A magánadományozók nagyon erős hátteret biztosítanak a szervezet számára, ők azok, akik a felhívásunkra kisebb vagy nagyobb összegekkel támogatnak egy-egy célt, vagy akár a szervezet általános működését. Támogathatják a szervezetet alkalmanként vagy rendszeresen is, és vannak olyan támogatók is, akik jelentős összeggel járulnak hozzá a különböző tevékenységek megvalósításához.

De kik lehetnek a szervezet nagy magánadományozói, és hogyan találjunk rájuk?

Minden szervezet esetében egyedi, hogy milyen adományszinttől számít valaki nagy magánadományozónak. Emiatt nem is annyira az összeg az, ami meghatározó, hanem hogy az adott adomány jelentős hatást tud elérni a szervezet tevékenységében.

Az adományszintet meghatározhatjuk úgy is, hogy az éves átlagos adományszintből kiindulva számolunk. Pl. ha éves átlagban a jelenlegi adományozóink 10.000 forinttal támogatják a szervezetünket, akkor számunkra nagy magánadományozónak az fog számítani egy szokásos számítás szerint, aki ennek az összegnek a 25-szörösét adja, vagyis 250.000 forintot évente. Ha ha az éves átlagadományszint 2000 Ft a szervezetünk esetében, akkor nagy magánadományozónak fog számítani az, aki éves szinten minimum 50.000 forinttal támogatja a szervezetet.

A nagy magánadományozók megtalálása és bevonása ugyanúgy történik, mint minden más adományozó esetében: egy ciklikus folyamat, amiben az adományozók felkutatását és azonosítását követően egy kapcsolatépítés kezdődik, egy megfelelő ponton az adománykérés követi, majd a kapcsolat további ápolása, és megfelelő időzítéssel újabb kérés következhet.

A felkutatásban kezdjük a saját kapcsolati hálónknál: kérdezzük meg a stábot, az önkénteseinket, a kuratóriumot, hogy ismernek-e olyan embert, aki megfelelő forrásokkal bír, és feltehetően érdeklődne a szervezet ügye iránt. Fontos lehet még a hírek folyamatos figyelése is, ahol megismerhetünk az üzleti vagy kulturális életből olyan személyeket, akik érdeklődést mutatnak az ügyünk iránt.

A kapcsolatépítési fázis teljesen új kapcsolat esetében akár 1,5-2 évig is tarthat. A cél az, hogy a szervezetet minél jobban megismerje a leendő adományozó, és fordítva: mi is minél jobban megismerjük őt, és tudjuk, hogy melyik az a terület, ami igazán érdekli, és amire várhatóan szívesen adományozna.

A kapcsolatépítés nagy magánadományozók esetében személyesen történik. Lehetnek ezek az alkalmak közös ebédek vagy vacsorák, akár a kuratóriummal tagjaival; a szervezet különféle rendezvényei, vagy projektlátogatások.

A kérésre a legjobb pillanat, amikor már ismerjük annyira egymást, hogy tudjuk, mire és mennyit érdemes kérnünk, és ki az a személy a szervezet oldaláról, aki a legalkalmasabb a kérésre. Ideális esetben a kapcsolatépítést eleve az a személy kezdi el, vagy veszi át egy ponton, aki aztán a kérést is megteszi.

A kapcsolatépítési folyamatban ezekre a kérdésekre is keressük folyamatosan a válaszokat. Ha már érezzük, hogy a lehetséges adományozó partnerünk elkötelezetté vált és kész lenne adományozni, akkor kell megtörténnie a kérésnek.

A kérés nagy magánadományozók esetében személyesen történik, és nagyon konkrét kérés hangzik el: "Kérlek, támogasd a gyermektábor új épületét 250.000 forinttal". Itt is, mint az adománygyűjtés minden területén, fontos, hogy aki kér, elkötelezett és hiteles legyen az üggyel kapcsolatban, és valóban úgy érezze, hogy a kérés egy lehetőséget jelent az adományozó számára, hogy valami olyanhoz járuljon hozzá, ami számára nagyon fontos. Ha az adományozó esetleg nemet mond, ne tekintsük személyes kudarcnak; ugyanakkor valószínű, hogy megfelelő előkészítés után igent fog mondani.

A kapcsolatápolási szakaszban az adományozót az igényei szerint tájékoztatjuk az adomány felhasználásáról, az elért hatásról akár személyesen, akár emailben, és tovább ápoljuk a már meglévő kapcsolatot, mélyítjük az együttműködés szálait.

A nagy magánadományozói kapcsolatok kiépítése hosszú folyamat, de végül egy nagyon fontos támogatót tudhatunk a szervezet mellett, akire várhatóan hosszú távon számíthatunk.

 

További cikkek az adománygyűjtés tervezéséről és módszereiről a forrásszervezés útmutatóban, és a hozzá kapcsolt kérdések között találhatóak.