős csatorna, közel 4,8 milliós hirdetési eléréssel, az Instagram pedig már megközelíti a 2,9 millió főt. Közben a YouTube és a TikTok szerepe is egyre fontosabb, ezért ma már nem érdemes csak egyetlen felületben gondolkodni.
A magyar internetezők átlagosan napi közel 4,7 órát töltenek online, és ebből jelentős idő jut közösségi oldalakra, csetelésre, videónézésre és tartalomfogyasztásra. Szervezeti szempontból ezért továbbra is fontos, hogy tudatosan használjátok a Facebookot és a többi közösségi médiafelületet, de mindig a célcsoportotokhoz igazítva válasszatok csatornát: máshol éritek el a fiatalokat, az adományozókat, az önkénteseket vagy éppen a szakmai partnereket.
Ha viszont kevés a kapacitásotok, nem érdemes minden felületen egyszerre jelen lenni csak azért, mert „ott is kellene”. Ilyenkor sokkal többet ér, ha kiválasztotok egy olyan csatornát, ahol valóban elérhető a célcsoportotok, és ott készítetek rendszeresen jó, átgondolt tartalmakat. Egy élő, következetesen frissített Facebook-oldal vagy Instagram-profil többet segít a szervezet ismertségén és hitelességén, mint több elhanyagolt felület, ahol hónapok óta nincs új bejegyzés.
Amire tehát mindenképp figyelj a Facebook oldalad működtetésekor:
- Ha szervezetednek nincs is kommunikációs munkatársa, akkor is érdemes kijelölni egy személyt, aki felelős ezen felületek működéséért.
- Mérd fel, hogy kik követik oldaladat! Hányan vannak? Milyen korosztályból? Milyen a földrajzi elhelyezkedésük, iskolai végzettségük?
- Szervezeted nonprofit oldalként van a Facebook-on? Ne felejtsd el beállítani oldalad alapadatait, a névjegyben leírni a szervezet misszióját, elérhetőségeit.
- Általános jelenség civilszervezeteknél, hogy Facebook oldaluk profilképe a szervezet logója. Ezt azért érdemes használnod, mert minden posztotok után - amivel embereket értek el - egyre könnyebben lesz szervezeted beazonosítható a követők vagy épp a hirdetések útján elért új emberek számára.
- Használd a borítóképet ésszerűen! A Facebook cover fotó nem csak feltűnő, de az első új vizuális elem is, amivel az oldaladra látogató találkozik. Legyen szó adománygyűjtésről, eseményről vagy épp új programlehetőségről, a borítókép mindig kitűnő felület arra, hogy felkeltsd a célcsoportod figyelmét. Már videót is beállíthatsz borítónak!
- Állítsatok fel posztolási stratégiát, és legyetek következetesek! Döntsétek el, milyen gyakran tudtok valóban jó tartalmat készíteni, és jelöljétek ki azokat a kiemelt időszakokat – például az 1%-os kampányt, egy adománygyűjtést vagy egy esemény hirdetését –, amikor sűrűbben vagy nagyobb intenzitással kommunikáltok. A Facebookon nem jut el automatikusan minden poszt minden követőhöz. Egy organikus poszt átlagosan a követők 1-5%-ához jut el. A rendszer előnyben részesíti azokat a tartalmakat, amelyek az emberek számára relevánsak, érdekesek, és valódi reakciót vagy beszélgetést váltanak ki. Ezért nem az a cél, hogy minél több poszt kerüljön ki, hanem hogy olyan tartalmakat írjatok, amelyekre a célcsoportotok tényleg kíváncsi: kommentelnek, megosztják, továbbküldik, elmentik, vagy átkattintanak belőle a honlapotokra. A fizetett hirdetés továbbra is sokat segíthet, főleg kampányidőszakban vagy fontos ügyeknél,
- Figyelj a saját tartalmakra! Minden közösségi média felület kitűnően alkalmas - a híradáson túl - a szervezeted brandjének erősítésére is. Pl. saját fényképeket láss el logóval, feliratoknál használd mindig ugyanazt/ugyanazokat a színeket, betűtípus.
- Célközönségedet figyelembe véve válassz kommunikációs stílust! A közösségi média felületek alapvetően a rövid, lényegretörő, könnyen értelmezhető szövegek világa, izgalmas vizuális tartalmakkal. Mindemellett fontos eldöntened, hogy tegeződsz-e vagy magázódsz, használsz-e szakszavakat, megosztasz-e hosszú személyes történeteket a szervezetedről vagy épp erre indítasz blogot?!
Instagram-profilt akkor érdemes indítanotok, ha tudtok rendszeresen vizuális, személyes és könnyen fogyasztható tartalmakat készíteni. Ma már nem csak a szép fotók működnek jól: rövid videókkal, Reels-ekkel, lapozós posztokkal, kulisszatitkokkal, eseménybeszámolókkal vagy önkéntesek és résztvevők történeteivel is elérhetitek a közönségeteket. A Story továbbra is jó eszköz arra, hogy gyorsan, akár telefonról jelentkezzetek be egy eseményről vagy kampányról, de nem érdemes csak azért kétóránként posztolni, hogy „elöl maradjatok”. Inkább akkor tegyetek ki Story-t, amikor valóban van mit megmutatni: készülődés, hangulat, fontos pillanat, praktikus információ vagy egy egyértelmű felhívás, például jelentkezésre, megosztásra vagy adományozásra.
A hashtageket továbbra is érdemes használni Instagramon, de ma már nem az a cél, hogy minél többet tegyetek a poszt végére. Sokkal hasznosabb néhány jól kiválasztott hashtag, amely segít megmutatni, miről szól a tartalom. A jó hashtag inkább kapaszkodó és keresési segítség, nem garancia arra, hogy a poszt sok emberhez eljut.
Ha nem érzed magad még teljesen otthon a Facebook vagy épp az Instagram világában, akkor érdemes először szakértői támogatást kérni, hogy a lehető leghatékonyabban végezd munkádat, és szervezeted kommunikációja valóban tömegekhez szóljon!
Az alábbi esettanulmányokban jó példákat ismerhetsz meg arra, hogyan ismerheted meg és építheted támogatói közösségedet.
Ez a cikk a nonprofit.hu tudásbázis része – kérjük, hivatkozzon ránk forrásként. / This article is part of nonprofit.hu knowledge base. Please refer to nonprofit.hu as source of content.